Keresetajánlás
Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) decemberi ülésén született háromoldalú megállapodás értelmében a versenyszférában az ajánlott keresetemelési mérték idén 8-10,5 százalék. E döntés nem kötelező érvényű, azonban a helyi szintű béralkuk alapjául szolgálhat. Az OMT javasolja továbbá, hogy az állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok is hajtsák végre az átlagkereset-emelést, illetve azok a szociális partnerek, akik megkötötték a megállapodást, legkésőbb szeptemberben vizsgálják meg a keresetek alakulását. Az OMT kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai bérek mielőbb közelítsenek az uniós szinthez, illetve szorgalmazza, hogy azok a vállalkozások, amelyek különösen érintettek a minimálbér-emelésben, késedelem nélkül – azaz a vonatkozó döntés után – felhasználhassák a kompenzációs forrást.
"Újra dolgozom"
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány értékelése szerint a brit támogatással létrehozott "Újra dolgozom" programba bevont 12 ezer állástalan közül háromezer-hatszázan jutottak munkához. E projekt – civil szervezetek bevonásával – országszerte tizenegy központban működik, s a tervek szerint az idén továbbfejlesztik. Ennek lényege, hogy – ugyancsak brit anyagi és szakmai segítséggel – fejlesztési ügynökséget hoznak létre, amely koordinálja, és az új követelményekhez igazítja a programot.
Tulajdonos munkavállalók
A Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetsége a dolgozói tulajdonlás lehetőségét megteremtő MRP-törvény módosítását sürgeti – hangzott el a tulajdonos dolgozók X., decemberben megtartott konferenciáján. Az elképzelések szerint a jogszabályt – a gazdasági környezet átalakulása miatt – hét ponton kellene megváltoztatni, különösen nagy hangsúlyt helyezve a spekuláns céllal történő kivásárlás megakadályozására. Szükség lenne arra is – nyomatékosították a konferencia résztvevői –, hogy biztosítsák az MRP-szervezetek ismételt vásárlási jogát.
Ipari parkok
Az idei évben csaknem négymilliárd forint áll rendelkezésre az ipari parkok, az innovációs és a logisztikai központok fejlesztésére – hangzott el a Magyar Innovációs Szövetség vállalkozásfejlesztési tagozata által szervezett decemberi fórumon. Jelenleg – országszerte – 146 ipari park működik, fejlesztési koncepciójuk értelmében azonban az évtized végére a számuk 250-re emelkedhet.
Gazdasági aktivitás
Az elmúlt évben 3,7 millió foglalkoztatottat regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, amely 7 százalékponttal alacsonyabb volt, mint tizenegy évvel korábban – derül ki a KSH 2001-es népszámlálási adataiból. A számok tanúsága szerint tavaly 100 foglalkoztatottra 176 aktív tevékenységet nem folytató személy jutott, a munkanélküliség pedig – több mint 400 ezer fővel – az 1990. évi háromszorosa volt. A foglalkozási összetétel szintén változott: miközben fokozatosan emelkedett a szolgáltatások területén dolgozók száma, addig visszaesett az iparban és az építőiparban, valamint a mező- és az erdőgazdaságban alkalmazottaké.
BKIK-felmérés
A fővárosban és az agglomerációban működő cégek egyre nehezebben jutnak hozzá az igényeiknek megfelelő munkaerőhöz – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hétszáz vállalkozás körében elvégzett felméréséből. A megkérdezett munkáltatók válaszai azt jelzik, hogy a vállalatoknál a csoportos szakképzés az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt. A kellő utánpótlás biztosítását akadályozza, hogy a munkaadók többsége nem tart kapcsolatot a képzőintézményekkel, ugyanakkor a képzési feladatok szervezésére sincs felkészülve. A kamara fontosnak tartaná egy olyan egyeztető fórum megszervezését, melynek keretében a vállalatok jelezhetnék igényeiket a képzőiskoláknak.
Védőháló a "kicsiknek"
A csődhelyzetbe került kisvállalkozók számára mielőbb meg kellene teremteni átmeneti segélyezésük lehetőségét – hangzott el a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány decemberi rendezvényén. Az elképzelések szerint – több európai ország mintájára – az önfoglalkoztatók önsegélyező pénztárakat hozhatnának létre, amelyek a vállalkozások csődje esetén meghatározott feltételekkel és ideig jövedelempótló támogatást nyújthatnának tagjaiknak. A munkanélküli-ellátás kiterjesztését a kisvállalkozói érdekképviseletek is támogatják, ugyanakkor 2000-ben az Országgyűlés is hozott egy határozatot, mely szerint a kormánynak meg kell vizsgálni a végrehajtás lehetőségeit.
