Kedvezménytörvény

Az Országos Munkaügyi Tanácsban nem sikerült megegyezésre jutni a külföldi dolgozóknak egyidejűleg kiadható munkavállalási engedélyek számáról. A szociális partnerek szerint aggályos, hogy a kormányzat az idei évre – a munkaügyi központokban tavaly havonta rendelkezésre álló álláshelykínálat éves átlaga szerint számítva – a 81320-as plafonszámot állapította meg. E mérték tekintetében a szakszervezetek szerint célszerűbb lenne a 60 ezres irányszám elfogadása, ellenben a munkáltatók nagyobb rugalmasságot várnak, s azt javasolják, hogy a gazdasági miniszter az első fél év tényleges adatai szerint a maximumértéket bővíthesse.

Elvárás a rugalmasság

A külföldiek foglalkoztatását szabályozó rendelettervezet vitájában a munkáltatók következetesen azt az álláspontot képviselték: számukra fontos, hogy a vonatkozó döntés gyorsan megszülessék, s a rendelet rugalmas munkaerő-gazdálkodást tegyen lehetővé. A foglalkoztatók abban érdekeltek, hogy az adminisztratív eljárás egyszerű legyen, s fölösleges fékek ne iktatódjanak a folyamatba. Kontrollra – megfelelő keretek közt – természetesen szükség van, ezért lenne jó, ha a tárgyév első fél évének tapasztalatai, illetve a valós piaci igények alapján a gazdasági miniszter mérlegelhetné és módosíthatná az éves keretszámot.

Átlag- vagy minimálbér?

Ugyancsak kardinális kérdés – és munkaadói szempontból érzékeny terület – a bérezés, nevezetesen hogy milyen kereseti mérték alatt kell majd elutasítani a munkavállalási engedélyek iránti kérelmeket. A munkáltatók szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes szakmákban alkalmazott bérek országos átlagánál alacsonyabb összegért ne foglalkoztathassanak külföldieket. Szerintük ez olyan anomáliákhoz vezethet, hogy ugyanabban a munkakörben többet kereshet a külföldi, mint a hazai munkavállaló. Ugyanakkor gazdaságilag is elfogadhatatlan, hogy – esetleg – az átlag alatti teljesítményt átlag feletti díjazásban részesítsék a cégek. E felvetésekre a kormányzat felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai munkavállalók keresetének védelmében külföldön, az európai országokban is kellő garanciákat érvényesítenek. A magyarországi szabályozásnak is alapvető célja, hogy a külföldiek foglalkoztatása ne törje le a magyar béreket. E kérdésben a kormányzat a szakszervezettel közös álláspontra helyezkedett, noha elutasította a munkavállalói oldal azon igényét, hogy a rendelettervezetben – az engedélyek elutasításának taglalásakor – átlagkereset szerepeljen az átlagos személyi alapbér helyett. Hasonlóképpen nem talált kormányzati meghallgatásra az a szakszervezeti igény sem, hogy a "lényegesen" szó kikerüljön a szabályozás azon részéből, melynek megfogalmazása szerint el kell utasítani a kérelmet, ha az adott szakmára vonatkozó átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért állapít meg a foglalkoztató. A szakszervezetek – ezen túlmenően – még számos felvetést megfogalmaztak. Például fontosnak tartják, hogy a külföldiek foglalkoztatásának országos keretszámáról az OMT egyetértésével lehessen dönteni, figyelembe véve az ágazati, területi sajátosságokat is. Ugyanakkor a munkavállalói oldal azt is igényli, hogy a külföldi munkavállalókat – sztrájk esetén – sztrájktörőkként ne foglalkoztathassák a cégek.

(A vitát a gazdasági miniszter a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló rendeletmódosítása zárta le, s ez tisztázza a most még eltérően értelmezett fogalmakat is.)

Hiányzik az előrelátás

A vitát kiváltó egyetértési nyilatkozat szerint minden román állampolgár, a hazai munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül, évi három hónapos – meghosszabbítható – munkavállalási lehetőséghez juthat Magyarországon. (A kedvezménytörvény eredeti szabályozása szerint ez csak a magyar nemzetiségű munkavállalókra és hozzátartozóikra terjedt ki.)

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) egyetlen érdemi jogköre, hogy beleszólhat a munkaerőpiacot érintő kérdésekbe. A kedvezménytörvény pedig ilyen – mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Szerinte a felmerülő gondok megvitatásán túl minden esetben törekedni kell a megállapodásra. Mindez természetesen vonatkozik a státustörvényre, illetve annak a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatására.

A MOSZ főtitkára lapunknak hangsúlyozta: legfőbb probléma az, hogy pontosan kellene tudni, mi a kormány további szándéka a Romániával aláírt egyezmény után. A közvetlen munkaerő-piaci hatások mérlegelésén túl fontos az előrelátás is, nevezetesen hogy melyik szomszédos ország és milyen módon lesz érintett még ebben az ügyben.

Igények szerint

A MOSZ szerint a munkaerőre a gazdaság fejlődésének ütemében van szükség. "Mi nem tartjuk helyesnek, hogy a kormány igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, mondván, szinte nem is jön át senki majd hozzánk dolgozni. Ez már csak azért sem elfogadható magyarázat, mert ezt a kérdést magának a gazdaságnak, a vállalkozói igényeknek kell eldöntenie, hiszen ez a piacgazdaság egyik meghatározója. Azt gondolom, hogy Magyarországra igenis kell jönnie a munkaerőnek, hiszen az, amit a határon túlról érkezettek a munkájukkal nálunk megtermelnek, többletérték, ami itt marad nálunk. Ez azoknak az embereknek is jó, akik Magyarországra érkeznek, és a munkaadóknak is előnyös, hiszen ha egy régióban bizonyos munkára nincs jelentkező, illetve nincs szabad munkaerő, akkor a munkáltató szívesen foglalkoztat határon túli magyarokat. A korlátozásokkal a munkaadók nem értenek egyet" – szögezte le a MOSZ főtitkára.

A korlátozások kérdésében a MOSZ nem ért egyet a szakszervezetekkel. A munkavállalói érdekképviseletek hallani sem akarnak arról (ezek egyelőre felvetések csupán), hogy az alkalmazotti bér alacsonyabb is lehet az átlagbérnél. A munkaadói szervezet – érthető módon – a rugalmas bérrendszerben érdekelt.

Terjedhet a feketemunka

Horváth Gábor egyébként úgy látja, a munkaadókat "nem hozta lázba", hogy a határon túliak ezentúl 3 hónapra úgy jöhetnek Magyarországra dolgozni, hogy munkavállalási kérelmük elbírálása során a magyar munkaügyi hatóságok nem vizsgálják, van-e magyar jelentkező az adott munkakörre. "Ebben a kérdésben közelebb áll a nézetünk a szakszervezetekéhez; ez a 3 hónapos lehetőség úgymond nem a mi intézményünk. Mi nem attól tartunk, hogy a határon túliak elözönlik az országot, azonban mi is látjuk annak veszélyét, hogy a vendégmunkások egy része először végigjárja a hivatalos ügyintézést, azután másodjára már nem: feltérképezik az itteni helyzetet, és a következő három hónapban már feketén vállalnak munkát" – szögezte le a főtitkár.

Csak emlékeztetőül: a külföldi munkavállalóknak egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi bizonyítványt, szakképzettséget igazoló iratot és ezek hiteles magyar fordítását is csatolni kell, ezenkívül tartózkodási vízumot kell kérni, adó- és tb-számot kell beszerezni, valamint hosszú ideig tarthat az ehhez kapcsolódó nemzetbiztonsági ellenőrzés is.

"Nem értünk egyet a kormánynak azzal a válaszával sem, hogy majd szigorítják a munkaügyi ellenőrzést, és megemelik az egy cégre kiszabható munkaügyi bírságot" – jelentette ki a főtitkár. Tapasztalatai szerint ugyanis a megbírságolt cégek között számosan vannak, amelyek valamilyen elrontott vagy hiányos dokumentáció miatt fizetnek munkaügyi bírságot, további ellenőrzésekkel való fenyegetés esetükben nem indokolt.