Az elmúlt 10 év alatt a munkabalesetek száma közel 60 százalékkal csökkent, az 1000 dolgozóra vonatkozó gyakorisági mutató valamivel több mint 60 százalékkal mérséklődött. Az előző évek tapasztalatai, valamint a felügyelőségek által vizsgált panaszbejelentések alapján továbbra is feltételezhető, hogy a munkabalesetek 18-20 százalékát elmulasztják bejelenteni a munkáltatók.
A múlt évben a felügyelői intézkedések száma abszolút értékben is és az összes munkabalesetek számához viszonyítva is növekedett, számuk 2000-ben 1000, 2001. évben 1469 volt. Az intézkedések aránya az összes munkabalesethez viszonyítva 4,4 százalék, míg 2001-ben 5,8 százalék volt. A felügyelői intézkedések közül a hiányosságot megszüntető határozatok száma 1000-ről 895-re – 11,5 százalékkal – mérséklődött. A felügyelők jelentős számban hoztak határozatot a műszaki megelőzésre, valamint a baleset tanulságainak oktatására.
A munkabalesetek vizsgálata során a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelők a munkabiztonsági követelmények mellett a balesetet szenvedett munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi vonatkozású vizsgálatot is végeznek. Ennek tulajdonítható, hogy a munkaügyi területet érintő intézkedések száma emelkedett.
Munkaügyi szabálysértési határozatok száma: 13 (+44 százalék)
Munkaügyi bírságok száma: 16 (+60 százalék)
Egyéb munkaügyi intézkedések száma: 10 (+400 százalék!)
A fenti intézkedések is alátámasztják azon megállapítást, hogy a munkáltatók a munkabiztonsággal, munkaüggyel kapcsolatos jogszabályok "nem megfelelő értelmezése" miatt nem tesznek eleget a munkabalesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek.
A munkavédelmi törvény 87. § 3. pontjában nevesített súlyos kategóriába tartozó halálos kimenetelű balesetek száma 27-tel, 17,9 százalékkal csökkent. Valamivel kisebb mértékben mérséklődött – 43-mal, 16,2 százalékkal – a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma. Az összes csonkulással járó munkabalesetek száma kismértékben – 15-tel, 4,3 százalékkal – emelkedett.
Kirívó munkáltatói magatartásEgy építőipari kft. telephelyén vasárnap, mészoltás közben a három munkás közül az egyik beleesett a frissen oltott mészbe. A munkáltató képviselői tudtak a balesetről, és hogy azt a rendőrséggel együtt vizsgáljuk. A képviselők nem jelentek meg a helyszíni szemlén. A következő munkanapon a munkát végző személyeknek a munkaszerződéseit mutatták be (a sérültét aláíratlanul). A fentiek ellenére a munkáltató nem ismerte el a szervezett munkavégzés tényét. Az ügy eldöntése jelenleg a bíróságra vár, a kft. két vezetője ellen büntetőeljárást kezdeményeztek a felügyelők a helyszíni munkabiztonsági állapotok miatt. Faipari tevékenységet folytató vállalkozó azért késlekedett a munkavállalóját ért súlyos csonkulásos munkabaleset bejelentésével, hogy a balesetet okozó, házi készítésű marógépet kicserélje egy új gépre, és rávegye a sérültet a hamis tanúzásra. A gépcserét ismerősével elvégezte, és a sérültet rávette a hamis tanúzásra. A baleset vizsgálata során a bizonyítékok hatására a vállalkozó végül beismerte a súlyos mulasztást. A leírt cselekményért a felügyelő az ügyészséggel egyeztetve a vállalkozó ellen a balesetet okozó gép állapotáért büntetőeljárást kezdeményezett, a hamis tanúzásra való rábírásért az ügyészi nyomozó hivatalnál feljelentést tett, valamint a baleset valódi okának eltitkolása miatt szabálysértési bírságot szabott ki.
Az összes halálos balesetet elemezve kiderül, hogy 2001-ben is közlekedés közben vesztették legtöbben az életüket (41 fő, 33,2 százalék), annak ellenére, hogy a mérséklődés a 2000. évihez viszonyítva az elhunytak számát tekintve számottevő (51 fő, 33,8 százalék). Esés következtében 30-an haltak meg (25,2 százalék), mindössze 3-mal kevesebben, mint 2000-ben. Az összes halálos balesethez való arány megegyezik az előző évivel (25,2 százalék). Az anyagmozgatás során bekövetkezett halálos munkabalesetek száma 3-mal mérséklődött, az összes halálos kimenetelű munkabalesethez viszonyítva 8,9 százalék, ami valamivel kedvezőbb, mint az előző évi. Jelentős mértékben csökkent – 8-ról 1-re – az égés következtében elhunytak száma. A folyadékba – folyóba, áradásba, szennyvízaknába – fulladt munkavállalók száma 2001-ben nagy számban (0-ról 5-re) növekedett. Az elmozduló tárgy okozta összenyomás (például építési anyag leesése, eldőlése), valamint a gép váratlan beindulása (például rögzítetlen, járó motorú gépkocsi összenyomja a pótkocsit kapcsoló munkavállalót) az összes halálos munkabalesetek 10,4 százalékát teszi ki (összesen 13 eset). Az előző évi 5,3 százalékhoz képest (abszolút számban kifejezve 8 eset) növekszik ezek kockázata. A halálos munkabalesetek közel 50 százaléka öt megyében következett be (főváros 19,4 százalék, Győr-Moson-Sopron 12,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén 10,5 százalék, Pest 8,9 százalék és Fejér 6,5 százalék). Egy megyében, Komárom-Esztergomban egy munkabaleset sem történt, Csongrád megyében mindössze egy halálos kimenetelű. 2000-ben a KSH által meghatározott 60 ágazati osztályból 35-ben emelkedett a munkabalesetek száma, míg 2001-ben 13-ban. 2000-ben és 2001-ben is nőtt a munkabalesetek száma a kiskereskedelemben, a gumi- és műanyag termékek, a fémfeldolgozási termékek, a híradás-technikai termékek gyártásával, javításával foglalkozó, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás területén működő vállalkozásoknál. 2001-ben a munkabalesetek számának emelkedése a legnagyobb a pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai (+100 százalék), a közigazgatás (+12,4 százalék), a kiskereskedelem (+8,2 százalék), a vegyi alapanyagok és termékek gyártása (+8,1 százalék) és a híradás-technikai termékek gyártása és javítása (+5,5 százalék) ágazatban. A mérséklődés a területen kívüli szervezeteknél (76,5 százalék), a biztosítás (64,1 százalék), a halászat (50,0 százalék), a tagsági viszonyon alapuló, máshová nem sorolt szv. (45,0 százalék), a kutatás és az erdőgazdálkodás (32,4 százalék 32,4 százalék) ágazatban a legjelentősebb. A halálos munkabalesetek száma az építőiparban 32 (az előző évhez viszonyítva 8,6 százalékkal kevesebb), a szárazföldi és csővezetékes szállítás területén 14 (0,0 százalék), a mezőgazdaságban 12 (33,3 százalékkal több), a közigazgatásban 10 (+900 százalék) volt a legnagyobb.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
