IPOSZ-közgyűlés
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) március végén tartotta XIII. programalkotó közgyűlését. Az országos elnökség beszámolóját követően sor került a 2002 és 2006 közötti időszak gazdaságpolitikai programjának véglegesítésére, majd az idei feladatok megvitatására. Az IPOSZ stratégiájának középpontjában változatlanul a mikro-, kis- és középvállalkozók érdekképviselete és érdekérvényesítése áll. A szervezet – egyebek közt – szorgalmazni kívánja az egyéni vállalkozásokról szóló törvény újraalkotását, az adó- és járulékreform megkezdését, valamint a társadalmi párbeszéd elmélyítését. A szövetség arra törekszik, hogy szolgáltatórendszereinek fejlesztésével menedzser típusú szervezetté alakuljon: hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthasson az iparostársadalomnak.
Állástalanok – számokban
A munkanélküliségi ráta tavaly december és idén február között 5,7 százalék volt – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). E mérték 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A jelentés szerint a vizsgált hónapokban 230 400 állástalant tartottak nyilván, ami 17 500 fővel kevesebb, mint az azt megelőző évben. A foglalkoztatottak száma 2001. december és 2002. február között 3 millió 821 ezer fő volt, ami nem érte el az egy évvel azelőtti szintet. A számokból kiderül: a munkanélküliség átlagos időtartama 15,7 hónap volt, valamivel rövidebb, mint egy évvel korábban. A Foglalkoztatási Hivatal ugyancsak közzétette munkanélküliségi adatait, ezek szerint az idén február végén 381 ezer állástalan szerepelt a nyilvántartásban.
Vezetői képzés
A cégek felső vezetőinek mintegy háromnegyed része kizárólag a szakmai változások kapcsán tartja indokoltnak a vezetői továbbképzéseket – derült ki a londoni International Strategic Marketing Research (ISMR) és a magyar Yanagida Marketing Tanácsadó által végzett nemzetközi felmérésből. Bár a vizsgálat során megkérdezett mintegy kétszáz felsővezető egyöntetűen úgy vélte, hogy a menedzserek tudásának fejlesztése rendkívül fontos, azonban csupán négy százalékuk gondolta azt, hogy e kör rendszeres képzésére szükség van. A menedzsereknek több mint egytizede azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a képesítés örök időkre szól. A felmérés során az is kiderült, hogy bizonyos szakmákban – gyógyszeripar, pénzügyi szféra – a vezetők sokkal inkább az értékesítés, az eladás növelésére, semmint a vevők megtartására helyezik a hangsúlyt.
Nőtt a reálkereset
Az idei első hónapban – az egy évvel korábbihoz képest – 11,4 százalékkal nőtt a reálkereset. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint e növekedés 6,6 százalékos fogyasztói árindex mellett alakult ki. Az adatok azt jelzik, hogy ez év januárjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó nominális átlagkeresete 112 400 forint, ezen belül a fizikaiaké 81 300, míg a szellemi foglalkozásúaké 151 400 forint volt. A versenyszférában tevékenykedőknek átlagosan 105 800, ám ezen belül a fizikai dolgozóknak 78 400, míg a szellemieknek 161 600 forint volt a keresetük.
Távmunkafejlesztés
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által alapított In-Forrás XXI. Kht., valamint öt multinacionális cég márciusban együttműködési megállapodást kötött a távmunka elterjesztésének segítésére. A megállapodás lényege, hogy míg az informatikai társaságok – egyebek közt – a távmunkával kapcsolatos képzésüket hangolják össze, eszközöket biztosítanak a távmunkához, s tanácsadással segítik a kis- és középvállalkozásokat, addig az In-Forrás Kht. információszolgáltató internetes távmunkaportált hoz létre (www.tavmunkaportal.hu, illetve www.tavmunkapiac.hu). Ezeket később egy távmunkaajánlatokat, illetve -igényeket kezelő virtuális piactérrel egészítenék ki. A megállapodás aláírásakor a felek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon is egyre jobban elterjednek a jövőben.
Közmunkapályázat
A szociális és a vízügyi tárca által az idei évre közösen meghirdetett közmunkaprojektre nyolc vízügyi igazgatóság, 14 megyei állami közútkezelő közhasznú társaság és a MÁV Rt. pályázott. Mint a témában tartott tájékoztatón elhangzott: a beérkezett huszonhárom pályázatból tizenhat kapott zöld utat. A projekt révén közel 3000 fő – köztük mintegy kétezer regisztrált munkanélküli, illetve valamivel több mint hétszáz aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő – jut hat hónapon át álláslehetőséghez. A program végrehajtására az ország 14 megyéjében, annak 387 településén kerül sor. A pályázók közel kilencszáz roma foglalkoztatását tervezik, ami a teljes létszám 33 százaléka.
