Iparjogvédelem a munkahelyen

Egy adott tárgy belbecse és külcsíne kölcsönhatásban áll egymással: a fogyasztó számára a termék külső megjelenési formája sokszor még a hasznosságánál is döntőbb a vásárláskor. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 2002. január 1-jén lépett hatályba, s átfogóan szabályozza az eddig ipari mintaként ismert formatervezéssel kapcsolatos kérdéseket.

Mit nevezünk formatervezési mintának?

A törvény szerint formatervezési mintának számít valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy a díszítésnek a külső jellegzetességei eredményeznek. A követelmény nincs esztétikai kritériumokhoz kötve. A termék megjelenése minősül mintának, ami nem korlátozódik a formára, a termék alakjára, a minta lehet síkbeli és térbeli, vonatkozhat a felhasznált anyagok sajátosságaira, színeire egyaránt.

Termék

A termék lehet ipari vagy kézműipari cikk, egyetlen darab vagy egységes készlet is, a bejelentő választása szerint. Terméknek minősül néhány olyan dolog is, ami az általános felfogás szerint ez ideig nem minősült annak, így például a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzés vagy az alkalmazott betűforma. Ilyenkor azok a részelemek is terméknek tekintendők, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, ezek önállóan is mintaoltalom tárgyául szolgálhatnak.

Nyilvánvaló, hogy a minta mindig valamely termék megjelenése, attól nem vonatkoztatható el.

A formatervezési minták vonatkozásában különös jelentőséggel bírnak viszont az összetett termékek, amelyek sajátos tulajdonsága, hogy állagsérelem nélkül szétszedhetők, és ugyanígy újból összeállíthatók.

A mintaoltalom feltétele

A mintaoltalomnak két alapfeltétele van, nevezetesen egyrészt az újdonság, másrészt az egyéni jelleg. Összetett termék esetén speciálisan vizsgálandó az újdonság és az egyéni jelleg, és ez akkor állapítható meg, ha az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad a fogyasztó számára az összetett termék rendeltetésszerű használata során, és az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

Újdonság

Az újdonság objektív követelmény, akárcsak a szabadalmi jogban, ehhez képest a mintákat egymással azonosnak kell minősíteni, ha a külső jellegzetességük csupán lényegtelen részletben tér el egymástól. A főszabály szerint új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően.

Egyéni jelleg

Az egyéni jelleg az elsőbbség időpontjában vizsgálandó, és fennállta akkor állapítható meg, ha bármely más mintához képest a tájékozott használóra a vizsgált minta eltérő összbenyomást gyakorol. A tájékozott használó fogalma a szabadalmi jogban ismert szakember tudásához hasonlítható, részletesebben azonban a gyakorlat fogja ezt a fogalmat tartalommal kitölteni.

Kizáró okok

Az oltalmat kizáró ok, ha a külső jellegzetesség kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. A termék funkcionális, illetőleg műszaki megoldásából adódó külső jellegzetességek azonban oltalmazhatók, függetlenül attól, hogy azok előnyösen vagy hátrányosan befolyásolják a termék rendeltetésszerű használatát.

Kizáró ok a mintaoltalom megszerzése alól, ha a minta állami felségjelet, hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzést használ jogtalanul, illetve olyan jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelességi jegyet tartalmaz, melynek használatához közérdek fűződik. Az illetékes szerv hozzájárulásával azonban oltalomban részesülhet a minta, ha az említetteknek csupán bizonyos elemét tartalmazza.

Nem szerezhet oltalmat az a minta, amely mások meghatározott iparjogvédelmi, szerzői jogi vagy versenyjogi jogait sértené. Erre a kizárási okra azonban az érdekeltnek kell hivatkoznia.

Miután a törvény tételesen összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a bejelentő oltalmat kap a mintájára, a Magyar Szabadalmi Hivatalnak mint iparjogvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a mintaoltalom engedélyezését illetően. A pozitív és negatív feltételek az alkalmazhatóság szükséges és elégséges feltételei: ha a pozitív feltételek együttes megléte és valamennyi negatív feltétel hiányában a mintára oltalmat kell adni.

A minta szerzője

A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. A törvény a szerző személyhez fűződő jogait garanciális jelentőségükre tekintettel önállóan szabályozza. Ehhez képest amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel. Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek kell tekinteni. A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségben feltüntessék, kivéve ha a minta szerzője ezek ellenkezőjét írásban kéri.

Mintaoltalom

A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. A mintaoltalom lényege, hogy a mintát csak az oltalom jogosultja hasznosíthatja, a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. A hasznosítási cselekmények tipikus fajtáit a törvény példálódzva sorolja fel, és egyben megadja azoknak a cselekményeknek a kimerítő jellegű listáját is, amelyekre az oltalom nem terjed ki, amelyektől tehát a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el másokat.

A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, végleges akkor lesz, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Ebből következik, hogy a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célból történő raktáron tartása.

Az oltalom korlátai

A mintaoltalomnak korlátai is vannak. A jogosult nem tilthat el mást a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső, továbbá a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat, továbbá az idézés – visszahivatkozás – és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, s a használó a cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezi.

A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog sem korlátlan, nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre.

Az oltalom tartama

A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított 5 évig tart, és további 5-5 évre legfeljebb 4-szer újítható meg. A bejelentés napjától számított 25 év elteltével az oltalom tehát már nem újítható meg.

Az oltalom terjedelme

A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. Ez egyébként a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképről rajzolt vagy más grafikai ábrázolásból állapítható meg.

Forgalomképesség

Valamennyi más szellemi alkotással kapcsolatos joghoz hasonlóan a minta és oltalma – a személyhez fűződő jogokat ide nem értve – forgalomképes, tehát átruházható, megterhelhető. Az utóbbival kapcsolatban lényeges azonban, hogy a jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. A mintaoltalom jogosultja erre tekintettel hasznosítási szerződés (licenc) alapján engedélyt adhat a minta hasznosítására díjazás ellenében.

Az oltalom megszűnése

A törvény részletesen szabályozza a formatervezési minta oltalmának megszűnési eseteit. Az ideiglenes mintaoltalom megszűnik, ha a bejelentést jogerősen elutasították, vagy a bejelentő az oltalomról lemondott. A megszűnés mindkét esetben a bejelentés napjára visszaható hatályú.

A végleges mintaoltalom megszűnésének három esete van, nevezetesen, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, továbbá a mintaoltalmat megsemmisítették. Az utóbbi esetben a megszűnés a bejelentés napjára visszaható hatállyal történik. Ha a lemondás más személy jogát érinti, vagy ha a mintaoltami lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. Ha az oltalom több mintára vonatkozik, a lemondás az egyik mintára is bejelenthető. A már bejelentett lemondást visszavonni azonban nem lehet.

Előfordul, hogy olyan formatervezési minta kap oltalmat, amelyről később megállapítják, hogy az oltalom nem vagy részben nem lett volna megadható. Az ilyen esetek a mintaoltalom megsemmisítése, illetőleg korlátozása útján orvosolhatók a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása keretében.

 

Szolgálati és alkalmazotti minta Speciális formatervezési alkotás a szolgálati és az alkalmazotti minta. Szolgálati minta annak a személynek a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eso megoldásokat dolgozzon ki. Késobbi viták elkerülése érdekében a felek kölcsönös érdeke, hogy a munkaviszony megkötésekor a munkaköri leírásban szabályozzák ezt a kérdést. A szolgálati mintára ugyanis a mintaoltalom a szerzo jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Az alkalmazotti minta ezzel szemben annak a személynek a mintája, aki anélkül, hogy a munkaviszonyból eredo kötelezettsége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Alkalmazotti mintára ilyen esetben a mintaoltalom a szerzot illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. Ebben a körben tehát csak a munkáltató tevékenységi köre válhat vitássá. A munkáltató hasznosítási joga viszont nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt másnak nem adhat, a hasznosítási jog a munkáltató megsz?nése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve át nem ruházható. A szolgálati és alkalmazotti minta szerzojének díjazására a szabadalmi törvény rendelkezései megfeleloen az irányadók azzal, hogy a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képezo megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati és az alkalmazotti mintára nem alkalmazhatók, szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztását, a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi idonek azt a lejártát kell érteni, amelyet követoen már nincs helye az oltalom megújításának. A szerzonek szolgálati minta esetén csak a ténylegesen értékesített szolgálati minta után jár díjazás. A szolgálati mintára vonatkozó rendelkezéseket nemcsak a munkaviszonynál, hanem minden más munkaviszony jelleg? jogviszony esetében alkalmazni kell.

Bitorlás

A minta bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul használja. A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket is érvényesítheti, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. A minta önmagában is bitorolható, ami úgy valósul meg, hogy a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát másnak a mintájából vették át. Ilyenkor a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, továbbá a polgári jog általános szabályai szerint kártérítést is igényelhet.

Nemleges megállapítás

Kérni lehet a Magyar Szabadalmi Hivataltól annak megállapítását, hogy a kérelmező által hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely minta oltalmába. Ezzel kapcsolatban két dolog bír jelentőséggel, az egyik az, hogy a kérelmet célszerűbb a hasznosítás megkezdése előtt benyújtani, a másik az, hogy a nemleges megállapítás nem általánosságban kérhető, hanem egy konkrét megjelölt mintával kapcsolatban. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt a kérelmező ellen eljárást indítsanak.

 

Magyar Szabadalmi Hivatal A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre igen széles kör?, kiterjed a mintaoltalom megadására, megújítására, megosztására, a mintaoltalom megsz?nésének megállapítására, megsemmisítésére, a nemleges megállapításra, a mintaoltalmi bejelentések és minták oltalmának nyilvántartására és a hatósági tájékoztatásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési és a nemleges megállapítási eljárásban, és szótöbbséggel határoz. Érdemi határozatnak minosül a mintaoltalom megadása, megújítása, megosztása, megsz?nésének megállapítása is. A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben hozott határozatához annyiban kötve van, hogy azt csak kérelem alapján változtathatja meg, éspedig csak a bírósághoz történo továbbítás elott.

A mintaoltalom kiadása

A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérelmet, a termék megnevezését. A kérelemnek meg kell felelnie a részletesen szabályozott alaki követelményeknek is. Bejelentési díjat kell fizetni.

A bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett a bejelentés, és az legalább az utalást tartalmazza a mintaoltalom iránti igényre, tartalmazza a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a minta ábrázolását és a minta termék szerinti megnevezését azzal, hogy a minta ábrázolása és a termék megnevezése helyett elegendő az úgynevezett elsőbbségi iratra utalni.

A mintaoltalmi bejelentésben csak egy mintára, vagy pedig olyan minták csoportjára igényelhető oltalom, amelyeket a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességek kapcsolnak össze, feltéve hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. Az ábrázolásnak egyértelműen kell bemutatnia azt a mintát, amire az oltalmat igénylik.

Elsőbbség

Az elsőbbség lehet bejelentési elsőbbség (a bejelentési nap), uniós elsőbbség (az uniós bejelentési nap), továbbá kiállítási elsőbbség (a minta kiállításának a bejelentési napnál legfeljebb 6 hónappal korábbi kezdőnapja). Ezenkívül létezik még az úgynevezett belső elsőbbség, ami egy korábbi bejelentésre hivatkozik, amely azonban legfeljebb 6 hónappal lehet a bejelentési napot megelőző. Rendkívül lényeges, hogy az uniós, a kiállítási és a belső elsőbbséget a bejelentéstől számított 2 hónapon belül igényelni kell. A belső elsőbbségre hivatkozás esetén a korábbi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Alaki vizsgálat

A bejelentés benyújtását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, illetőleg megfizették-e a bejelentési díjat, ellenkező esetben a bejelentőt hiánypótlásra lehet felhívni. E helyen lényeges hangsúlyozni, hogy később hiánypótlás elmulasztása miatt a kérelem elutasításának csak akkor van helye, ha olyan hiány nem került pótlásra, mely felszólítására sor került.

Ha a mintaoltalmi bejelentés kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, úgy a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatást ad a bejelentésről. Ezt követően kerül sor az alaki vizsgálatra, s ha az eredményes, akkor következik az újdonságvizsgálat. Ennek során a Magyar Szabadalmi Hivatal a minta szerinti termék megnevezésére figyelemmel – az ábrázolást is szem előtt tartva – újdonságkutatási jelentést készít, amit kérésre térítés ellenében megküld a bejelentőnek.

Közzététel, észrevétel

A mintaoltalmi bejelentést legkésőbb a legkorábbi elsőbbség napjától számított 9 hónap elteltével közzé kell tenni. A közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra hivatkozva, hogy a minta, illetőleg annak bejelentése nem felel meg a törvényi előírásoknak.

Érdemi vizsgálat

Amennyiben a bejelentés után megfizették a bejelentési díjat, és az megfelel a bejelentési nap elismeréséhez írt korábban ismertetett feltételeknek, úgy a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalból lefolytatja az érdemi vizsgálatot. Ha az alakilag egyébként megfelelo bejelentés érdemileg kifogásolható, úgy a bejelentést tevot hiánypótlásra hívják fel.

Amennyiben a bejelentő nem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, megosztásra irányuló kérelmet sem terjeszt elő, úgy a kérelmét úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes oltalomról. Aki több mintára igényelt egy bejelentésben oltalmat, a mintaoltalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, éspedig a létező korábbi elsőbbség megtartásával, de ugyancsak díjfizetés ellenében. Díjfizetés elmulasztása a megosztási kérelem visszavonásának minősül, ami az ideiglenes oltalomról való lemondást is maga után vonja.

Amennyiben a bejelentés megfelel az alaki és tartalmi követelményeknek, úgy a közzétételtől számított legalább 1 hónap eltelte után a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, amit bejegyez a mintaoltalmi lajstromba, és közzéteszi a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában, továbbá okiratot ad ki a mintaoltalom megadásáról.

Mintaoltalmi lajstrom

A mintaoltalmi lajstrom nyilvános, az abban foglaltakról térítés ellenében bárki másolatot kérhet, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték, a bejegyzésre pedig a szabadalmi lajstromba való bejegyzés szabályai az irányadók.

Megújítás

A megújítás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó azon eljárás, amikor az alap – a legelső – oltalmi idő lejárt, és ennek meghosszabbítását kéri a jogosult, amit díjazás ellenében teljesít a hivatal. Ha a kérelem alaki vagy tartalmi okok miatt nem felel meg a törvény előírásainak, és a hiánypótlási kötelezettséget sem teljesítik, vagy a díjfizetés elmarad, úgy a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Az eredményes megújítási kérelmet viszont természetesen be kell vezetni a lajstromba.

Megosztás

A megosztás iránti eljárás szabályai alapjaiban megegyeznek a megújítási eljárás szabályaival. Lényeges, hogy a kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát, és ezt annyi példányban kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét kívánják választani. Amennyiben a megosztás iránti kérelem a törvényi előírásoknak megfelel, úgy azt a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozattal megosztja, és az ezzel kapcsolatos intézkedését a formatervezési minták oltalmáról szóló lajstromba ugyancsak bejegyzi.

Mintaoltalmi per

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása keretében hozott határozatok a bíróság előtt megtámadhatók. Ezekben a perekben a határozat megváltoztatását az kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfél volt, továbbá akinek a határozat megváltoztatásához igazolt jogi érdeke fűződik. Pert indíthat a szolgálati minta szerzője is.

A keresetlevél előterjesztésére a határozatnak az érdekelttel való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Az esetleges igazolási kérelem tárgyában már a bíróság határoz.

Az előbbieket meghaladóan a teljesség igénye nélkül külön kell szólni a mintaoltalmi perekről. Ilyen pereknek minősülnek a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, valamint a továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, melyekre a szabadalmi perek szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az eddig nem említett és a mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvita különleges per, amelyben a megyei bíróság (fővárosi bíróság) a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok alkalmazásának megfelelően jár el.

Átmeneti szabályok Az új törvény 2002. január 1. napján lép hatályba, a folyamatban lévo ügyekben a korábbi szabályokat kell alkalmazni az alábbi kivételekkel. Az igazolási kérelem elbírálására az új rendelkezések az irányadók. A törvény hatálybalépésekor meglévo mintaoltalom az új törvény rendelkezései szerint újíthatók meg, akkor is, ha az oltalmi ido lejártának napja legfeljebb 6 hónappal elozte meg a törvény hatálybalépésének napját, de a korábban hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet. Ha azonban a törvény hatálybalépését megelozoen meghosszabbított mintaoltalmat a törvény hatálybalépését követoen megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire már az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a megsemmisítésnél a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejártának napjára visszaható hatállyal sz?nik meg. A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire is az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a megsemmisítés esetén a mintaoltalom az új törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal sz?nik meg