Mai napszámosok

A Foglalkoztatási Hivatal éves összefoglalóiból – mint Prima Vilmosné, a téma szakértője rámutat – a többi között kiderül, hogy az alkalmi munkavállalói könyvet évről évre többen váltják ki, és év végén a korábbinál többen adják le a munkaügyi kirendeltségeken. A tényleges munkát igazoló, a munkaadó által beragasztott, hitelesített közteherjegyek száma, értéke is folyamatosan nő.

Magasabb bérek

Tavaly például az országban az alkalmi munkát vállalók közül az előző évinél 41 százalékkal többen, összesen mintegy 25 ezren váltottak ki kiskönyvet. Közülük 16 ezren – az előírásokat betartva – az év végén leadták azt, és a közteherjegyek 14 ezer ember esetében tanúsítottak munkavégzést. Az összesítésből az is kiderül, hogy a dolgozók 70 ezer alkalommal vették fel a munkát, és összesen 112 ezer napszámot teljesítettek. Tehát egy-egy alku, megegyezés után esetenként több napig is alkalmazták őket. A munkavállalások átlagos hossza azonban a korábbi esztendőhöz hasonlóan 1,6 nap volt. Az e konstrukcióban foglalkoztatottaknak több mint a fele a nyilvántartott munkanélküliek közül került ki, azonban kismértékben növekedett a munkaviszonyban állók, valamint a tanulók és a nyugdíjasok részaránya is.

Tavaly drágább lett az alkalmi munka, nőtt a napszám bére. A munkaadók a korábbinál több sávban regisztrálhatták a kiskönyvben a kifizetett munkadíjat, amely egyértelműen a magasabb kategóriák irányába tolódott el.

Területi különbségek

Az alkalmi munkavállalói, vagyis az AM-könyvek használatát illetően jelentős eltérések tapasztalhatók az ország különböző területein. A kiskönyvek mintegy 20 százalékát két megyében: Békésben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében váltották ki. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő területek részesedése általában alacsony volt, Győr-Moson-Sopron megye például az 1 százalékot sem érte el, Vas megye 2 százalék, a főváros 3 százalék körül mozgott.

Ugyancsak nagy különbségeket regisztráltak a könyvecskék tényleges használatában. Vas megyében például a kiváltott könyvek csaknem 84 százalékát adták le az év végén a munkavállalók, és valamennyiben megtalálható volt a "munkaadó gazdák" által beragasztott és pecséttel hitelesített közteherjegy: átlagban 5 munkanapra. Somogyban a könyveknek 71 százaléka került vissza a munkaügyi kirendeltségekhez, és ugyancsak mindegyikben igazoltak alkalmi munkát a foglalkoztatók, átlagban 6 napot. A másik végletet Hajdú-Bihar megye képviselte, ahol átlagban minden harmadik kiskönyvet használták céljának megfelelően.

Ha a munkaadó napszámosát fizetség ellenében, de munkaszerződés, például hitelesített alkalmi munkavállalói könyv nélkül foglalkoztatja, feketén dolgoztat, törvényt sért – mondja Pappné dr. Márton Erika, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyeleti főosztályának helyettes vezetője.

Az ellenőrök megfigyelése szerint a feketefoglalkoztatás hátterében nagyon sok esetben nem a társadalombiztosítási kötelezettségek kijátszásának vagy az adóhivatal megkerülésének a szándéka húzódik meg. Az alkalmi ellenőrzések, a cél- és akcióvizsgálatok során csaknem minden esetben azt állapították meg, hogy a vonatkozó jogszabály – vagyis az "1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről" – minden népszerűsítése ellenére is kevéssé ismert. Noha a munkaadók javára az utóbbi években többször módosították a jogszabályt – bővítették például az érintett foglalkoztatók körét –, és ezt is közhírré tették, de mégsem vált eléggé ismertté a törvény, és annak módosítása sem.

Hiányzó ismeretek

A tapasztalatok azt jelzik, hogy nem feltétlenül azért visszafogottak a statisztikai adatok, mert akiket érint, nem akarnak élni a lehetőségekkel, hanem mert nem ismerik azokat. Az érintettek gyakorta olyan fokú tájékozatlanságot árulnak el – különösen a kisebb munkáltatók, az egyszemélyes mezőgazdasági vállalkozók, az őstermelők, akik segédmunkára vagy betakarítási munkára foglalkoztatnak embereket –, ami érthetetlen. Sokuk négy év múltán sem hallott arról, hogy létezik a munkavállalói kiskönyv intézménye. Igaz, olyanok is vannak, akik csupán kifogásként érvelnek ezzel.

Ha a kiskönyvben nincs közteherjegy, ha az kitöltetlenül lapul a munkavállaló zsebében, vagy a munkaadó fiókjában, akkor olyan, mintha nem is lenne. Márpedig évente több ezer olyan kiskönyv létezik, ami bár van, de még sincs. E különös jelenségnek számos oka lehet. Feledékenység, hanyagság; előfordulhat például, hogy valaki kiváltja a könyvet, de később valamilyen okból mégsem vállal munkát. És természetesen nem kizárt az sem, hogy csak egy esetleges munkaügyi ellenőrzés fedezésére szolgál, arra, hogy "minden eshetőségre készen" ott legyen a munkaadó keze ügyében. Merthogy "az is pénz", amit a bejelentés mellőzésével meg lehet takarítani.

Büntetési tételek

Kérdés, hogy megéri-e a foglalkoztatóknak kockáztatniuk? Nos, a múlt évben a munkaügyi ellenőrök nem egészen 50 ezer munkáltatót ellenőriztek – mondja Pappné dr. Márton Erika. Szabálytalanság esetén bírságolásra kerül sor. Jellemzően a szabálytalanságot az alkalmi munkánál – rendszerint – nem nehéz bizonyítani. Nemcsak a tények beszélnek önmagukért, de bátran nyilatkoznak a munkavállalók is. Nem félnek munkaadójuk retorziójától, hiszen foglalkoztatójuk örülhet, hogy van, aki elvégezi a munkát. Az emberek – általában – fenntartás nélkül színt vallanak. Ha a szabálytalanság több foglalkoztatottat érint, akkor a bírság 50 ezer forintnál kezdődik, ha viszont csak egy személy kerül látókörbe, úgy helyszíni büntetés következik, aminek a felső határa 10 ezer forint.

Az illetékesek a büntetések összegének lényeges emelését tervezik – mondja az ellenőrzési főosztály helyettes vezetője. De a megoldás mégsem lehet ez. Jobban érdekeltté kellene tenni a munkáltatókat az alkalmi munkások legális foglalkoztatásában.

A feketefoglalkoztatás visszaszorításában tehát valami elindult. Ilyen az alkalmi munkakönyv, vagy az a megszorítás, mely szerint a nagyobb vállalkozások a különböző pályázatokon csak akkor vehetnek részt, ha munkaügyi bírsággal az előző három esztendőben nem sújtották őket. Érdemes töprengeni a további lehetőségeken.

A dabasi körzet a főváros kertészetének is tekinthető. Tizenöt település tartozik ide, Pest megye déli, délkeleti részén: Gyáltól Tatárszentgyörgyig, Ócsától Táborfalváig. Alsónémedit, Bugyit például bátran lehet az őstermelők fellegvárának tekinteni. A környéken szinte mindenki zöldségtermesztéssel foglalkozik, ami idényjellegű, és nagyrészt alkalmi munkára épül. A burgonyát időben kell felszedni, a káposztát, paprikát időben kell leszedni, odébb a szőlőt időben kell leszüretelni.

Előnyös konstrukció

Itt igazi munkacsúcsok vannak, és a családi gazdaságok alkalmi munkások foglalkoztatásával oldják meg a feladatokat – mondja Gaál Zoltánné, a Pest Megyei Munkaügyi Központ dabasi kirendeltségének vezetője. A körzetben többen foglalkoznak nagyban baromfitenyésztéssel is, és ha a csirkék elérték a megfelelő súlyt, kezdődhet a vágásuk. Lehet, hogy alkalmanként csak néhány napig van szükség a kisegítőkre, de azon a néhány napon nagyon sok múlhat. Akár egy teljes esztendő munkája is. Nem nélkülözhetők tehát a napszámosok.

A gazdák elvileg egy napig sem foglalkoztathatnák őket feketén. A szabályos alkalmazás azonban nemcsak a törvényi szigor, de a gazdák jól felfogott érdeke miatt is fontos. Bármikor jöhet ugyanis egy munkaügyi ellenőrzés, esetleg bekövetkezhet egy baleset, aminek beláthatatlanok a következményei.

Aki az alkalmi munkavállalói könyvet kitalálta, feltehetően először is a munkáltatóknak akart segíteni – teszi hozzá a munkaügyi szakember. Segített is. Mentesítette például őket a szerződéskötéssel és foglalkoztatással járó adminisztrációtól, ugyanakkor a kiskönyv, a közteherjegy törvényesíti az alkalmi foglalkoztatást. A társadalombiztosítással, az adóhatósággal történő elszámolás gondja pedig a munkaügyi kirendeltségekre hárul. Aki él az alkalmi munkakönyv lehetőségével, a praktikus előnyökön túl elmondhatja magáról, hogy törvénytisztelő polgár, nem kell tartania egy váratlan munkaügyi ellenőrzéstől.

De előnyös e rendszer a munkavállalónak is. A közteherjegyek nyomán például egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre válik jogosulttá, szolgálati időt szerez a nyugdíjához, és az alkalmi foglalkoztatási munkaviszony segít a munkanélküli-ellátás megszerzéséhez szükséges munkanapok összegyűjtésében is.

Kiskapuk is vannak

Ez utóbbival kapcsolatban azonban Gaálné bizonyos ellentmondást vél felfedezni a jogszabályokban. Az 1997-es törvény szerint ugyanis az alkalmi munkavállaló egy évben összesen legfeljebb 120 napig létesíthet alkalmi munkaviszonyt, a munkanélküli-járadék megállapításához viszont legalább 200 napi munkaviszony kell. A munkanélkülinek tehát még 80 napot kell valahol dolgoznia. De hol? Ez a kérdés. Logikus lenne, ha legalább 200 napot lehetne igazolni a kiskönyvben – mondja a dabasi kirendeltség vezetője. S az állástalan még így is csak a minimális 45 napig lenne jogosult munkanélküli-járadékra.

Gaál Zoltánnénak egészében az a véleménye, hogy az alkalmi munkakönyv rendszere a maga hibáival, kiskapuival együtt a dabasi körzetben is működik. A kirendeltség körzetében például tavaly 207 kiskönyvet váltottak ki, és 195-öt adtak vissza, többségében lebélyegzetten. Az idén november elejéig 274 talált gazdára, és a teljes szám december végére várhatóan eléri a 300-at.

A növekedés tehát tekintélyes, bár mi tagadás, napszámosokat illegálisan is foglalkoztatnak. Ahhoz, hogy a törvény teljes egészében elérje a célját – nevezetesen hozzásegítsen a feketemunka kifehérítéséhez –, a jogszabály végrehajtása során érdekeltté kellene tenni a foglalkoztatókat. Ennek esetleg módja lehetne az érdemi adókedvezmény.