A növekedést a foglalkoztatottság bővítése követi
Az utóbbi néhány évben megindult gazdasági növekedést a foglalkoztatottság bővülése követte, bár ez utóbbi valamivel szerényebb mértékű az előbbinél, hiszen a termelékenység is emelkedett – foglalta össze kérdésünkre a munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzőit Tóth László, a Gazdasági Minisztérium (GM) foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője. Mint elmondta: a magyar gazdaságban 1997 körül értek meg a feltételek arra, hogy "nullszaldós" legyen a munkaerő-piaci mérleg, vagyis egy adott időszakban ugyanannyi embert bocsássanak el, mint ahányat felvesznek.
Bár most már egyre jellemzőbb, hogy olykor egyes cégeknek nehéz megfelelő szakembert találniuk, foglalkoztatási szempontból ugyanakkor mégis gondot jelent, hogy a vállalatok nem a munkanélkülieket és nem is elsősorban a pályakezdőket keresik. Ennek oka egyébként a magyar, elsősorban porosz hagyományokra építő oktatási rendszerben is keresendő. Lehet, hogy az iskola – véli a főosztályvezető – kiválóan fölkészíti a fiatalokat arra, hogy diákolimpiát nyerjenek, de az idetelepülő nemzetközi cégek inkább a tudás gyakorlati alkalmazására képes fiatalokat keresik. "Amit iskoláink megtanítanak, azt a tudást a fiatalok elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál tudják hasznosítani" – fejtette ki Tóth László a pályakezdők és a munkaerő-kereslet egyelőre még nem teljes összhangjáról.
A kormány úgy próbálja a pályakezdőket segíteni, hogy intézkedése nyomán nem kell a fiataloknak regisztrált munkanélkülivé válniuk ahhoz, hogy a Munkaerő-piaci Alap "számlájára" képezhessék magukat. Hasonló módon intézkedett a kormány a gyesről, gyedről visszatérők esetében – ők is kaphatnak támogatást az említett alaptól anélkül, hogy "hivatalosan" munkanélküliek lennének.
A kormány másik fontos intézkedése a minimálbér fölemelése volt. Ennek egyik célja, hogy a külföldi tőke ne csak azért érdeklődjék Magyarország iránt, mert itt nagyon olcsón (emlékezetes: tavaly még 25 500 forint volt a törvényesen fizethető legkisebb bér) juthat munkáshoz. "Aki csak olcsóságunk miatt jött hozzánk, talán továbbáll Ukrajnába, de ez nem baj, ha jön helyette jobb cég, igényesebb, nagyobb bértartalmú munkával, akár kutatással is. Vannak már ilyen tapasztalatok" – állítja Tóth László.
Arra a megállapításra, hogy sok cég azért alkalmaz úgynevezett költségkímélő foglalkoztatási formákat, mert magasak a bérterhek, a főosztályvezető úgy reagált: 1,5 millióval kevesebb kereső van, mint 15 évvel ezelőtt, sajnos, a kiesők járulékait is fizetnie kell valakinek. A tb-terheket jövőre további 2 százalékkal csökkentik. A költségkímélő foglalkoztatási forma annak a kornak a terméke, amelyben nagyon magas az élőmunka terhe. E tendencia azonban változik, a terhek fokozatosan és folyamatosan mérséklődnek, s megindul az ellentétes folyamat, azaz: a munkáltatók egy idő múlva majd ráébrednek, hogy nem éri meg törvénysértően kikerülni a terheket, ellenkezőleg, érdemes bejelenteni a dolgozókat. Ez a folyamat azonban lassú, a gazdaság kifehérítése tovább tart, mint a fordítottja. Tóth László ugyanakkor úgy gondolja, teljesen nem tűnnek el az atipikus, vagyis a munkáltatók számára rugalmasabb foglalkoztatási formák, hiszen a tervgazdaság idejére jellemző védőbura már nem létezik, és soha többé nem is tér vissza a magyar munkaerőpiacra.
A főosztályvezető abban is biztos, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan megnő majd az igény és a fizetőképes kereslet a jellemzően részmunkaidőben végezhető tevékenységek (főként a szolgáltatások) iránt. Egyelőre azonban elég sok az "ál-részmunkaidő", ami a minimálbér emelése miatt alakult így. Távlatilag nyilvánvalóan növekszik majd a valódi részmunka iránti igény, ám ezzel együtt csak akkor lehet számítani e foglalkoztatási forma jelentős elterjedésére, ha a 6, illetve a 4 órás munka a mostaninál elfogadhatóbb jövedelmet ígér – mondta lapunknak Tóth László.
Az atipikus formáktól nem kell megriadni
A munkaerőpiac konszolidálódott, folyamatosan csökken az állástalanok száma, s ez a vállalkozók számára olykor már gondot is jelent: kisebb ugyanis a munkaerő-kínálat – magyarázza Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzáteszi: mennyiségi munkaerőhiány elsősorban az ország nyugati felében, illetve a fővárosban tapasztalható (ott sem minden szakmában), minőségi hiány viszont egyre több helyen. Ez annyit jelent, hogy a munkáltató be tudja ugyan tölteni az állást, de esetleg nem a megfelelő szakemberrel. Ez nem mindig a végzettség hiányát jelenti, vonatkozhat az érintett munkakultúrájára is, hiszen – például – nem mindenki képes egy közepes vagy nagyvállalati szerkezetben jól dolgozni. Rolek szerint e gond megoldásában sokat segíthetne, ha a cégek saját szervezésükben többet foglalkozhatnának a dolgozók képzésével, ehhez viszont a Szakképzési Alapot az eddigi szabályoknál jóval szabadabban kellene kezelni.
Érdeklődésünkre az MGYOSZ alelnöke kifejtette: az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat az ő tapasztalatai szerint is egyre gyakrabban alkalmazzák a vállalatok – elsősorban a vállalkozási szerződéseket –, ám ennek nem elsősorban az az oka, hogy így megszabaduljanak a járulékfizetéstől. "Ma a cégek többnyire alaptevékenységükre koncentrálnak, ami nem ehhez tartozik (például a takarítás vagy mondjuk a humán erőforrás menedzselése), azt szívesen megrendelik más, kifejezetten erre a célra specializálódott másik cégtől. Ebbe az irányban halad a világ, s ez a tendencia gyakran a munkavállalóknak is előnyös. Meg kell tanulni az atipikus foglalkoztatási formákat kezelni" – mondta Rolek. Hozzátette: minél erősebb a munkavállaló pozíciója, annál inkább megtalálja számítását ebben a foglalkoztatási formában is. A részmunkaidő elterjedését Rolek szerint elsősorban az akadályozza ma Magyarországon, hogy a legtöbb embernek szüksége van a 8 órás munkáért járó keresetre. Az alelnök úgy látja, ebben a cégek is találhatnak fantáziát, a munkavállalóknak pedig bizonyos életszakaszokban kifejezetten előnyös lehet: kisgyerekes anyáknak a 4 vagy 6 órás munkaidő sokkal jobb – feltéve, hogy megengedhetik maguknak.
"A jövőben tovább terjednek majd az atipikus foglalkoztatási formák, persze kiátkozhatják ezeket a szakszervezetek, de inkább jól kellene kezelnünk" – állítja az alelnök.
Érdeklődésünkre Rolek azt is elmondta, a kormány több intézkedése hatással volt a foglalkoztatási helyzetre. A munkanélküli-járadék folyósítási időtartamának csökkentése, illetve a minimálbér emelése például ösztönözte az embereket, hogy munkahelyet keressenek. Ugyanakkor a minimálbér felzárkóztatási üteme túl gyors, főként ami a jövő évre tervezett újabb 25 százalékos emelést illeti. Az MGYOSZ érdekeltségi körébe tartozó cégek 20-25 százalékát érintette az idei emelés, ezt sok helyen úgy oldották meg, hogy részmunkaidőre állították be a munkavállalókat, vagy pedig az alkalmazottaknak eddig is járó juttatásokat alapbéresítették. Ezt a két módszert jövőre nem lehet újra elővenni, ezek a kiskapuk már bezáródtak. Rolek szerint vannak olyan ágazatok, ahol egy újabb 25 százalékos minimálbér-emelés már a munkavállalók felét érintené. Sok munkáltatónak az is gondot okoz majd, hogy áraiban – ha azok hatósági árak, vagy mondjuk az önkormányzat állapítja meg azokat – nem tudja majd érvényesíteni megnövekedett bérköltségeit.
Munkahelyteremtést ösztönző szabályozás
"Olyan szabályozásra lenne szükség, hogy a kis- és középvállalkozások kellő számú munkahelyet tudjanak létesíteni" – vélekedik Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Bár a munkanélküliségi rátát illetően Magyarország nem áll rosszul Európában, azonban mindenképpen törődni kellene azzal, hogy az elmúlt tíz évben másfél millió ember "eltűnt" a munkaerőpiacról. Károlyi úgy véli, hazánkban az élőmunka terhei súlyosak, s ez arra készteti a munkáltatókat, hogy dolgozóikat ne munkaviszonyban, hanem vállalkozási szerződés alapján foglalkoztassák. Másképpen mi lehetne a magyarázata annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint félmillió vállalkozó van hazánkban. Az utóbbi időben – a főtitkár szerint nyilván az idei minimálbér-emelés hatására – nőtt az egyéni vállalkozók száma, jóllehet feltételezhető, hogy egyharmaduk csak papíron az, egyébként a korábbi munkáját végzi, főnöke ugyanúgy utasítja őt különböző feladatok elvégzésére, mint eddig, csak éppen nem vonatkozik rá a Munka Törvénykönyve. A főtitkár úgy véli, a dolgozó még így is viszonylag jól járt, hiszen nem maradt munka nélkül, "csak átminősítették".
A VOSZ főtitkára azt is kifejtette: szerinte ma Magyarországon a középszintű vállalkozásokat kellene megerősíteni, hiszen ezek kreatívak és rugalmasak, vagyis alkalmasak arra, hogy az ország gazdaságát föllendítsék. A mai magyar tőzsdén sajnos – jellemzően – nincsenek jelen a közepes méretű vállalkozások (ez néha exportjukban is hátráltatja őket), ezért is jó lenne a középső szint megerősítése.
Az előnyösebb szabályozók mellett igen fontos lenne a képzés fejlesztése is. A VOSZ főtitkárának véleménye szerint ugyanis a kisebb vállalkozásoknak sokoldalúan képzett munkavállalókra van szükségük, hiszen csak így tudnak rugalmasan alkalmazkodni a változó feladatokhoz. Minél kisebb méretű egy vállalkozás, annál több mindenhez értő dolgozókra van szüksége, ez pedig csakis a képzés fejlesztésével érhető el. "Annak lenne jövője, ha ezeket a képzéseket is a vállalkozásokhoz telepítenék, sőt, a cégek kedvezményekhez juthatnának, ha tanulókkal foglalkoznának. Másképp ez nem megy, hiszen a mai vállalkozónak nincs ideje arra, hogy tanítsa a fiatalokat, mert eközben nem tud jövedelmet szerezni. Komplex pályázati rendszert lehetne kidolgozni, hogy a vállalkozónak megérje tanulókkal foglalkozni, mert támogatást kapna érte. Így javulhatna a foglalkoztatási helyzet" – állítja Károlyi Miklós.
Kisvállalkozások hátrányban
A kisvállalkozások a nemzeti jövedelem 50 százalékát termelik ki, évi 410 milliárd forint értékben exportálnak, a munkavállalók jelentős része 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégnél dolgozik, ezért itt az ideje, hogy rájuk nézve differenciált közgazdasági szabályozókat alkalmazzanak. A szektorsemleges szabályozás ugyanis gyakran negatívan diszkriminálja a "kicsiket" és ez persze foglalkoztatási politikájukra is kihat – ez a véleménye Szűcs Györgynek, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnökének. Kifejtette: a kisvállalkozások döntően főállású alkalmazottakat foglalkoztatnak, ugyanakkor a minimálbér idei nagymértékű emelése rákényszerítette a vállalkozókat, hogy egyre inkább határozott idejű munkaszerződéseket kössenek dolgozóikkal, hiszen nem tudnának például végkielégítést fizetni egy-egy elbocsátás esetén.
Szűcs úgy látja, a kisebb munkáltatók számára nincsenek (még) jól előkészített gazdasági pályák, ezért a szabályozók kialakításánál a "kicsik" speciális érdekeit az eddigieknél jobban figyelembe kellene venni. Az elnök olyan programok beindulásában bízik, amelyekbe a kis munkáltatók is bekapcsolódhatnak. Sokat vár az IPOSZ attól, hogy jövőre, január elsejétől a nyugdíjas munkavállalók másképp adóznának: a munkájukért járó összeg és a nyugdíj a szövetség javaslata szerint adóügyi szempontból nem összegződne. Ha ez megvalósulna, könnyebbséget jelentene a kis munkáltatóknak, hiszen jellemző rájuk, hogy nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatnak.
Az IPOSZ a közelmúltban nagy szervezőmunkába fogott: azt szeretné a szövetség, ha a vállalkozások foglalkoztatáspolitikai szempontból is együttműködnének. Terveik szerint az ország különböző pontjain információs központokat hoznának létre, s elektronikus úton közvetítenék egymásnak a munkaerőt. Ez előnyös lenne a vállalkozóknak, de Szűcs szerint a dolgozóknak is, igaz, utóbbiaknak változó munkahelyhez kellene alkalmazkodniuk. "A legfontosabb, hogy a munkahely megmaradjon és működjön, ezért véleményem szerint ma a munkahely és a befektetett tőke védelme ugyanolyan érdeke a munkavállalóknak és a szakszervezetnek, mint a munkáltatónak" – állítja Szűcs. Az elnök azt is kiemelte: a minimálbér további emelését a kis cégek már nem bírják, csak abban az esetben, ha evvel párhuzamosan a közterhek is mérséklődnek.
Sürgető a kollektív szerződések megerősítése
"Tapasztalataink szerint egyre nő a határozott idejű munkaszerződések száma. A munkáltatók azért élnek szívesen ezzel a lehetőséggel, mert így gyorsan és könnyen meg tudnak szabadulni a dolgozóktól, ha érdekeik úgy kívánják" – jelentette ki Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke. A szakszervezeti szövetségnél úgy látják, jó lenne, ha a korábban domináns határozatlan idejű munkaszerződések visszakapnák elsőségüket. Káros tendenciának tartja az MSZOSZ azt is, hogy sok cég a munkaviszonyt cserélteti fel a dolgozókkal vállalkozói típusú (polgári jogi) szerződésre. Ennek is az a célja, hogy amennyiben szükséges, a munkaadó végkielégítés nélkül mondhasson fel a munkavállalónak. "Gyakori, hogy tipikusan munkavállalói formában végezhető tevékenységre kényszeríti a munkaadó a vállalkozási formát, hiszen a »vállalkozó«, (aki persze csak papíron az) reggel 8-tól délután 6-ig köteles a munkahelyén ülni, és utasításoknak engedelmeskedni. Jogász kollégák nemrég olyan szörnyszülött munkaszerződést is mutattak, amely valami extrém keveréke volt a határozott és a határozatlan idejű szerződésnek" – mondta Wittich.
Az MSZOSZ a kollektív szerződések erősítésével és újak kötésével próbálja felvenni a harcot a munkavállalókat hátrányosan érintő tendenciák ellen.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az idén jelentősen megnőtt a részmunkaidőben dolgozók aránya. Wittich úgy látja, míg Nyugaton az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák (a távmunka, a részmunkaidőben való foglalkoztatás) a munkanélküliség csökkentését szolgálták, Magyarországon ez (még) nem időszerű. Nálunk ugyanis gyakran két "teljes" kereset is kevés a család fenntartásához, a jövedelmek nem elég magasak ehhez. Annak, hogy mégis nőtt a részmunkaidő aránya, Wittich szerint egyértelműen az az oka, hogy a munkáltatók így reagáltak az ez évi, csaknem 57 százalékos minimálbér-emelésre. "Valójában a hatórás munkaidő 8 órás, szerintem több ilyen színlelt, részmunkaidőről szóló szerződés lehet. Sajnos, a munkaügyi ellenőrzés ezt csak töredékesen tudta feltárni" – mondja az alelnök.
Az újszerű foglalkoztatási formák a cégek rugalmasságát hivatottak szolgálni, és ehhez a Munka Törvénykönyve sokkal tágabb teret enged, mint korábban. Az MSZOSZ ennek ellentételezéséről szeretne megállapodni előbb-utóbb a partnereivel. Wittich hozzátette: a részmunkaidő esetében a tb-szabályoknak is változniuk kellene. Kevesen gondolnak ugyanis arra, hogy aki részmunkaidőben dolgozik, arányosan hosszabb idő alatt szerzi meg a nyugdíjjogosultsághoz szükséges éveket, mint a napi nyolc órában dolgozó kollégája.
