Állástalanok – számokban
A novemberi adatokhoz képest 4,4 százalékkal nőtt, míg az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva 8 százalékkal mérséklődött a december végén regisztrált munkanélküliek száma. A Gazdasági Minisztérium (GM) kimutatása szerint a múlt év végén összesen 342 773 állástalant tartottak nyilván, amely 14 355-tel több, mint novemberben, és 29 636-tal kevesebb, mint 2000 decemberében. Tavaly, az év utolsó hónapjában a tartósan regisztrált állástalanok száma – éves összevetésben – 29,2 százalékkal csökkent, s hasonlóképpen a munkanélküli pályakezdők száma is kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése szerint a munkanélküliségi ráta 2001. október-decemberben 5,6 százalék volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanez a mutató szeptember-november átlagában 5,5 százalék volt.
Kamarai együttműködés
A kis- és középvállalkozások segítéséről, finanszírozási feltételeinek javításáról, illetve a Széchenyi-terv célkitűzéseinek megvalósításáról kötött megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Regionális Fejlesztési Holding. A dokumentum értelmében a felek olyan pénzügyi konstrukciókat dolgoznak ki, amelyek igénybevételével javul a kamarai tagvállalatok finanszírozási helyzete és tőkeellátottsága. A partnerek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a megállapodás révén a vállalkozók közvetlenebbül kapcsolódhatnak be a Széchenyi-tervből és az egyéb állami forrásokból finanszírozott programokba.
Humánfejlettségi lista
A humánfejlettségi index alapján felállított rangsorban Magyarország a 36. helyen áll. Az ENSZ által – az 1980 és az 1990 közötti időszak között – mért mutató nagyban függ attól, hogy az adott országban milyen szintű az iskolázottság. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a témával foglalkozó kiadványából megtudható, hogy az iskolázottság tekintetében Magyarország az olaszországival, a szlovéniaival, a portugáliaival és a lengyelországival azonos szinten áll.
Vállalkozáserősítő programok
A Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében a versenyképes beruházások támogatására megítélt 16 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból többnyire, 55 százalékos arányban a mikro-, kis- és középvállalkozások részesedtek – hangzott el Budapesten, a kis- és középvállalkozások csatlakozási felkészítéséről tartott konferencián. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a kisvállalkozások a Pénzügyminisztérium, a bankok és a Hitelgarancia Rt. által – a múlt év decemberében – létrehozott Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-nél március közepétől pályázhatnak tőkepótló forrásra.
Nőttek a reálkeresetek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a múlt év január és november közötti időszakban – az azt megelőző évihez képest – 6,3 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. A versenyszférában foglalkoztatottak átlagosan 101 100 forintot, míg a költségvetési intézményekben tevékenykedők 100 100 forintot vihettek haza. A legjobban fizető ágazat – 210 800 forintos keresettel – a pénzügyi szektor volt, míg a legszerényebb jövedelemmel – 62 100 forinttal – a textiláru-, bőrtermék- és cipőgyártó iparban foglalkoztatottak rendelkeztek.
Vállalati kilátások
A kis- és középvállalatok konjunktúraindexe az idén januárban – szemben a decemberi 48,7 százalékkal – 46,5 százalék volt. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint e kör gazdálkodói – a korábbiakhoz képest – mérsékeltebb optimizmussal értékelik rövid távú gazdasági kilátásaikat. A vállalkozások 45 százaléka a nemzetgazdaság rosszabbodását, 26 százaléka pedig annak változatlanságát prognosztizálja az elkövetkező fél évre.
Magyar Termék Nagydíj
A versenyképes, kiváló minőségű magyar termékek gyártásának ösztönzése céljából az idei évben is sor kerül a Magyar Termék Nagydíj pályázatra. A kiírás szerint a nevezések végső határideje június 14., majd ezt követően a díjak átadására szeptember 11-én kerül sor. Az elmúlt öt évben 39 cég 48 terméke részesült a nagydíjban, s több mint száz pályázó elismerő oklevelet vehetett át.
