Vállalkozói hitelkártya
Várhatóan már a jövő év közepétől olcsó hitelhez juthatnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai. A két szervezet november végén közös hitelkártyaprogram kialakításáról írt alá együttműködési szerződést. A tervek szerint az indulásnál 1 millió forint körüli kedvezményes kamatozású hitelt vehetnének fel a kártyabirtokosok rövid lejáratra.
A vállalkozói hitelkártya olcsóságát részben az adja, hogy a kamara, illetve a VOSZ szervezetei bekapcsolódnak az előminősítésbe, illetve az ügyintézésbe. A kormány kamattámogatással tehetné olcsóbbá a hitelkártyával felvehető kölcsönöket, amelyek így a mikrohitelhez hasonló kamatozásúak lennének.
Képzési együttműködés
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) együttműködési keretmegállapodást kötött a szakképzés fejlesztésének közös feladatairól. Az NSZI egyebek mellett vállalta, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) fejlesztésével kapcsolatos bizottsági munkába bevonja az IPOSZ szakértőit, illetve a Nemzeti Felnőttképzési Intézetben létrehozza a kis- és középvállalkozások szakképzési feladataival foglalkozó részleget. Az IPOSZ arra tett ígéretet, hogy megfelelő szakemberek delegálásával segíti az iskolai rendszerű szakképzés korszerűsítését.
Viszontgarancia
A kis- és középvállalkozások hitelezésének megkönnyítésére novemberben együttműködési megállapodást kötöttek a regionális garanciaszövetkezetek és a Hitelgarancia (HG) Rt. Az aláírt szerződés értelmében a garanciaszövetkezetek tagjai által igényelt, legfeljebb ötmillió forintos, egyéves futamidejű hitel 90 százalékára a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal. A HG Rt. a kölcsön 15 százalékára a regionális garanciaszövetkezetektől, míg a hitel további 70 százalékára a költségvetéstől kap viszontgaranciát.
Széchenyi-terv 2002
A Széchenyi-terv keretében jövőre összesen 88 – közte 49 központi és 39 regionális turisztikai – tender forrásaira lehet pályázni. A vállalkozáserősítő programra 50 milliárd forint, a lakásprogramra közel 13, a turizmusfejlesztésre 35-37, az energiatakarékosságra 2,8, a regionális gazdaságerősítésre 8,7, a foglalkoztatás bővítésére pedig 3,6 milliárd forint áll majd készenlétben. A korábbiakhoz képest változás, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások – biztosítékigazolás ellenében – előleget vehetnek fel, viszont ahol megmarad az utólagos finanszírozás, ott nem kell a támogatás mögé biztosítékot állítani. Újdonság továbbá, hogy az egymillió forint alatti támogatások esetében az igénylőknek nem szükséges a különböző – a befizetési kötelezettségeik teljesítését igazoló – okmányokat csatolniuk a pályázatukhoz: elegendő, ha nyilatkoznak ezek meglétéről. A jövő évi forrásokra ez év december elseje óta lehet pályázni.
Kevesebb az állástalan
A szeptemberi adatokhoz képest 14 402, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 33 041 fővel csökkent az állástalanok száma, s így októberben összesen 330 157 munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok. A Gazdasági Minisztérium kimutatása szerint a 2000-es helyzethez képest az ország valamennyi földrajzi régiójában mérséklődött a munkanélküliség. Október végén – országosan – csaknem ötvenezer betöltetlen álláshelyet regisztráltak a munkaügyi központok. A Központi Statisztikai Hivatal ugyancsak közzétette a munkanélküliséggel kapcsolatos adatait, ezek szerint: az augusztus-októberi időszakban 5,5 százalék volt a ráta, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Minőségügyi konferencia
A magyar vállalatok körében élénk érdeklődés tapasztalható az új ISO 9000:2000-es szabvány iránt. A témában – novemberben – rendezett konferencián elhangzott: 2004-től már csak ez az új szabvány lesz érvényben, így a korábbiak szerint tanúsított vállalatoknak legkésőbb 2002, illetve 2003 végéig át kell térniük az új minősítésre.
Konjunktúrafelmérés
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) októberi – ezerötszáz vállalatra kiterjedő – felmérése szerint az összevont konjunktúraindex 8,9 pontra esett vissza a fél évvel korábbi 14,6 pontról. A cégek borúlátóan nyilatkoztak saját helyzetükről és a gazdaság jövőbeni kilátásairól, és megrendeléseik csökkenéséről számoltak be. Hasonlóképpen a foglalkoztatási tendenciák sem kedvezőek, ellenkezőleg: a válaszokból az derül ki, hogy meglehetősen magas a leépíteni szándékozó cégek aránya.
