Mecénások adózása

Támogatás a társasági adóban

Az adott és kapott támogatások, juttatások, a véglegesen átadott pénz- és más eszközök, az elengedett követelések és a mástól átvállalt tartozások figyelembevételére a társasági adóban sajátos módon kerül sor. Abból az elvből kiindulva, hogy a jövedelem ott adózzon, ahol azt megtermelték, a támogatónak adóalap-növelési, a támogatásban részesülőnek pedig – meghatározott esetekben – adóalap-csökkentési kötelezettsége keletkezik.

Így a támogatónál növelő tétel az adóévben a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Ugyancsak meg kell növelni az adóalapot az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel és az átvevő által meg nem térített áfa összegével is. Ezzel összhangban a támogatott adózás előtti eredményét csökkenti a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege. Fontos, hogy a támogatott csak akkor élhet a csökkentés lehetőségével, ha a támogató belföldi illetőségű gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság, ügyvédi, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda vagy MRP-szervezet. Adóalap-csökkentés érvényesíthető akkor is, ha belföldi, illetve külföldi magánszemély vagy külföldi személy a támogató, ez utóbbi esetben akkor is, ha a külföldi személy nem minősül külföldi vállalkozónak, külföldi szervezetnek. Látható, hogy a csökkentő korrekció alkalmazása a támogatást nyújtó személyétől függ, tehát a belföldi alapítványtól, közalapítványtól, társadalmi szervezettől, köztestülettől, egyháztól, lakásszövetkezettől, önkéntes kölcsönös biztosítópénztártól, illetve a külföldi ellenőrzött társaságtól kapott támogatással az adózás előtti eredmény nem korrigálható.

Az eddigi szabályoktól eltérően sem csökkentési, sem növelési kötelezettség nem kapcsolódik a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján adott-kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszköz, elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében, illetve nem adóalap-csökkentő és -növelő tétel a nem számlázott, utólag adott-kapott engedmény, valamint a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott árengedmény következtében elszámolt bevételráfordítás.

Adomány, tartós adomány

A társaságiadó-alany támogatót az adománynak minősülő támogatások esetében illeti meg kedvezmény. Adomány alatt a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenységek támogatását kell érteni.

Adománynak számít az – egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – egyház részére a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységekhez adott támogatás is. (Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyházak körét a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere minden évben a Magyar Közlönyben közzéteszi. A 2002. évre vonatkozó tájékoztató a 2001/11. számban jelent meg.)

Az adományra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás, a térítés nélküli eszközátadás, illetve a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás esetében is. Közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatása is, kivéve a munkáltató tagi minőségében fizetett tagdíj-hozzájárulását, amely egyébként a vállalkozás érdekében felmerült és elismert költség.

Mindezek mellett adományról csak akkor beszélhetünk, ha a jogügylet kapcsán nem állapítható meg, hogy az nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá – egyház esetében – a külön törvényben meghatározott célokat. A kedvezményezett adomány nem jelenthet a társasági- és a személyijövedelemadó-törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve a felsorolt személyek közeli hozzátartozójának sem. (Nem számít vagyoni előnynek az adományozó gyógyításával közvetlenül összefüggő, természetben megszerzett bevétel, illetve az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.)

Az \"egyszerű\" adomány mellett sajátos konstrukció a tartós adományozás, amely a \"közhasznú\" vagy a \"kiemelkedően közhasznú\" besorolással rendelkező szervezet és a támogatója között írásban kötött szerződés alapján valósítható meg. Az ilyen támogatás csak pénzben, vagy – a nem magánszemély támogató esetében – értékpapír formájában nyújtható. A szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú (kiemelten közhasznú) szervezet szolgáltatásnyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. (Először 1998-ban volt lehetőség ilyen szerződés írásba foglalására.) A tartós adományozási szerződésre tekintettel érvényesíthető külön kedvezmény a szerződéskötés második évétől kezdődően illeti meg az adományozót, feltéve hogy az első adományozás a szerződéskötés évében – majd az azt követő években legalább egy alkalommal – meg is történt.

Kedvezmény

Az adomány, a tartós adomány – csakúgy, mint az egyébként adott támogatás – a társaságiadó-törvény alapvető szabálya szerint növeli az adóalapot, ugyanakkor meghatározott mértékű adóalap-csökkentési lehetőség is kapcsolódik hozzá. Az adomány kedvezménye a társasági adóban tehát úgy érvényesül, hogy adóalap-növelő tételként minden támogatást figyelembe kell venni, csökkentő tétel viszont csak az adománynak minősülő támogatások után érvényesíthető.

Az adóalap-csökkentő kedvezménnyel a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolás birtokában lehet élni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és a támogató megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá – közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében – a közhasznúsági fokozatot is.

Az adományra vonatkozó kedvezmény mértéke a szerint differenciált, hogy ki a támogatott, illetve hogy adományról vagy tartós adományról van-e szó. Közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány teljes összege, legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20 százaléka, míg kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásakor az adomány másfélszerese, legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető. Tartós adománynál, ha a címzett közhasznú szervezet, az adózás előtti eredmény a tartós adomány 120 százalékával, de – az \"egyszerű\" adomány figyelembevételével együttesen is – legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékáig, kiemelten közhasznú szervezetnek adott tartós adomány esetében pedig az adomány 170 százalékával, de – az \"egyszerű\" adomány figyelembevételével együttesen is – legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékáig csökkenthető. Ha a támogató közhasznú szervezetet, egyházat támogat, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tesz és emellett – a magasabb kedvezményre jogosító – kiemelkedően közhasznú szervezetnek is adományoz, akkor e két esetre meghatározott korlát együttesen sem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát.

Az eddigiektől eltérő módon érvényesül a Műsorszolgáltatási Alap javára tett közérdekű kötelezettségvállalás, továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti közműsor-szolgálati műsor, műsorszám szponzorálásának kedvezménye. Az ilyen juttatással ugyanis a támogatónak – a támogatásokra vonatkozó főszabálytól eltérően – nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét.

Szankció

A tartós adományozás magasabb kedvezményéhez kapcsolódó, az adományozási szerződés meghiúsulása miatti szankció mértéke attól függ, hogy a nemteljesítés kinek a \"hibájából\" történt. A megelőző években érvényesített többletkedvezmény összegével kell megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó a szerződésben foglaltakat a másik szerződő fél a közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette. Ha az adományozó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően, akkor az igénybe vett többletkedvezmény kétszerese az adózás előtti eredményt növelő tétel.

Adomány a személyi jövedelemadóban

Ha a magánszemély közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetet támogat, vagy a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház javára adományoz, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújt adományt, akkor az összevonás alá tartozó jövedelmei utáni adóját adókedvezménnyel csökkentheti. Fontos, hogy – a társaságiadó-alany vagy egyéni vállalkozó mecénástól eltérően – a magánszemély adományozó csak a pénzbeli juttatás után érvényesítheti a kedvezményt. Az adókedvezmény a támogatott igazolása alapján vehető figyelembe, és itt is lehetőség van tartós adományozásra irányuló szerződés megkötésére.

A kedvezmény mértéke

Az adókedvezmény a közhasznú szervezet, az egyház részére, a közérdekű kötelezettségvállalás céljára befizetett összeg esetében az adomány 30 százaléka, maximum 50 ezer forint, míg a közhasznú szervezetnek adott tartós adomány külön kedvezménye a befizetett összeg további 5 százaléka. Fontos, hogy a közcélú adomány kedvezménye a tartós adomány kedvezményével együtt sem haladhatja meg az ezen a címen összesen érvényesíthető legmagasabb összeget, az 50 ezer forintot. A kiemelten közhasznú szervezet részére nyújtott pénzbeli adomány után érvényesíthető adókedvezmény mértéke a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint, illetve a tartós adomány esetén a juttatott összeg további 5 százaléka érvényesíthető. A két jogcímen érvényesíthető adókedvezmény együttes összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 100 ezer forintot.

Visszafizetési kötelezettség

A tartós adományra vonatkozó külön kedvezmény igénybevételénél érdemes gondolni arra, hogy ha a tartós adományozásról szóló szerződésben foglaltak nem teljesülnek, akkor a magánszemélynek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A visszafizetendő összeg – a szervezetnek a közhasznúsági nyilvántartásból való törlésekor, illetve jogutód nélküli megszűnésekor – a tartós adományként érvényesített összeggel, bármely más ok miatti meghiúsulás esetén pedig ennek kétszeresével egyezik meg.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó magánszemély által igénybe vehető kedvezmény szabályai megegyeznek a társaságokra vonatkozókkal, azzal hogy – \"adózás előtti eredmény helyett\" – a kedvezmény a vállalkozói jövedelmet csökkenti, a tartós adományozás meghiúsulásához kapcsolódó növelési kötelezettség pedig a vállalkozói bevételhez kötődik.

Adomány és az áfa

Az adomány áfarendszerbeli megítélése attól függ, hogy a támogatásnak milyen formáját választja a mecénás: terméket ad, szolgáltatást nyújt, vagy pénzt juttat.

Termékértékesítés

Az áfatörvény – főszabályként – termékértékesítésnek tekinti azt az esetet, amikor az adóalany olyan terméket von ki (ellenérték nélkül ad át) a gazdasági tevékenysége köréből, amelynek beszerzéséhez, átalakításához, felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonható. Ez alól azonban kivétel a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott termék, amennyiben ezt a társaságiadó-törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti. Tehát az adomány fogalmának megfelelő termék átadása nem tekintendő termékértékesítésnek, így áfakötelezettség sem kapcsolódik hozzá.

Szolgáltatás

Ilyen speciális szabályt az áfatörvény a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban nem tartalmaz. Mivel az áfatörvény hatálya alá tartozik az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás is, így adóköteles az egyébként a társaságiadó-törvény szerint adománynak minősülő ingyenes szolgáltatás akkor, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó részben vagy egészben levonható. Ha a támogató a tevékenységhez szükséges beszerzéskor már tudja, hogy ezek ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz fognak kapcsolódni, akkor a beszerzéshez kapcsolódó áfa nem vonható le, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásakor sem kell adót fizetni.

Pénzadomány

Pénzbeli adomány esetén a támogatónál áfafizetési kötelezettség nem keletkezik, azonban kérdésként merül fel, hogy a támogatottnál ez adóalapot képez-e. Főszabály, hogy ha a támogatás valamely konkrét megrendelés ellenértéke, akkor adóalapnak számít. Amennyiben a felek között olyan értelmű \"szerződés\" jön létre, amelyben a támogató konkrét követelményeket támaszt a támogatás címzettjével szemben (ha van viszontszolgáltatás), akkor a támogatás adóalapot képez. Természetesen, ha a támogatást önzetlenül adják – ekkor beszélünk adományról –, akkor ez nem minősülhet a megrendelés ellenértékének.