Ha a munkáltató hosszú távon gondolkodik, ráébred, hogy céljait a jó fizikai és szellemi állapotban lévő dolgozókkal tudja a leginkább elérni. Ehhez hozzátartozik az évi legalább egy (de jobb helyeken egy nyári és egy téli) üdülés is.
A szocializmus évtizedeiben tömegek üdülhettek kedvezményesen és szervezetten. A bizonyos szempontból visszavágyott, egyébként meg nem túlságosan jó emlékű SZOT-üdültetésben 1980 és 1987 között – évente – csaknem másfél millió ember vehetett részt; egy statisztika szerint 1986-ban például 1 millió 411 ezer ember üdülhetett a fenti módon. Ehhez képest a rendszerváltás után drámaian kiürült az e célra fordítható vállalati, illetve családi kassza.
Jelentős megtakarítás
Az üdülési csekk 1998 óta létezik. Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) ügyvezető igazgatója szerint a cégek többsége tudja, hogy az szja-törvény szerint az üdülési csekk személyenkénti értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi 20 ezer forintig adómentes. Ez annyit jelent, hogy a munkáltató, amennyiben üdülési csekket vásárol dolgozójának, rendkívül sokat megtakaríthat. A NÜSZ számításai szerint nettó negyvenezer forintos bérjellegű juttatás a vállalatnak – ha figyelembe vesszük a személyi jövedelemadót, a tb-járulékot, a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást és a kezelési díjat – 92 870 forintjába kerül. Ha azonban a munkavállaló nettó negyvenezer forintos értékben üdülési csekkhez jut, úgy az a cégnek csak 57 200 forintos megterhelés. A megtakarítás tehát jelentős, pedig ebben az esetben a cég a dolgozó részét is magára vállalja és kifizeti. Ha a munkáltató csak az adó- és járulékmentes 50 százalék, azaz húszezer forint megfizetését vállalja fel (a cégek 70 százaléka ezt a megoldást választja), és a csekk értékének másik felét megtérítteti a munkavállalókkal, akkor húszezer forint megfizetésével juttatja 40 ezer forint értékű üdülési csekkhez dolgozóit.
Az ügyvezető igazgató adatai szerint az utóbbi időben egyre több csekket igényelnek. 1998-ban, a bevezetés évében a vállalatok vásárlása nem érte el az 500 millió forintot sem, tavaly viszont összesen 1,3 milliárd forintnyi csekket vettek a cégek dolgozóik és családtagjaik részére. A legtöbbet, 743 millió forintot a részvénytársaságok fordítottak erre a célra, a kft.-k 416 millió forintot, a betéti társaságok csupán 26 millió forintot szántak csekkvásárlásra.
Jutalomként is adják
Abban szinte valamennyi megkérdezett munkáltató egyetért, miszerint jó lenne, ha az üdülési csekk adómentes határa emelkedne. Érdeklődésünkre Vér László, az Allianz Hungária Biztosító Rt. személyzeti és személyzetfejlesztési főosztályának vezetője elmondta: a társaságnál a béren kívüli juttatások fontos eleme a vállalati üdültetés. A korábbi saját tulajdonú üdülőket gazdasági okokból eladták, hiszen nem volt rentábilis a fenntartásuk, az üdültetést most bérelt üdülőkkel oldják meg. A lehetőségek szerint szezonbérlésről csak olyan üdülőkkel állapodnak meg, amelyek elfogadják a csekket. A főosztályvezető hozzátette: 1998 óta vásárolnak üdülési csekket, elsősorban az adózási kedvezmény miatt, hiszen a csekk felhasználása egy pénzügyi évben összességében 20 százalékos megtakarítást jelent a cégnek, és az így megtakarított összeget az üdülési férőhelyek növelésére fordítják. "Amennyiben a jelenlegi 20 ezer forintos járulékmentes felső határ 30 vagy 40 ezer forintra emelkedne, az még nagyobb mozgásteret biztosítana a vállalkozásoknak" – fogalmazott Vér László.
Más cégek is a megtakarítás miatt élnek ezzel a lehetőséggel. A Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Boris Jánosné elmondta: a takarékszövetkezet két éve él az üdülési csekk vásárlásának lehetőségével, adókímélő volta miatt. "Örülünk, hogy rátaláltunk erre a lehetőségre, és azt is elhatároztuk, hogy a cégen belül, a dolgozók közti verseny jutalmaként is üdülési csekket fogunk adni" – mondta az elnök.
Belföldi felhasználás
A tatabányai Komtávhőnél is több éve élnek ezzel a juttatási lehetőséggel – tudtuk meg Szépfi Jánosné HR-vezetőtől. Kezdetben fejenként húszezer, ma már negyvenezer forint értékű csekket adnak a munkavállalóknak, így segíteni tudják az emberek regenerálódását. Mint kérdésünkre a HR-vezető elmondta: a dolgozóknak nem okoz problémát, hogy a csekk rájuk eső részét kifizessék. A Komtávhőnél a fizikai állományban dolgozók éppúgy igénylik ezt a juttatási formát, mint a szellemi foglalkozásúak.
Réti Ágnes úgy látja: több szempontból is célszerű lenne növelni a csekk adómentes felső határát. Ugrásszerű emelkedést jelenthetne – ahogyan például az étkezési utalvány és más természetbeni juttatási formák esetében is –, ha a csekk százszázalékos adómentességet élvezne, vagy ha az adómentes határ 40-50 ezer forintra, az üdülési csekk értékének 70-80 százalékára emelkedne.
Kérdés, hogy negyvenezer forintból (jó esetben 80 ezerből, ha a munkavállaló olyan szerencsés, hogy házastársa is hozzájut üdülési csekkhez) hová lehet ma menni Magyarországon – hiszen a csekk csak belföldön használható fel. Elfogadóhely van elég (összesen 1300 az országban, ebből 200 utazási iroda), köztük akad 2-3 csillagos szálloda, panzió és kemping is. Réti Ágnes szerint mindenki megtalálja a pénztárcájának megfelelő helyet. Érdekes, hogy a legkedveltebb üdülési célpont Budapest, ezt követi Somogy és Veszprém megye (nyilván a Balaton miatt), majd a hegyvidékek.
Nem ritka a nyugdíjas
Tapasztalatok szerint azonban negyvenezer forint egy családnak legföljebb egy hétvégére elég. Például a soproni Hotel Sziesztában (ez a volt KPVDSZ-üdülő) egy kétágyas szoba reggelivel együtt 2 főnek 11 ezer forintba kerül, a szálló éttermében egy háromfogásos, bőséges menü ára 1900 forint. A főportás lapunknak elmondta, sokan fizetnek náluk üdülési csekkel, elsősorban persze az aktív dolgozók jönnek, de nem ritka a nyugdíjas vendég sem.
És mit szólnak mindehhez a szakszervezetek? Általában helyeslik, ha a munkáltató üdülési csekket vásárol a dolgozónak. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke elmondta: többnyire a nagyobb, jobb anyagi helyzetben lévő cégek tudnak erre a célra pénzt áldozni. Ma már nem ritka, hogy ágazati kollektív szerződésben is szerepel a szociális juttatás e formája: a ruhaipari megállapodásban például rögzítették, hogy a munkavállalók négy különböző juttatási forma (étkezési hozzájárulás, segély, önkéntes biztosítópénztári támogatás, üdülési csekk) közül választhatnak.
Wittich szerint az alacsony keresetű dolgozók, akik a rosszabb helyzetű cégeknél tevékenykednek, hátrányos helyzetben vannak: teljes egészében kiesnek ebből a juttatási rendszerből. "Olyan megoldást kellene tehát találni, hogy a minimálbér környékén kereső dolgozók is hozzáférhessenek ehhez a lehetőséghez" – tette hozzá.
Választható rendszer
Érdeklődésünkre a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének szakértője, Baloghné Pataki Irén elmondta: a VDSZ-hez tartozó 51 ezer munkavállaló (összesen 170 különböző cégnél dolgoznak) 98 százalékára vonatkozik kollektív szerződés, mely megállapodások többségében szerepel, hogy a cég valamilyen formában támogatja az üdülést. Vagy úgynevezett szabadságpénzzel – ez lehet fix összeg, de előfordul, hogy a havi bér 50 vagy 100 százaléka –, vagy saját, illetve bérelt üdülővel, esetleg üdülési csekkel. A szakértő elmondása szerint évente a szakszervezet és az üzemi tanács állapodik meg az úgynevezett jóléti keretről, amely milliós nagyságrendet képvisel. Egyre több üdülési csekk fogy: a nagy vegyipari, gyógyszeripari cégek élenjárnak ebben. Gyakori a választható juttatás rendszere is: a munkavállaló egy meghatározott összeg erejéig eldöntheti, hogy a béren kívüli juttatások közül melyiket igényli.
Az biztos, hogy a közszféra e tekintetben is hátrányos helyzetben van. Kérdésünkre Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint minél kisebb egy közintézmény, annál valószínűbb, hogy fenntartójának nincs egy fillérje sem arra, hogy üdülési csekket vásároljon a közalkalmazottaknak. A nagyobb intézményeknek (APEH, Széchényi Könyvtár) van saját üdülőjük. Köztudott, hogy a rekreáció hiánya hosszabb távon súlyos következményekkel járhat – véli a szakszervezeti vezető.
Az üdülési csekk adómentes határának emelése egyébként nemcsak a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit szolgálná, de az államkassza bevételeit is növelhetné. A NÜSZ számítása szerint a csekkforgalom 1 milliárd forintos növekedése félmilliárd forintos bevételi többletet jelenthetne a büdzsének, és 1100 munkahelyet teremthetne az érintett (idegenforgalom, vendéglátóipar) ágazatokban.
