A magyar gazdaság állapotát a megkérdezett cégvezetők többsége – 71 százaléka – közepesnek értékelte. Némi elmozdulás azonban bekövetkezett az egy évvel korábbi megítéléshez képest, ugyanis 24,2-ről 19,8 százalékra csökkent azok aránya, akik rossznak, s 7,1-ről 8,4 százalékra növekedett azon válaszadók aránya, akik jónak tartották a gazdaság helyzetét.
Strukturális feszültségek
A feldolgozóiparon belül elsősorban a gépipar, a textil-, valamint a bőripar keresi a munkaerőt, de a szezonálisan érzékeny építőipar és a mezőgazdaság is bővítené a foglalkoztatottak létszámát az első fél évben. Általában igaz, hogy kisebb-nagyobb munkaerő-kereslet – a legnagyobb vállalatokat leszámítva – valamennyi cégcsoportban megfigyelhető. A megkérdezett cégek 15 százaléka ugyanakkor azt is jelezte, hogy bizonyos munkakörökben huzamosabb ideje munkaerőhiánnyal küszködik. A strukturális feszültségek továbbra is a feldolgozóiparban a legmarkánsabbak, ahol e problémával minden ötödik cég szembesül. De a szakképzett fizikai dolgozók iránt általában is kereslet mutatkozik: a nemzetgazdasági ágak egyikének munkáltatói sem képesek kellő számú kvalifikált szakembert találni.
Figyelemre méltó, hogy a válaszadó gazdálkodók mintegy 48 százaléka elsősorban az állami munkaközvetítő irodák közreműködésével kívánja az üres álláshelyeit betölteni. Továbbra is igaz viszont, hogy ezeknek az irodáknak a mezőgazdasági üzemek a legstabilabb partnerei.
E felmérés, illetve az egyéb munkaerő-piaci adatok együttesen azt jelzik, hogy a regisztrált munkanélküliek köre az év első felében mintegy 10-15 ezerrel zsugorodhat, s így június végére 325-330 ezer lesz az állástalanok száma. Becslések szerint nemzetgazdasági szinten jelenleg 30-35 ezerre tehető a tartósan betöltetlen álláshelyek száma.
Ágazati eltérések
Az elemzésből kiderül, hogy a gazdasági kilátásokat értékelve az építőipari, a szállítási és a raktározási cégek optimistábban ítélik meg a helyzetet: e körben ugyanis három-három százalékponttal emelkedett azok aránya, akik a gazdaság állapotának további javulását várják az idei év első felében. A feldolgozóipari cégek közül körülbelül minden ötödik, míg a mezőgazdasági üzemek esetében minden tizedik gazdálkodó számít pozitív változásra. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágazatban azonban továbbra is túlsúlyban vannak – 53-63 százalékot képviselnek – a változatlan gazdasági kilátásokat megfogalmazó cégek.
A kapacitáskihasználtságról a munkaadók kétharmada pozitívan nyilatkozott. A felmérésből kiderül továbbá, hogy 8,3 százalékról 7,2 százalékra csökkent az alacsony tőkehasznosítású gazdálkodók aránya, s az egy évvel korábbiakhoz képest különösen az észak-alföldi régióban következett be kedvező változás.
Stagnáló beruházások
A várakozások szerint az idei évben ugyanannyian kívánnak majd beruházni, mint tavaly: azaz minden negyedik cég tervez expanzív lépéseket. Átlagon felüli beruházási kedvre lehet számítani az építőiparban és a feldolgozóiparban, míg továbbra is a mezőgazdasági üzemek beruházási kilátásai a legrosszabbak. Annak ellenére így van ez, hogy – a felmérés szerint – egy év alatt 4,5 százalékponttal emelkedett az agrárcégek beruházási hajlandósága. Ami pedig a régiókat illeti, az év első felében elsősorban a nyugat-dunántúli térségben nő majd a beruházó cégek száma.
A nettó árbevétel növekedésére a gazdálkodók 63 százaléka számít, a szállítás, a raktározás terén működő vállalkozások ennél optimistábbak (74 százalék), valamint a kereskedelmi cégek is derűlátóbban nyilatkoztak az átlagosnál.
