Az esztendő végéhez közeledve megszaporodnak az évértékelő és a jövőkutató elemzések. Ám nemcsak a kutatóintézetek adják közre a nemzetgazdasági teljesítményeket összegző jelentéseiket, a piac szereplői is értékelik saját – jelenlegi és várható – pozíciójukat.
A piac valamennyi részvevője számára intő jel, hogy 2001-ben a gazdasági növekedés lelassult. A magyar gazdaság teljesítménye kutatói vélemények szerint a múlt évi 5,2 százalék után ebben az évben négy százalék körül alakul majd ugyanakkor az ipari termelés dinamikája is mérséklődést mutat. Úgy tűnik, a beruházási kedv szintén lelohadóban, és romlanak a kivitel esélyei is. A nemzetközi dekonjunktúra jelentőségét és hatását a kormányzat különféle intézkedésekkel igyekszik kisebbíteni, ám a veszély nem múlt el. A munkáltatók – különösen a nagyvállalatok – már most latolgatják, hogy a várható (erősödő?) recessziót milyen stratégiával védhetik ki.
Nem vonhatják ki magukat e hatások alól a hazai kis- és közepes vállalkozások sem. Az utóbbi hónapok – kétségtelenül előremutató – döntései nyomán (a forintárfolyam felszabadítása, a minimálbér megemelése stb.) mégiscsak számottevően gyengült a versenyképességük. Tapasztalatok híján kevéssé bíznak abban, hogy a belső kereslet, a lakossági fogyasztás élénkülése minden fájdalmukra gyógyírt jelenthet a következő nehéz időszakban.
A csökkenő megrendelések, valamint a növekvő bérköltségek következménye az egyes cégeknél az lehet, hogy a vállalatvezetés szigorítja a költséggazdálkodást, ésszerűsíti a termékskálát, és módosítja a foglalkoztatási stratégiát. Mindezeket megerősítik a közelmúltban ezernél is több vállalkozó megkérdezésével végzett konjunktúravizsgálatok megállapításai. Különösen az exportáló vállalatok közérzete romlott, de aggodalomra adnak okot a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok is, ugyanis jelentősen nőtt a leépíteni szándékozó cégek aránya. A nehezebb helyzetbe került vállalkozásoknak juttatott támogatások, a gazdálkodási környezet javítása, könnyítése valamelyest halványíthatná a pesszimista jövőképet. E tekintetben azonban – az év vége felé közeledve – túl sok biztató jelet nem kaptak a vállalkozások. A minimálbér-emelés költségnövelő hatásait kompenzálandó ugyan már formálódnak a támogatási feltételek, de az elvonások jelentősebb mérséklésére, a cégek működését befolyásoló adminisztratív szabályok ésszerűsítésére jövőre még bizton nem számíthatnak. Az év végi törvénymódosítási hajrában a munkaadói szervezetek adózásra, társadalombiztosításra vonatkozó javaslatait is rendre mellőzték a törvényalkotók. Ami azt is jelentheti, hogy a kormány – mint a javaslatokat előterjesztő – nem ítéli olyan súlyosnak e kérdéseket, s nem kíván ilyen szinten a gazdaságba, a vállalati gazdálkodásba beavatkozni.
Kérdés persze, hogy ki ítéli meg helyesen a gazdasági folyamatokat? A válaszra fél-egy évet minden bizonnyal várni kell.
