Munkahelyteremtés támogatással

A pénzek jelentős része a különböző központilag meghirdetett pályázatok révén juthat el a vállalkozásokhoz. A Gazdasági Minisztérium (GM) a gazdasági, a kis- és középvállalkozási, valamint a turizmusfejlesztési programokhoz kapcsolódva – új munkahelyek létesítéséhez – hirdetett pályázattal elnyerhető támogatást, s a Széchenyi-terv forrásaiból ugyancsak igényelhetők források az új álláshelyek létrehozásához. Ugyanakkor a tavalyi kétmilliárd forint helyett 15 milliárdra emelkedik a minimálbér okozta járulékterhek kompenzációs kerete.

Kiemelt rétegek

A parlament már a 2000. év végén döntött a kétéves költségvetés, így a Munkaerő-piaci Alap (MPA) fő számairól is, így nem keltett meglepetést, hogy mekkora összegek fordíthatók az egyes aktív és passzív eszközökre. Bár éves végleges adatok még lapzártánkkor nem álltak rendelkezésre, az azonban tudható, hogy 2001. november végéig az aktív eszközöket tartalmazó foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében 29,8 milliárd forintot használtak fel a megyék. A tapasztalatok szerint decemberben még jelentősen változhattak a kiadási tételek. Előzetes adatok szerint a decentralizált keretből év végéig összesen 35 milliárd forint fogyott el.

A költségvetési törvény a foglalkoztatási alaprészt 2002-ben 50 milliárd forintban határozta meg. Az idén felhasználható megyei keretek felosztása első körben már megtörtént, ami – egyes információk szerint – átlagosan 30 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben volt. Hírek szerint ennek oka az, hogy az idén a minimálbér kompenzációjára szánt 15 milliárd forintot a decentralizált kerettől veszik el, ami a központi keretbe kerül át. Amennyiben a bevételek a tervezett módon alakulnak, úgy az év folyamán elvileg még lesz lehetőség arra, hogy a megyék némi pluszforráshoz jussanak.

Az idei tervekkel kapcsolatban – GM-forrásokból – annyi tudható, hogy az idén több olyan központi program indul, amely "társfinanszírozza" a PHARE által támogatott foglalkoztatási programokat, illetve az Európai Szociális Alap projektjeinek megvalósítását. Jelentős pénzügyi programnak tekinthető az Állami Foglalkoztatási Szolgálat PHARE-segítséggel megvalósuló szervezetfejlesztési projektje is. Emellett az idén tovább folytatódnak a központi képzési programok, amelyek egyes kiemelt rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását segítik elő. Ám míg az összegek változhatnak, addig a megyék eszközeiben nem lesz lényeges változás. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások – a foglalkoztatástámogatás tekintetében – az idén is a korábban már jól bevált lehetőségekkel élhetnek.

Népszerű az átképzés

Évek óta népszerűek a munkanélküliek, illetve a vállalkozások által igénybe vehető képzési és átképzési támogatások. A cégek – amelyek egyre inkább felismerik az ebben rejlő előnyöket – az ország fejlettebb részein főként szerkezet- vagy technológiaváltáskor, egy-egy új termék bevezetését megelőzően, illetve piacaik bővítésekor – az erre való felkészüléskor – veszik igénybe az átképzést mint eszközt. A munkanélküliséggel sújtott megyékben viszont az elhelyezkedési esélyeket növeli a képzésben való részvétel. Vas megyében például tavaly több multinacionális nagyvállalat, mint a Flextronics és az Opel is kérte e támogatást a munkaügyi központtól, majd azzal együttműködve szervezték meg a dolgozók megtartását célzó átképzéseket. E munka eredményeképpen például Vasban több mint száz ember elbocsátását lehetett megelőzni.

Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a cégek nem szeretnek bajlódni az adatlap kitöltésével, az APEH-igazolás beszerzésével, s így inkább nem is igénylik e forrást. Van olyan vélekedés is, miszerint – helyenként – azért is csökkent a cégek által igényelt képzési támogatás, mert a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás visszaigényelhető fele elegendő a házon belüli képzések finanszírozására. A megyék összesített adatai szerint egyébként képzésre 7,9 milliárd forintot használtak fel tavaly januártól novemberig.

Megyei különbségek

Az MPA kiadásai között a másik nagy tétel a közhasznú munka támogatása volt, amelyre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak tavaly. A megyék között azonban e téren is jelentős különbségeket lehetett tapasztalni, hiszen míg Vasban 96 millióra volt szükség e célra, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1,1 milliárdot, Borsodban pedig 1,6 milliárdot használtak fel a közhasznú munka finanszírozására. E támogatási forma elsősorban a munkáltató önkormányzatoknak, közhasznú szervezeteknek kínál lehetőséget, amelyek a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70 százalékát igényelhetik. Igaz, e forma az alapvető gondokat nem oldja meg, hiszen ilyen módon legfeljebb egy évre biztosítható folyamatos munka a rászorulóknak. Az elmúlt időszakban az egyes településeken elsősorban a közfeladatok elvégzését bízták a közmunkásokra. Ám a tavalyi árvízi katasztrófa némileg változtatott ezen, hiszen az ár- és a belvízvédelmi munkák kerültek előtérbe.

A ráfordításokat figyelembe véve a harmadik legnépszerűbb eszköz a tavalyi töredék évben a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás volt, amelyre összesen 4 milliárd forintot használtak fel. E konstrukció a tartós munkanélküliek elhelyezkedését segítette. Ez a lehetőség – tavaly – különösen Békés megyében volt nagyon népszerű, ahol csaknem 3500 állástalan egzisztenciális gondját sikerült enyhíteni egy időre. Figyelemre méltó változás viszont e térségben például, hogy a támogatást olyan új területeken, mint a kereskedelemben, a gépiparban, az élelmiszer- és a feldolgozóiparban is alkalmazták, közülük is különösen a gépiparban érdeklődtek a lehetőség iránt.

A munkaadók körében hasonlóképpen népszerű támogatási forma a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása is, 534,7 millió forintra volt efféle igény. Ebben az esetben az egészség- és a nyugdíj-biztosítási, a munkaadói járulék és a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás összege téríthető meg, ám csak akkor, ha a munkanélküli álláshoz juttatásáról van szó. Könnyebbséget jelenthet a munkaadók számára a pályakezdő munkanélküli fiatalok elhelyezkedésének támogatása. Munkatapasztalat-szerzés esetében – maximum egy évre – a munkabér 50-100 százalékát kaphatja meg a cég. A fiatal pályakezdők esetében viszont a foglalkoztatás támogatása a minimálbér fele lehet.

A Gazdasági és Foglalkoztatási Közlöny idei első számából megtudható, hogy a megyék milyen mértékben részesülhetnek a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből az úgynevezett decentralizált keretből. Ezek szerint a rendelkezésre álló 28,8 milliárd forintból a legnagyobb összeggel, több mint 4 milliárd forinttal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Tanács, illetve a Munkaügyi Központ gazdálkodhat. Ezt követi a sorban Szabolcs-Szatmár Bereg megye 3,2, illetve Hajdú-Bihar megye 2,3 milliárd forinttal. E keretösszegek a különféle aktív foglalkoztatási programok finanszírozására, s ezáltal a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítására szolgálnak. A hátrányos térségek azonban a területi kiegyenlítésre fordítható 356 millió forintból is részesülhetnek. Ezek szerint az idén – ilyen címen – Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyaránt 107-107 millió forinttal növelheti meg eredeti keretét, illetve 53-53 millió forinttal Nógrád és Somogy, 36 millióval pedig Békés megye részesülhet a forrásból.

A decentralizált keret egészéből a legnagyobb mértékben részesülő három megye 14,4, 11,52, illetve 8,12 százalékban részesedik, míg – az állástalanok száma alapján – a legalacsonyabb összeggel: 453, illetve 590 millió forinttal Vas, valamint Győr-Moson-Sopron megye gazdálkodhat. A decentralizált keret egészéből ezen források 1,57, illetve 2,04 százalékot képviselnek.

A főváros – annak ellenére, hogy a munkanélküliség tekintetében előnyösebb helyzetben van – viszonylag jelentős összegeket áldozhat az állástalanok problémáinak megoldására. Az idei évben e célra 1,6 milliárdot fordíthat, mely összeg a decentralizált keret 5,63 százaléka. A MAT döntése értelmében azonban e számok még az év közben – a kiadási előirányzatok átcsoportosításával – módosíthatók.

Folyamatos igénylés

A támogatási lehetőségek azonban ezzel nem merülnek ki, hiszen rendelkezésre állnak még olyan eszközök, mint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amikor a munkavállaló a beragasztott közteherjegyek együttes összegének 50 százalékáig kérhet támogatást. Egyes területeken nagy igény lehet a munkába járás, valamint a lakhatás támogatása is, amelyhez szintén kapható hozzájárulás. Ugyancsak támogatandó cél a munkaerő-toborzás, amelyre esetenként 500 ezer forint adható. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint az úgynevezett klasszikus pályázat szinte eltűnt a munkaügyi központok gyakorlatából.

Az egyes támogatási formákat igényelni kell, s ha a munkáltató megfelel a jogszabályban előírtaknak, akkor megkaphatja a kért összeget. Adminisztratív feltételekkel természetesen számolni kell, ám az ezekben való eligazodáshoz a munkaügyi központok kirendeltségein segítséget adnak. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az igénylésekkel folyamatosan lehet keresni a munkaügyi szervezeteket, határidő ezekben az esetekben nincs. Ha mégis sor kerül pályázati kiírásra, akkor az általános gyakorlat szerint ezt a helyi sajtóban teszik közzé. Klasszikus pályázatra inkább a központi pénzforrások igénylésekor lehet számítani, ám ezekben az esetekben is a munkaügyi kirendeltségek nyújtanak segítséget.