×

Minimálbér-kompenzáció

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) döntése szerint az idén 15 milliárd forint fordítható a minimálbér-emelés kompenzálására. A támogatásból normatív módon, de pályázat útján részesülhetnek a vállalkozások. A kérelmek benyújtásának határideje március 18-a, majd az igények elbírálása május végéig lezajlik. A pályázat benyújtásához szükséges adatlapok és ismertető anyagok a munkaügyi központoknál már február közepétől beszerezhetők. Az igényléshez szükséges adatlap – a tájékoztatóval együtt – a Gazdasági Minisztérium internetes honlapjáról is letölthető.

A tavalyi drasztikus minimálbér-emelés a döntően a magas élőmunka-igényű vállalkozások pozícióját nehezítette, ezért a tavalyi bértárgyalások során a munkaadók kompenzációért "kiáltottak". Noha ez irányú törekvéseik kezdetben, a tárgyalások során nem találtak kellő támogatásra, a későbbiekben a járulékteher-többlet költségének ellentételezésére a Gazdasági Minisztérium (GM) pályázatot hirdetett 2 milliárd forint erejéig. A pályázat tartalmának meghatározásába a szociális partnereket nem vonták be. A kiírás túlságosan komplikáltnak bizonyult, meglehetősen szűk kört célzott meg, s a pályázatot is későn hirdették meg. Mivel így kevés cég jutott hozzá a támogatáshoz, ezért megismételték a pályázatot, aminek nyomán végül is 1,8 milliárd forint került a vállalkozásokhoz.

Rászorultság szerint

Az idei minimálbér megállapítására irányuló tárgyalások során jelentősen változott a helyzet. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldala ugyanis immár határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy az 50 000 forintot csak abban az esetben fogadja el, ha megtörténik a pluszterhek kellő ellentételezése. A munkaadók legalább 15-20 milliárd forintot igényeltek, az elosztás tekintetében pedig a rászorultság és a normativitás elve mellett érveltek. Tették ezt annál inkább, mert a minimálbér ez évi, további 25 százalékos emelése különösen az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozások esetén befolyásolja halmozottan hátrányosan a foglalkoztatás feltételeit – további béraránytalanságokat okozva. A munkaadók azt is többször nyomatékosították, hogy a kötelező béremelések miatti többletköltséget a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértékének 2 százalékos csökkentése sem ellensúlyozza, ezért mindenképpen szükség van e cégek támogatására.

Mindezen érvek alapján a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) 15 milliárd forintot különítettek el kompenzációra. A támogatás pályázat útján nyerhető el, azonban a pályázati rendszer csak a minimálbér emeléséből keletkezett többletköltségeket veszi számba. A fix összegű egészségügyi hozzájárulás emelkedését figyelmen kívül hagyja. A cégek többletköltsége – a pályázat elbírálása után – részben vagy egészben kompenzálható. Az elnyerhető forrás pedig vissza nem térítendő, egy összegben folyósított támogatás.

Ugyanakkor döntés született arról is, hogy ezen túlmenően a munkahely megőrzését szolgáló támogatási forma – mint új aktív eszköz – a megyei, illetve fővárosi munkaügyi tanácsok decentralizált keretében megfelelő súllyal szerepeljen. Ez további mintegy 4 milliárd forintnyi támogatást jelent.

Új elemek

Az idei pályázaton az igényelhető összeg sokszorosa az előző évinek. Másrészt bővült a pályázatba bevonhatók köre is. Nincs területi prioritás, azaz a belföldi székhelyű vállalkozások valamennyi megyében, illetve a fővárosban is aspirálhatnak a forrásokra.

Pályázhatnak az egyéni vállalkozók, de a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítványok is (amennyiben az alkalmazásban állók 50 százaléka rehabilitációs foglalkoztatású, illetve hátrányos helyzetű).

A pályázatnak természetesen továbbra is részesei a gazdasági társaságok, állami, önkormányzati, szövetkezeti és egyesületi vállalatok, trösztök, szövetkezetek: mégpedig a foglalkoztatottak létszámától függetlenül. Kitétel, hogy a vállalkozásnál alkalmazásban állók 2001. évi átlagos statisztikai állományi létszáma elérje az egy főt.

Miután a pályázók köre nem egységes, ezért eltérő elbírálási elveket kellett meghatározni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók – mivel bérjövedelemmel nem rendelkeznek – a társadalombiztosítási járulékteher többletét kérhetik, amennyiben támogatási igényük éves szinten legalább tízezer forint.

A 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál viszont a pályázat alapja a teljes élőmunka többletköltsége, amennyiben a támogatási igény éves szinten meghaladja a tízezer forintot. A 20 fő felett foglalkoztató vállalkozások megítélésénél szerepet játszik az átlagkereset szintje és az élőmunka-igényességi mutató is. Ez utóbbi a múlt évre benyújtott mérlegbeszámoló adataiból számolandó. Emelkedő támogatási mértékkel preferálható az alacsonyabb átlagkeresetű cég, ha magasabb az élőmunka-igényessége.

Kizáró feltételek

A 20 fő feletti cégeknél a pályázat feltétele, hogy éves támogatási igényük meghaladja az ötvenezer forintot. De ha az e körbe tartozó munkáltatónál – bármilyen okból – az élőmunka-igényességi mutató nem számítható, akkor az elbírálás a 20 fő alatti vállalkozásokra vonatkozó elvek szerint történik.

A 15 milliárdos kereten belül a preferencia konkrét mértékei – mind a három csoportban – csak akkor állapíthatók meg, ha a pályázatok benyújtása és annak összesítése megtörtént. Az ezzel kapcsolatos döntést a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete hozza majd meg.

A támogatás odaítélésének kizáró feltételei is vannak. Nem kaphat forrást az a vállalkozás, aki a munkavállalóval az írásos munkaszerződés megkötését elmulasztotta (az első naptól!), ha ezt a tényt a munkaügyi ellenőrzési hatóság feltárta és a munkáltatót bírság fizetésére kötelezte. Továbbá az a cég is kimarad a kompenzációból, amelynek 60 napnál régebben lejárt határidejű adó- és/vagy járuléktartozása van, s a későbbi fizetéshez az adóhatóság nem járult hozzá.

A szervezeti változással érintett cégekre – amelyek összeolvadtak, szétváltak, illetve egy vállalkozás részlegeként önálló céggé alakultak – bizonyos rendezőelvek érvényesek. Ezek szerint a múlt évi adatokat az idei szervezeti állapotnak megfelelően kell összeállítani, mégpedig úgy, hogy azok megosztása, illetve egyesítése összességében biztosítsa az elődvállalkozások létszám- és kereseti tényadatainak felosztását (egyesülés esetén összevonását). Nyilvánvaló, hogy a szervezeti változás során kiürült vállalkozás a megosztás során nem rendelkezhet létszám- és keresetadattal.

Idő és információ

Az előző évi pályázat szűkös időkerete és a meghirdetés nehézségei tapasztalataiból okulva a munkáltatók azt is szorgalmazták, hogy kellő idő és információ álljon a vállalkozások rendelkezésére. Ezért a Gazdasági Minisztérium a pályázati felhívást s a szükséges adatlapokat – amelyek a számítási módszereket is tartalmazzák – teljes egészében közzéteszi a Magyar Közlönyben, illetve saját, minisztériumi honlapján is nyilvánosságra hozza. Az előző évtől eltérően tehát nem csak a munkaügyi központoktól lehet a szükséges információkat beszerezni.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2002. március 18. Az igényeket a pályázó székhelye szerinti illetékes munkaügyi központ szervezeti egységéhez kell eljuttatni. Ezt követően a Foglalkoztatási Hivatal a munkaügyi központok adatait országos szinten összesíti, majd a döntés előkészítése céljából a Gazdasági Minisztériumba továbbítja április 30-ig. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének 2002. május 15-ig kell döntenie a normatív támogatás arányairól, majd a területileg illetékes munkaügyi központ – május 31-ig – ennek alapján hozza meg az államigazgatási határozatát. A támogatási programot június 30-ig le kell zárni.

A munkáltatói szervezetek abban bíznak, hogy az idén a vállalkozások megfelelően fel tudnak készülni a pályázatok benyújtására. A számukra biztosított ellentételezés, ha valamilyen mértékben is, de enyhít foglalkoztatási gondjaikon, így tehát érdemes megkísérelni a kompenzáció elnyerését.

Élőmunka-igényességi mutató

A minimálbér-kompenzáció igénybevételéhez – a húsznál több dolgozót foglalkoztató cégek esetében – szükség van az élőmunka-igényességi mutató számítására. Ennek eljárási módja a következő: (személyi jellegű ráfordítás /[anyagjellegű ráfordítások az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmények értéke nélkül + személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + egyéb költségek + egyéb ráfordítások] ) x 100

sz. j. r.

a. j. r. + sz. j. r. + é. l. + e. k. + e. r.

sz. j. r. = személyi jellegű ráfordítás

a. j. r. = anyagjellegű ráfordítások

é. l. = értékcsökkenési leírás

e. k. = egyéb költségek

e. r. = egyéb ráfordításo

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem