Leltárhiány

Általános megőrzési felelősség

Az általános megőrzési felelősség alapján a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, vagy kizárólagosan kezel. A felelőssége alól a munkavállaló csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

A dolgozót azonban csak akkor terheli a teljes anyagi felelősség, ha a dolgot – ami lehet szerszám, termék, áru – elismervénnyel vette át. A dolog a munkavállaló kizárólagos uralma alatt van, feltehető, hogy ha a dolog elveszik, ellopják, annak a nem megfelelő őrzés az oka, amiért egyedül a munkavállaló a felelős. A bírói gyakorlat szerint nem tartozik ide az üzemanyag, az energia (pl. a gépkocsivezető nem e szabály szerint felel az üzemanyag-túlfogyasztásáért). Speciális felelősségi szabály vonatkozik a pénztárosokra, pénzkezelőkre és az értékkezelőkre.

Kockázatviselés

Míg a megőrzési felelősség kártérítési felelősség, a leltárhiányért való felelősség kockázatviselés. A leltárhiány ismeretlen okból bekövetkezett hiány, így nincs – bizonyítható – összefüggés a felelős és a kár bekövetkezése között. Ha a hiány oka ismert – például elkapják azt az elkövetőt, aki ellopta az árut –, akkor a munkáltató a kárigényét csak a károkozóval szemben érvényesítheti.

A leltárfelelősségi szabályozás célja, hogy a munkavállalót érdekelté tegyék a hiánymentes leltári készlet megóvásában. A Munka Törvénykönyve (Mt.) leltárfelelősségre vonatkozó szabályainak a hatálybalépése előtt külön előírások vonatkoztak a raktárakban, a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó munkavállalókra [a kereskedelmi dolgozók leltárhiányáért való anyagi felelősségről szóló 50/1985. (XI. 6.) MT rendelet és a raktári dolgozók leltárhiányáért való felelősségről szóló 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet].

Leltárhiány

A törvény meghatározza a leltárhiány fogalmát, ami nem más, mint az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség, más néven az ún. káló) meghaladó hiány.

Feltételek a felelősség megállapításához

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül csak akkor tartozik felelősséggel a leltárhiányért, ha leltárfelelősségi megállapodást kötött, a leltári készletet szabályszerűen átadták neki, és ő azt szabályszerűen átvette. A leltárfelelősség további fontos feltétele, hogy a leltárhiányt a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján állapítsák meg. A leltárhiányért való felelősség mértékét, érvényesítésének eljárási rendjét a kollektív szerződés és a felek megállapodása is tartalmazhatja.

A leltáridőszak megkezdése előtt – a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével – a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában rendezni kell, ezek hiányában pedig a munkáltatónak kell megállapítania

– a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,

– azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,

•  

• a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

•  

• a leltárhiány meghatározásának szabályait,

•  

• a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A munkavállalót ezekről a feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen (például ha a leltárhiányért felelős eladó mellett kisegítőt is foglalkoztatnak).

A leltárfelelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták. A törvény ebben a körben kiemeli a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének az időtartamát. Idetartozik például a raktári bevételezés rendje, a nyilvántartások vezetése, vagy a munkavállaló betegség miatti távolléte is. Ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató nem kellő gondossággal járt el, a munkavállaló részben – vagy akár egészben – mentesülhet a felelősség alól.

Leltárfelelősségi megállapodás

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, amiben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Csoportos leltárfelelősség

A leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállalót mindig személyes felelősség terheli, de gyakran előfordul, hogy a leltári készletet több munkavállaló kezeli. Velük a munkáltató csoportos leltárfelelősségi megállapodást is köthet. Ebben az előbbieken túl azokat a munkaköröket is meg kell határozni, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek a leltárhiányért.

A leltárfelelősség mértéke

A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb 6 havi átlagkeresete mértékéig felel.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

Leltárfelelősségi eljárás

A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában – a munkáltató állapítja meg.

Leltározásnál lehetőséget kell adni, hogy jelen lehessen a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél pedig az eljárási szabályokban meghatározott munkavállaló. Ha a munkavállaló nem gondoskodik a képviseletéről, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval ismertetni kell a leltárelszámolást és annak eredményét. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, és észrevételeit – kivéve ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

A kárigény érvényesítésének módja

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az általános szabályok szerint a bíróság előtt (Mt. 173. §) érvényesítheti. A bíróság előtti jogérvényesítés alól akkor van kivétel, ha kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy meghatározott mérték erejéig a munkáltató közvetlenül érvényesítheti igényét.

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Ha büntetőeljárás indult az ügyben, ez a határidő 30 nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

Köztisztviselők leltárfelelőssége

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) a kártérítési felelősségről szóló fejezetében szabályozza a leltárhiányért való felelősséget. A leltárhiány fogalma azonos az Mt.-beli fogalommeghatározással.

Azoknak az anyagoknak a körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

A felelősség megállapítása

A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

•  

• a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét,

•  

• a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént,

•  

• a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

A felelősség mértéke

Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

Eljárásrend

Leltározásnál a köztisztviselőnek, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének jelen kell lennie. Ha a köztisztviselő nem gondoskodik a képviseletéről, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet. A leltárhiányért fennálló felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.