×

Kismamák a munkahelyen

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
A helyes vállalati, szervezeti létszám beállítása központi kérdéssé vált szinte minden munkáltató számára. A létszámterv kialakításánál figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy adott évben mekkora létszámot tesz ki azok száma, akik "visszatérhetnek" a munkába. E munkavállalói körre nézve annak is jelentősége van, hogy ezek a dolgozók a munkába állást követően milyen jogosultságokkal rendelkeznek. Cikkünkben elsősorban azokkal a munkavállalókkal foglalkozunk, akik a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segélyre jogosultság letelte vagy megszakítása után állnak munkába.

A személyi alapbér emelése – a munkaszerződés módosítása

Többévi távollétnél gyakran előforduló eset, hogy a munkavállaló munkaköre, munkahelye és leginkább a személyi alapbére megváltozik. Ezek okán a visszatérés időpontjában a munkaszerződés módosítása válhat szükségessé, ám a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. (A munkaszerződés kötelező eleme a személyi alapbér, a munkakör és a munkavégzés helyében történő megállapodás.) A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a módosításra is alaki kötöttségek vonatkoznak.

A gyermek gondozása – gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély igénylése – céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően azonban kötelező a munkaszerződés módosítása a személyi alapbérre vonatkozóan. A munkavállaló alapbérét a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően kell módosítani. (A bérfejlesztésnél természetesen az eredeti munkakört kell figyelembe venni.) Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Személyi alapbérként a meghatározott feltételeknek megfelelően, legalább a kötelező legkisebb munkabér jár. Ez a törvény garanciális szabálya a teljes munkaidős munkavégzés esetén, bármilyen bérrendszert alkalmaz is a munkáltató.

Szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a törvény tételesen felsorolja, hogy milyen esetekben illeti meg a munkavállalót szabadság. Ezek közé az esetek közé tartozik a cikkünkben tárgyalt időszak, tehát a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama. A tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg a munkavállalót szabadság.

A szabadsággal kapcsolatos igény – a munkaviszonyból származó igény elévüléséből adódóan – 3 év alatt évül el, az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. A naptári évben ki nem adott szabadságra vonatkozó igény a tárgyévet követő 3 éven belül követelhető.

Alkalmazva azt a szabályt, mely szerint ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni igényét, az elévülési idő letelte után is követelhető, a fenti okból fizetés nélküli szabadságot igénybe vett szülő részére a szabadság kiadható. A gyakorlatban a gyedben, gyesben – a fizetés nélküli szabadság idején – részesülő szülő "akadályoztatva" van rendes szabadságának kiadásában. Ezért az elévülési idő letelte ellenére is biztosítani kell részére a szabadságot, mégpedig az akadály megszűnésétől, vagyis a gyedről, gyesről munkahelyre történő visszatéréstől számított 6 hónapon belül.

Jó gyakorlat, ha a munkavállaló visszatérését követően rögtön megkezdi a ki nem adott szabadság, illetve a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmerült szabadság letöltését, amelyet természetesen a munkáltató ad ki.

A szabadságot pénzben megváltani csak a törvényben meghatározott esetekben lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ez a szabály vonatkozik a gyedről, gyesről visszatérő szülőre is. A rendes szabadság pénzben való megváltását akkor engedi a törvény, ha a tényleges kiadása nem lehetséges. Ilyen eset a munkaviszony megszűnése.

Díjazás a szabadság alatt

A munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díj fogalma tágabb, mint a személyi alapbér, és szűkebb, mint az átlagkereset. Az átlagkereset helyett a távolléti díj bevezetésének alapvető célja az volt, hogy megszűnjék az egyes bérelemek kétszeres kifizetésének kényszerűsége.

A következőkben meghatározottak csak a díjazás jogszabályi minimumait jelentik. Ettől a munkavállaló javára eltérhet a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben meghatározott díjazási mérték.

A távolléti díj olyan díj, amely magában foglalja:

  •  

  • a személyi alapbért,
  •  

  • a rendszeres bérpótlékokat és
  •  

  • a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot.

A rendszeres bérpótlék fogalmába tartozik a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített bérpótlék, amely munkavégzés esetén folyamatosan megilleti a munkavállalót (pl. a nyelvpótlék, a vezetői pótlék és a műszakpótlék).

Ha a munkavállaló a jogszabályban meghatározott mértéken felül rendkívüli munkavégzést teljesített – klasszikus túlmunka –, kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál.

Felmondási tilalom

A munkáltatói rendes felmondási jogot törvényben felsorolt tilalmak korlátozzák. A Munka Törvénykönyve 90. §-ának 1) bekezdésében felsorolt tilalmak feltétlen jellegűek, ezen időtartamok alatt a munkáltató jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. (A tilalmak természetesen a munkáltatói rendes felmondásra vonatkoznak, nem érinti a közös megegyezés vagy a munkavállalói rendes felmondás esetét.)

A tilalmak körébe tartozik a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama, az általunk tárgyalt gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély igénybevételének ideje. A felmondási tilalom idején a felmondást még közölni sem lehet, és a felmondási idő csak a tilalom megszűnését követően kezdődhet további 15 vagy 30 nap elteltével. Mivel a fizetés nélküli szabadság fenti jogcímen történő igénybevétele általában a 30 napot meghaladja, ezért a felmondási idő ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. (A csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során az előbbi rendelkezések nem alkalmazhatóak.)

Jogosultságok keresőképtelenség esetén

Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Felmerül a kérdés, hogy a munkába visszatérés évében hogyan kell keresőképtelenség esetén a betegszabadságra jogosultságot kiszámítani.

A betegszabadságra vonatkozóan több tekintetben a rendes szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később sem igényelhető. Nem jár a betegszabadság olyan időben, amikor a munkaviszony szünetelésének időtartamát a rendes szabadság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

A szabadságra jogosultságnál említettek szerint szabadság a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár, ezt a passzust a betegszabadságnál is alkalmazni kell. Azonban, ettől hosszabb időtartamú távollét esetén, a munkába állás évében a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére lesz jogosult. A betegszabadság időtartama nyilvánvalóan függ attól, hogy az év melyik hónapjában áll munkába újra a munkavállaló.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. A betegszabadság csak orvosi igazolás alapján jár.

Táppénz

A leggyakrabban felmerülő eset, hogy a kisgyermek betegsége miatt válik keresőképtelenné a szülő. Főleg a munkába állás évében aggodalmaskodnak, hogy ha beteg a gyermek, hány napra lesznek jogosultak táppénzre.

A dolgozó

  •  

  • egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 84,
  •  

  • háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 42, egyedülálló szülő esetén 84,
  •  

  • hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 14, egyedülálló szülő 28 naptári napon át jogosult táppénzre.

A jogosultságot a gyermek születésnapjától a következő születésnapig kell megállapítani. A munkába állás évében is az előbb felsoroltak szerint, a gyermek kora alapján kell a táppénzre jogosultság időtartamát megállapítani.

Keresőképtelenség esetén a szülő minden naptári napra jogosult táppénzre, feltéve hogy az egyéb feltételeknek is megfelel. Amennyiben a munkába állás még a gyermek születésnapja előtt megtörtént, úgy táppénzre a fentebb meghatározott időtartamban keresőképtelenség esetén akkor jogosult a szülő, ha a gyermek születésnapjáig legalább ennyi naptári nap hátra van.

A táppénz összege – folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében – a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 százaléka.

2001. november 24-i hatállyal a táppénzszámítás szabályai megváltoztak. Így a gyermekgondozási díj igénybevételét követően igényelt táppénz számításának szabályai és a gyermekgondozási segély megszűnését követően igényelt táppénz számításának szabályai eltérnek, eltérhetnek. Mindez attól is függhet, hogy a munkába állás napjától már hány nap telt el, illetve hány naptári napra kapott egészségbiztosításijárulék-alapot képező rendszeres jövedelmet a táppénzt igénylő munkavállaló.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem