×

Leltárhiány

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 47. számában (2001. december 15.)
Cikkünkben a munkavállalót terhelő speciális felelősségi forma lényegét és feltételeit ismertetjük, s felvázoljuk a dolgozó általános megőrzési felelőssége, valamint a leltárfelelősség közötti különbséget.

Általános megőrzési felelősség

Az általános megőrzési felelősség alapján a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, vagy kizárólagosan kezel. A felelőssége alól a munkavállaló csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

A dolgozót azonban csak akkor terheli a teljes anyagi felelősség, ha a dolgot – ami lehet szerszám, termék, áru – elismervénnyel vette át. A dolog a munkavállaló kizárólagos uralma alatt van, feltehető, hogy ha a dolog elveszik, ellopják, annak a nem megfelelő őrzés az oka, amiért egyedül a munkavállaló a felelős. A bírói gyakorlat szerint nem tartozik ide az üzemanyag, az energia (pl. a gépkocsivezető nem e szabály szerint felel az üzemanyag-túlfogyasztásáért). Speciális felelősségi szabály vonatkozik a pénztárosokra, pénzkezelőkre és az értékkezelőkre.

Kockázatviselés

Míg a megőrzési felelősség kártérítési felelősség, a leltárhiányért való felelősség kockázatviselés. A leltárhiány ismeretlen okból bekövetkezett hiány, így nincs – bizonyítható – összefüggés a felelős és a kár bekövetkezése között. Ha a hiány oka ismert – például elkapják azt az elkövetőt, aki ellopta az árut –, akkor a munkáltató a kárigényét csak a károkozóval szemben érvényesítheti.

A leltárfelelősségi szabályozás célja, hogy a munkavállalót érdekelté tegyék a hiánymentes leltári készlet megóvásában. A Munka Törvénykönyve (Mt.) leltárfelelősségre vonatkozó szabályainak a hatálybalépése előtt külön előírások vonatkoztak a raktárakban, a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó munkavállalókra [a kereskedelmi dolgozók leltárhiányáért való anyagi felelősségről szóló 50/1985. (XI. 6.) MT rendelet és a raktári dolgozók leltárhiányáért való felelősségről szóló 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet].

Leltárhiány

A törvény meghatározza a leltárhiány fogalmát, ami nem más, mint az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség, más néven az ún. káló) meghaladó hiány.

Feltételek a felelősség megállapításához

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül csak akkor tartozik felelősséggel a leltárhiányért, ha leltárfelelősségi megállapodást kötött, a leltári készletet szabályszerűen átadták neki, és ő azt szabályszerűen átvette. A leltárfelelősség további fontos feltétele, hogy a leltárhiányt a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján állapítsák meg. A leltárhiányért való felelősség mértékét, érvényesítésének eljárási rendjét a kollektív szerződés és a felek megállapodása is tartalmazhatja.

A leltáridőszak megkezdése előtt – a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével – a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában rendezni kell, ezek hiányában pedig a munkáltatónak kell megállapítania

– a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,

– azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,

  •  

  • a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
  •  

  • a leltárhiány meghatározásának szabályait,
  •  

  • a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A munkavállalót ezekről a feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen (például ha a leltárhiányért felelős eladó mellett kisegítőt is foglalkoztatnak).

A leltárfelelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták. A törvény ebben a körben kiemeli a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének az időtartamát. Idetartozik például a raktári bevételezés rendje, a nyilvántartások vezetése, vagy a munkavállaló betegség miatti távolléte is. Ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató nem kellő gondossággal járt el, a munkavállaló részben – vagy akár egészben – mentesülhet a felelősség alól.

Leltárfelelősségi megállapodás

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, amiben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Csoportos leltárfelelősség

A leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállalót mindig személyes felelősség terheli, de gyakran előfordul, hogy a leltári készletet több munkavállaló kezeli. Velük a munkáltató csoportos leltárfelelősségi megállapodást is köthet. Ebben az előbbieken túl azokat a munkaköröket is meg kell határozni, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek a leltárhiányért.

A leltárfelelősség mértéke

A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb 6 havi átlagkeresete mértékéig felel.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

Leltárfelelősségi eljárás

A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában – a munkáltató állapítja meg.

Leltározásnál lehetőséget kell adni, hogy jelen lehessen a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél pedig az eljárási szabályokban meghatározott munkavállaló. Ha a munkavállaló nem gondoskodik a képviseletéről, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval ismertetni kell a leltárelszámolást és annak eredményét. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, és észrevételeit – kivéve ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

A kárigény érvényesítésének módja

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az általános szabályok szerint a bíróság előtt (Mt. 173. §) érvényesítheti. A bíróság előtti jogérvényesítés alól akkor van kivétel, ha kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy meghatározott mérték erejéig a munkáltató közvetlenül érvényesítheti igényét.

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Ha büntetőeljárás indult az ügyben, ez a határidő 30 nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

Köztisztviselők leltárfelelőssége

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) a kártérítési felelősségről szóló fejezetében szabályozza a leltárhiányért való felelősséget. A leltárhiány fogalma azonos az Mt.-beli fogalommeghatározással.

Azoknak az anyagoknak a körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

A felelősség megállapítása

A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

  •  

  • a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét,
  •  

  • a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént,
  •  

  • a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

A felelősség mértéke

Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

Eljárásrend

Leltározásnál a köztisztviselőnek, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének jelen kell lennie. Ha a köztisztviselő nem gondoskodik a képviseletéről, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet. A leltárhiányért fennálló felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.

Bírói gyakorlat

A törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a leltárhiányért fennálló felelősséget kollektív szerződés szabályozhassa. Ez a felelősség azonban nem a megőrzési felelősség speciális esete, hanem önálló felelősségi alakzat (BH 2000/34. számú jogeset).

A munkavállaló a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolog hiánya esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A kár összegét a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói áron kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni. Az avulás figyelembevétele nem a károkozási érték csökkentését jelenti, hanem olyan összegét, amennyiért a károsult a károkozáskor pótolhatja a hiányzó dolgot (BH 1998/557. számú jogeset).

Az esetleg bekövetkező leltárhiány megtérítésére a szülési szabadság időtartama alatt tett felelősségvállaló nyilatkozat – az áruk állandó őrizetben tartásának hiánya miatt – nem alapozza meg a munkavállalónak e nyilatkozat alapján történő anyagi felelősségre vonását. A leltárhiány olyan hiány, amelynek az oka ismeretlen. Ez önmagában kizárja a vétkesség és az arra alapított rendkívüli felmondás indoka valóságának megállapítását (BH 1996/621. számú jogeset).

A munkavállalók leltárfelelősségének fennállása szempontjából vizsgálni kell, hogy a munkáltató meghatározta-e a kollektív szerződésben a felelősség feltételét, terjedelmét és a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárás rendjét (BH 1999/333. számú jogeset)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem