Évekkel ezelőtt, amikor az internet használata egyre szélesebb körben kezdett elterjedni, sokan úgy gondolták: a világ különböző pontjait összekötő hálózat alapjaiban változtatja majd meg az üzletvitelt. E szemléletet jól tükrözte, hogy az internethez kapcsolódóan komoly szolgáltatói háttér épült ki az elmúlt időszakban. Nem is olyan régen azonban ebben a szektorban is egyfajta receszszió következett be.
Szkurka János, a Sun Microsystems Magyarország Kft. marketingigazgatója szerint ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban már nem az üzletviteli gyakorlatot alapvetően megváltoztató újdonságnak tekintik a netet, hanem olyan információtechnológiai megoldásnak, amely merőben új kihívások és lehetőségek elé állítja a vállalatokat. A cégek internetes megjelenése, s hogy a munkájuk során az alkalmazottak használják az internetet, napjainkban már szinte elvárás a különböző méretű és működési területű társaságokkal szemben.
A netről szólva – vállalati szinten – tehát két fontos elemet érdemes megkülönböztetni. Egyrészt beszélhetünk a cégek önálló megjelenési formájáról, a honlapról, másrészt pedig a hálózati tartalomhoz való hozzáférésről, amely egyre bővülő információhalmazt kínál a felhasználóknak. Napjainkban egyre több szolgáltató kínálja honlaptervezési, illetve internet-hozzáférési megoldásait.
Otthont adó hálózat
A honlapkészítés és -karbantartás, valamint -frissítés kapcsán – jellemzően a nagyvállalatok esetében – előfordul, hogy cégen belüli alkalmazottak végzik el e feladatokat. Ebben az esetben viszonylag nagy indulási költséggel kell számolni. Ilyenkor általánosnak tekinthető ugyanis az, hogy a webszerver (a webhelyet képező weblapok gyűjteményét tároló speciális számítógép) vásárlása, tárolása, üzemeltetése és karbantartása is a cég feladata – és költsége.
E megoldás alternatívája a különböző bérletkonstrukciók kialakítása. Azokban az esetekben, amikor a cég nem kíván saját webszervert alkalmazni, alapvetően kétféle bérletmegoldás közül választhat. Az egyik esetben egy olyan szolgáltató "termékét" veszi igénybe, amely tárterületet biztosít számára a saját webszerverén. Az erre szakosodott cégek mellett jó tudni, hogy ma már az internetszolgáltatók (ISP – Internet Service Provider) egy része is biztosít webhostingot (honlapszolgáltatás), nem csupán hozzáférést. Így megoldottá válik az üzemeltetés, valamint a karbantartás kérdése, a tartalmat továbbra is a megrendelő cég határozza meg, és mindennek fejében csupán néhány ezer forintos havidíjat fizet. Kedvező költségei miatt ezt a megoldást elsősorban a kisebb cégek választják. A szolgáltatás díja jellemzően az igényelt tárterület nagyságával arányos, de egyre gyakrabban kínálnak néhány megabájtnyi ingyenes "otthont" is a honlapoknak – általában reklámok elhelyezéséért cserébe.
A másik megoldás középútnak tekinthető, ekkor ugyanis a megrendelő saját webszerverrel rendelkezik, de azt házon kívül helyezi el. Az eszköz egy olyan szolgáltatóhoz kerül, amely amellett hogy megfelelő sávszélességet biztosít, felelősséget vállal az üzemeltetésért és a karbantartásért is. Ilyenkor célszerű magától a kiválasztott szolgáltatótól igényelni a webszervert, így garantáltan megfelelő, ráadásul az ottani gépparkkal egységes eszközt felügyel majd a szolgáltató. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy a szerver árát fokozatosan, a havidíjakban kell törleszteni, ami az indulási költségek szempontjából kifejezetten előnyös lehet. A szerver kapcsán érdemes megjegyezni: a megbízhatóság érdekében bízzuk szakemberre a kiválasztást, a méretezéskor vegyük figyelembe a vállalat közeljövőben várható fejlődését is.
A későbbi működés során szinte megfizethetetlen az a kár, amit egy akadozva, folytonos hibákkal küszködő eszköz okozhat – foglalta össze Varga Gábor, a Microsoft Magyarország hálózati szolgáltatók üzletágának igazgatója.
Sokatmondó tartalom
A honlaptartalom szintén többféleképpen alakítható ki. A legegyszerűbb megoldás, ha ezt a munkát egy erre specializálódott cég munkatársai végzik el, ám ez – az egyedi igényektől függően – bizonyos esetekben meglehetősen költséges lehet. Elképzelhető az is, hogy az adott vállalat munkatársai végzik el ezt a feladatot. Ehhez persze speciális technológiai ismeretek szükségesek, ezeket szintén meg kell fizetni. Azok számára, akik nem szándékoznak több százezer forintot költeni honlapjuk kialakítására, rendelkezésre áll az egyszerűbb szoftveres megoldás. Egy speciális program segítségével nem csupán különböző, meglévő sablonok közül választva lehet elkészíteni a cégre szabott honlapot, de a megfelelő alkalmazások használatával a folyamatos frissítés is megoldható. E változat nagy előnye: amellett, hogy megspórolható a webpublikációs cég javadalmazása, a szoftver alkalmazásához nem szükségesek speciális technológiai ismeretek.
Választható csatornák
Az internet-hozzáférés kapcsán rendkívül fontos kérdés a megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztása. A szektorban tevékenykedő szolgáltatók erre természetesen több alternatívát kínálnak. A szolgáltató megválasztásánál a várható költségek mellett érdemes figyelembe venni a megbízhatóságot, a rendelkezésre állást, a termékhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásokat, valamint a garantált adatátviteli sebességet – még akkor is, ha ez bizonyos esetekben, a hálózat terheltségének függvényében módosulhat.
A legismertebb, széles körben alkalmazott technológiák közül az elsők között kell megemlíteni a még mostanság is használt analóg modemes hozzáférést. Ez legfeljebb 56 kilobit/másodperces adatátviteli sebességet garantál a felhasználóknak. Modernebbnek tekinthető az ennél akár kétszer gyorsabb, legfeljebb 128 Kbit/s-os sebességű, digitális technológiára épülő ISDN-hozzáférés (Integrated Services Digital Network). E két csatorna nyújtotta szolgáltatások leginkább a kisvállalati környezetben felelhetnek meg az elvárásoknak. A számlázás mindkét esetben időalapon történik.
Egyre népszerűbbek a különböző DSL-alapú technológiák, amelyek az elmúlt évben jelentek meg a piacon. Ezek legismertebb változata az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line), amely a hagyományos telefonszolgáltatás által is használt rézvezetékeken történő adattovábbítást gyorsítja föl akár 6 Mbit/s-os sebességűre. Az ADSL, a bérelt vonali megoldásokhoz hasonlóan, a forgalomtól független díjazású, állandó hozzáférésű megoldás. Viszonylag alacsony költségvonzata miatt vonzó lehet a kisebb vállalkozások számára.
A bérelt vonali megoldások több variációja a 64 Kbit/s-os sebességtől egészen a 155 Mbit/s-os változatig kínál hozzáférést. A sávszélességtől függő díjazás fix havi költségeket jelent, ehhez kell még hozzáadni az egyszeri bekerülési díjat, amely a két végpont között kiépített bérelt vonal telepítését fedezi. Ezeket a megoldásokat elsősorban nagyobb vállalatok használják.
Hasznos lehet a mobilitás
Az előbbiekben felsorolt technológiák mindegyike a vezetékes hálózat nyújtotta lehetőségekre épül. Érdemes azonban megemlíteni, hogy adatforgalom a mobilhálózatokon keresztül is folyhat. Ez abban az esetben lehet különösen hasznos, ha a felhasználó munkaidejének jelentős részét munkahelyétől távol tölti. Azt, hogy ezek a mobilitást biztosító megoldások miért nem terjedtek el ez idáig a jelenleginél nagyobb mértékben, némiképp magyarázza az elérhető adatátviteli sebesség viszonylagos lassúsága. A GSM-rendszer által alapvetően biztosított gyorsaság 9,6 Kbit/s volt. Ehhez képest ugrást jelentett, amikor megjelent a 14,4 Kbit/s-os sebesség elérésének lehetősége. Egy új technológia, a HSCSD (High-Speed Circuit Switched Data – nagy sebességű vonalkapcsolt adatátvitel) hazai bevezetése az elmúlt év közepétől már – optimális körülmények között és a megfelelő készülék használatával – akár a 43,2 Kbit/s-os gyorsaságot is lehetővé teszi. E technológiák közös jellemzője, hogy számlázásuk az adatátvitel megkezdésétől számított idő alapján történik, nem számít tehát, hogy az eltelt idő alatt milyen mennyiségű adatforgalom zajlott.
Mindezekből következően, az eddigi lehetőségekhez képest jelentős előrelépésnek számít a közelmúltban hazánkban is bevezetett GPRS-szolgáltatás (General Packet Radio Service). A jelenlegi körülmények között a – leginkább a HSCSD-megoldás maximálisan elérhető gyorsaságával összevethető adattovábbítási sebességet nyújtó – eljárás egyik lényeges előnye, hogy alkalmazásával lehetővé válik a folyamatos kapcsolattartás (always on). Ennek köszönhetően nem kell naponta esetleg többször feljelentkezni a hálózatra, hiszen ha ez egyszer megtörtént anélkül, hogy ez külön költséget jelentene, megvan a folyamatos kapcsolat. A díjazás – a technológia megoldásainak köszönhetően – a tényleges adatforgalom alapján történik, azaz a továbbított bájtok mennyiségének arányában kell fizetni.
Előtérben a biztonság
Az internet-hozzáférés kapcsán nem szabad elfeledkezni a biztonság kérdéséről. A bárki által hozzáférhető világháló használata abban az esetben lehet problémamentes, ha megfelelően védettek a hozzá csatlakozó rendszerek, hiszen a nemkívánatos gondokat, zavarokat csak ily módon kerülhetik el az érintettek. A biztonság érdekében szoftveres és hardveres segítséget egyaránt igénybe lehet venni, és a vírusirtótól kezdődően a vállalati tűzfalakig (az internetre kapcsolt szerver biztonsági rendszere) számos megoldást lehet, sőt érdemes alkalmazni az adatok, illetve a kommunikációs folyamatok védelmében.
Bizonyos cégek működése kapcsán felmerül az internet-hozzáférési korlátozás kérdése. Olyan vállalatoknál, ahol a mindennapos munkához szükséges az internetezés, nyilvánvalóan nem érdemes korlátozást bevezetni. A hozzáférési szintek meghatározásakor a biztonság mellett az egyes dolgozók munkaköre is szempont lehet. Ez utóbbihoz kapcsolódóan meg lehet határozni: ki, mikor, milyen felületekhez férhet hozzá, és ezeket a paramétereket a megfelelő szerverbe táplálva, kontroll alatt lehet tartani az internethasználatot.
Ahhoz, hogy a világháló ténylegesen a vállalat működésének érdekeit szolgálja, jól átgondolt döntéseket kell hozni a hozzáférés-korlátozás kapcsán is. Nem érdemes például az elektronikus levelezést (e-mail) tiltani, hiszen ez a kommunikációs megoldás a gyorsasága, könnyű kezelhetősége és nem utolsósorban olcsósága révén közvetlen üzleti értékeket hordoz, s hatékonyabbá teszi a munkát.
Az új üzleti tér számos tekintetben nyújthat segítséget alkalmazói számára, hiszen használatával nem csupán a régi üzleti partnerek kiszolgálása javulhat, de új piacokra lehet szert tenni, emellett költségmegtakarítás és hatékony működés garantálható. Mindezt összegezve egy olyan eszközről van szó, amely megfelelő alkalmazása esetén növeli az adott cég piaci versenyképességét. Ahhoz persze, hogy a bárki által hozzáférhető erőforrást egy-egy cég szolgálatába lehessen állítani, meg kell találni a számukra legkedvezőbb megoldást.
InformációvédelemAz informatika térhódításával a vállalatoknál a bizalmasan kezelt adatok védelme nehezebbé vált, mint amikor azokat még manuálisan kezelték. S bár százszázalékosan biztos rendszer nincs, e területen is versenyfutás zajlik az illegális módszerekkel adatot szerzők, illetve az ezt megakadályozni igyekvő biztonságtechnikai szakemberek között. Az információ védelme üzleti érték. Minden cégnél ügyelni kell arra, hogy az ott dolgozó munkatársak adatai (e tekintetben irányadóak az adatvédelmi törvény passzusai), illetve a cégek bizalmas üzleti információi ne kerüljenek idegen kezekbe. Ha mégis kikerülnek, azzal sérülhetnek a cégek, sőt esetenként az ügyfelek gazdasági érdekei is. Amikor a vállalatoknál az adatnyilvántartást még hagyományos úton végezték, könnyebben tetten érhető volt, hogy egy-egy információ honnan szivároghatott ki. A számítógépek elterjedésével azonban alapvetően megváltozott a helyzet, s jóval nehezebben lehet kideríteni, hogy ki tört be a rendszerbe, vagy egy vírussal ki akar szándékosan kárt okozni. A PricewaterhouseCoopers (PwC) európai felmérése szerint a cégeknek leginkább az internetes bűnözéstől kell tartaniuk. Európában az elmúlt két évben majdnem minden második nagyvállalat legalább egyszer gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Az információvédelemmel foglalkozó Noreg Kft. kereskedelmi igazgatója, Kondákor Tibor elmondta, hogy tavaly – az előző évekhez képest – az elektronikus bűncselekmények számának növekedése ugyan minimális volt, de a kárérték nem csökkent. Az igazgató szerint az információvédelem Magyarországon is bővülő piac. Egyelőre elsősorban a banki, pénzintézeti, távközlési szektorban működő cégek, illetve a multinacionális társaságok itteni leányvállalatai költenek erre. A tapasztalatok szerint ma már az államigazgatásban is felismerték az információvédelem jelentőségét, azonban problémát jelent, hogy e célra nincs elegendő pénz e szektorban. A szakemberek szerint egy vállalatnak célszerű az éves informatikai költsége tíz százalékát információvédelemre fordítania, s immár tapasztalati tény, hogy a befektetett forintok megtérülnek. Nem árt viszont tudni, hogy többe kerül a védelem, ha már egy meglévő informatikai hálózathoz kell kiépíteni a védelmi rendszert, mintha azt eleve a biztonsági szempontok figyelembevételével létesítenék. H. É |