×

Csoportos létszámleépítés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
A 2001. évi XVI. törvény alapján 2001. július 1-jétől jelentősen módosultak a csoportos létszámcsökkentés szabályai.

Ha a munkáltató csoportos létszámleépítésről dönt, nemcsak a munkavállalók képviselőivel, hanem a munkaügyi központtal is együtt kell működnie, a leépítésre előírt munkajogi eljárás rendjét pontosan be kell tartania. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítésére támogatást is igénybe vehet, azonban ennek is szigorú feltételei vannak.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 94/A §-ának (1) bekezdése alapján akkor beszélünk csoportos létszámcsökkentésről, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint

– húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatásakor legalább 10,

– száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 százaléka,

– háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatásakor pedig legalább 30

munkavállaló munkaviszonyát kívánja – 30 napos időszakon belül – a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. Ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az átlagos statisztikai létszámot az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani.

Ha a munkáltatónak több telephelye van, a csoportos létszámleépítéshez szükséges feltételek fennállását telephelyenként kell megállapítani úgy, hogy ugyanannak a munkaügyi központnak az illetékességi területén található telephelyeken a munkavállalók létszámát össze kell számítani. A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, ahol a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor a beosztása szerint végzi a munkáját.

Leépítéssel érintettek

A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásakor a leépítéssel érintett létszámba nemcsak azokat a munkavállalókat kell beleszámítani, akiknek a munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással szűnik meg, hanem azok is idetartoznak, akik a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel távoznak. Csoportos létszámcsökkentés az is, amikor a munkáltató a határozott idő lejárta előtt szünteti meg a jogviszonyát a határozott időre felvett munkavállalónak.

Legalább 30 nappal a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat kézbesítését megelőzően a határozott idejű jogviszonyban álló munkavállalót is írásban tájékoztatni kell a munkáltató szándékáról.

Felmondási védelem

A felmondási tilalomra vonatkozó szabályokat csak a rendes felmondás tekintetében kell alkalmazni. Az Mt. 94/E §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló védelem alatt áll, így a rendes felmondás vele csak a védelem megszűnését követően közölhető, ha a tájékoztatás közlésének időpontjában

– betegség miatt keresőképtelen (a védelem legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartamáig áll fenn),

– beteg gyermek ápolása miatt táppénzen van,

– a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vett ki (a védelem annak időtartama alatt illeti meg a dolgozót),

– sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesít (a védelem a szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartamáig áll fenn).

Felmondási védelem alatt áll a dolgozó továbbá

– a terhesség alatt, a szülést követő három hónapig, illetve a szülési szabadság alatt,

– a gyermek ápolása, illetve gondozása miatt fizetés nélküli szabadság alatt.

Nem kell alkalmazni azt a szabályt, amely szerint a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a 15 napot meghaladja, azt követően csak 15 nappal, ha a 30 napot meghaladja, csak az azt követő 30 nappal kezdődhet el.

Előzetes eljárás

Konzultáció

A csoportos létszámleépítést mindig úgynevezett előzetes eljárásnak kell megelőznie, amiben részt vesznek a munkáltatón kívül a munkavállalók képviselői és a munkaügyi központ is. Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább 15 nappal konzultációt köteles kezdeményezni az üzemi tanácscsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal. A konzultációt tulajdonképpen az egész leépítés alatt, a jogszabály szerint a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig kötelesek a felek folytatni.

Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a konzultáción a munkáltató felszámolójának, illetve végelszámolójának kell részt vennie.

A munkáltató a konzultációt megelőzően legalább 7 nappal köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait is (ami csak a működésével összefüggő ok lehet).

Közölnie kell továbbá – foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban – a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve a csoportos létszámleépítésről hozott döntés előtti féléves időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát is.

A konzultációnak – a megállapodás érdekében – ki kell terjednie

– a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjára, az eszközére, elveire, következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint

– az érintett munkavállalók számának a csökkentésére.

Mód van arra is, hogy a konzultáció során a munkavállalók és a munkáltató megállapodjanak. A megállapodást írásba kell foglalni, és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak.

Tájékoztatás, értesítés

A csoportos létszámleépítést tervező munkáltatónak nagyon fontos betartania a tájékoztatásra, egyeztetésre előírt szabályokat. Eszerint a konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni

– a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését,

– a kiválasztás szempontjait, valamint

– a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának a módját.

A munkáltatónak nemcsak a munkavállalókat, hanem az illetékes munkaügyi központot is megfelelően, széleskörűen kell tájékoztatnia. Az Mt. alapján köteles írásban értesítést küldeni a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, a létszámleépítés okairól. Meg kell küldenie továbbá a következő adatokat is:

– a foglalkoztatási csoportonkénti szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett munkavállalói létszámot,

– a döntést megelőző átlagos statisztikai létszám szerint foglalkoztatott munkavállalói létszámot,

– a tervezett létszámcsökkentés végrehajtásának időtartamát, időbeli ütemezését,

– a kiválasztás szempontjait,

– a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját.

A munkaadónak a munkaügyi központnak szóló értesítést és a munkavállalóknak szóló tájékoztatást egy időben kell megküldenie. A munkaügyi központnak szóló értesítés másolatát a munkáltató köteles átadni a munkavállalók képviselőinek is.

A munkáltatónak írásban kell tájékoztatnia az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről, a rendes felmondás, illetve a határozott időre felvett munkavállalók munkaviszonyának megszüntetéséről szóló jognyilatkozat közlése előtt legalább 30 nappal. Ennek során közölnie kell a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók

– személyi adatait (a taj-számot is),

– utolsó munkakörét,

– szakképzettségét,

– átlagkeresetét.

A leépítés végrehajtása

Ha a konzultációt követően a munkáltató a csoportos létszámcsökkentést végre is hajtja, a döntésben meg kell határoznia az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát – foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban –, a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját, illetve a végrehajtás időbeni ütemezését. Ez utóbbit 30 napos időszakok alapján kell megszabni.

A 30 napos időszak szempontjából a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irányadónak tekinteni. Ha a munkáltató az adott időszakon belül az utolsó munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől, illetve megállapodás kötésétől számított 30 napon belül újabb, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot közöl, illetve megállapodást köt, az ezzel érintett munkavállalókat az előző ütemben érintett munkavállalók létszámához kell számítani.

A munkáltatónak a rendes felmondás, illetve – a határozott időre felvett munkavállalók esetében – a megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozat közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalókat a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az illetékes munkaügyi központnak is.

Ha a tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló felmondási védelem alatt áll – az Mt. 90. §-ának (1) bekezdése alapján –, a rendes felmondást csak a védelem megszűnését követően lehet közölni.

Jogellenesen jár el a munkáltató, ha nem teljesíti az előírt tájékoztatási kötelezettségét, vagy ha felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak mond fel, illetve ha a rendes felmondás a munkáltató és a munkavállalók képviselői között a konzultáció során megkötött megállapodásba ütközik.

Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet konzultációra vonatkozó jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat. A bíróságnak erről a kérdésről 8 napon belül nemperes eljárásban kell döntenie.

Támogatások

A foglalkoztatási törvény alapján a munkáltató támogatást vehet igénybe, amivel enyhíteni tudja az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállalók számára hátrányos következményeit. A támogatás a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.

A támogatások feltételei

A támogatásnak feltétele, hogy a munkáltató

– a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedjen, és

– vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen (telephelyein) a leépítés enyhítése érdekében – a munkaügyi központ által megállapított elvek szerint – a munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (bizottságokat) (MEB-et) hozzon létre, és működtessen.

A munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a MEB működéséhez milyen módon és mértékben járul hozzá, továbbá vállalnia kell, hogy elkészíti a MEB működése alatt, valamint a tevékenységének befejezésekor – a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott időpontokban – a támogatás felhasználásáról szóló elszámolást és értékelést.

A támogatás mértéke

A munkaadó részére a csoportos létszámleépítésben érintett telephelyen (telephelyeken) a MEB (MEB-ek) működéséhez, legfeljebb 12 hónapig, bizottságonként legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A munkaügyi központ a támogatás mértékét a térség munkaerő-piaci helyzetétől, a csoportos létszámleépítésében érintett munkavállalók számától és az e célra rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyságától függően határozza meg.

Kérelem

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó addig nyújthatja be a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központhoz, amíg nem közli a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalókkal a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntését. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó

– adatait (neve, székhelye, csoportos létszámleépítéssel érintett telephelye, címe, adószáma, ágazati kódja),

– nyilatkozatát a MEB létesítéséről,

– a MEB működéséhez biztosított hozzájárulásának formáját és mértékét,

– a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó terveit, továbbá

– a MEB működtetésére, valamint az általa szervezett programokra készített előzetes költségvetést.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a konzultációban részt vevők részére megküldött írásos tájékoztatót, valamint a konzultációban részt vevők által, a MEB létrehozására megkötött előzetes együttműködési megállapodást.

Mire használható fel a támogatás?

A támogatás a MEB működésével összefüggő kiadásokra használható fel, így különösen:

– a MEB vezetőjének tiszteletdíjára és az az után fizetendő társadalombiztosítási járulékra,

– a szakértők, oktatók, előadók díjazására és az azok után fizetendő társadalombiztosítási járulékra,

– a MEB vezetőjének, bizottsági tagjainak és a meghívott előadóknak utazási költségeire,

– a MEB üléseivel összefüggő kiadásokra, valamint a munkájával kapcsolatos tájékoztatók szervezésének a költségeire,

– a MEB munkájához szükséges kiadványok előállítására, terjesztésére,

– a MEB tevékenységével, programjával összefüggő hirdetési költségekre,

– a MEB által szervezett szolgáltatások költségeire (pl. állás- és képzési börzék, jogi, vállalkozási, társadalombiztosítási, pszichológiai tanácsadás, kihelyezett információs iroda működtetése).

A támogatás nem számolható el azokra az ingyenes szolgáltatásokra, amelyeket a munkaügyi központ vagy annak megbízásából közhasznú szervezet nyújt a létszámleépítésben érintett munkavállalók számára. A támogatás folyósítása csak akkor kezdhető meg, ha a munkaadó a munkaügyi központ részére teljesítette a létszámleépítésre vonatkozó meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.

Visszafizetés

A munkaadónak a támogatást vissza kell fizetnie, ha megszegi a jogszabályban, illetve a támogatásról szóló államigazgatási határozatban meghatározott feltételeket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem