Mikor szünetel a biztosítás?
A jogszabály 5 olyan esetet rögzít, amikor szünetel a biztosítás. Ezek a következők:
- a fizetés nélküli szabadság,
- a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés,
- az igazolatlan távollét,
- a fogva tartás,
- az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság szüneteltetésének időtartama.
Kivételek
Annak ellenére, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kért és kapott a munkáltatójától, nem szünetel a biztosítás akkor, ha a fizetés nélküli szabadság jogcíme 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy gyermekgondozási segélyre, illetőleg gyermeknevelési támogatásra jogosultság, vagy ha az engedélyezésre 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén került sor.
Nem szünetel akkor sem a biztosítás, ha a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idejére munkabért, távolléti díjat, táppénzt fizettek a dolgozónak.
A kivételek között fontos helyet foglal el a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítésének az ideje is. Nem kell aggódni azonban akkor sem, ha valaki úgy vonul be a katonai szolgálat teljesítésére, hogy nem volt biztosítása (pl. munkahelye), mert annak időtartamára a központi költségvetés a kiskatonák után megfizeti a járulékokat, ami azt is jelenti, hogy szolgálati időként beszámítják a leendő nyugdíjukhoz a sorkatonai (polgári) szolgálat idejét, sőt a 2000. december 31-ét követően bevonult katonák magán-nyugdíjpénztári tagdíját is átutalják az illetékes pénztárhoz.
Nem szünetel és nem veszik el a biztosítási idő abban az esetben sem, ha a fogvatartottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy az ellene indított büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette.
Járulékfizetés
Amikor szünetel a biztosítás, a munkaadót járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor a magánszemélynél meg kell vizsgálni, hogy van-e járulékfizetési kötelezettsége. Fontos, hogy azonos jogszabályok vonatkoznak arra a magánszemélyre, akinek szünetel a biztosítása, és arra is, akinek nincs biztosítása.
Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és nem minősül a társadalombiztosítási törvény szerint biztosítottnak vagy a biztosított eltartott hozzátartozójának, továbbá nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
A járulék alapja és mértéke
Az egészségbiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (jelenleg 40 000 Ft/hó), mértéke 11 százalék. Amennyiben a magánszemélynek nem kell egész hónapra egészségbiztosítási járulékot fizetnie, azokra a naptári napokra, amikor a fizetési kötelezettsége fennáll, a minimálbér 1/30-ad részét kell alapul vennie.
Az egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség például április 1-jétől 10-éig a következő:
- a minimálbér 1/30-ad része (40 000 : 30 =) 1 333,33 forint,
- a járulékalap (10 x 1 333,33 =) 13 333 forint,
- a járulék összege (13 111 x 11% =) 2467 forint.
Mentességek
Vannak olyan esetek, amikor a nem biztosított magánszemélynek nem kell megfizetnie az egészségbiztosítási járulékot.
Eltartott hozzátartozó
Ilyen helyzet áll elő akkor, ha az illető eltartott hozzátartozónak minősül. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint eltartott hozzátartozó az, aki az eltartóval közös háztartásban él, és jövedelme nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (jelenleg 12 000 forint). A jövedelem számításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott, valamint a külföldről származó jövedelmet is figyelembe kell venni.
Egészségügyi szolgáltatás
Nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni akkor sem, ha a magánszemély a társadalombiztosítási jogszabályok szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ilyen például az, aki nyugellátásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyesben, gyedben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül. Ugyanez a helyzet azzal a személlyel, illetve eltartott hozzátartozójával, aki az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötött. (Az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy jogosult az egészségügyi ellátások igénybevételére, így – okszerűen – nem kell megfizetnie a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot.)
Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra
Az előzőekben láttuk, hogy mentesül az egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól az a magánszemély, aki az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást köt a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál. Megállapodást csak személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemély köthet. Ez a megállapodás nemcsak egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ad lehetőséget, hanem pénzbeli (pl. táppénz) és baleseti ellátásra jogosultságot is biztosít.
A megállapodás – a megkötését követő hónap első napjától – csak akkor érvényes, ha a megállapodás megkötésének időpontjában megfizetik az első hónapra esedékes járulékot.
A megállapodást nemcsak a magánszemély kötheti meg, hanem például javára a foglalkoztatója is, vagy akár más magánszemély is vállalhatja a járulékok megfizetését.
A megállapodás megszűnésével az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság is megszűnik.
Külföldiek
A Magyar Köztársaság területén dolgozó, nem biztosított külföldi személyek is köthetnek megállapodást, de csak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
Megállapodást az a devizajogszabályok szerint külföldi személy is köthet, aki itt dolgozik, de a biztosítás azért nem terjed ki rá, mert
– diplomáciai testület vagy diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv képviselője, tagja, alkalmazottja, vagy az említett személyek alkalmazottja,
– külföldi munkáltató foglalkoztatottja,
– külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a foglalkoztatottja.
Munkavégzésre tekintet nélkül az a külföldi személy is köthet megállapodást, aki Magyarországon huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A külföldieknél a megállapodás – a sürgősségi eseteket kivéve – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától érvényes, kivéve ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járulékot hat hónapra visszamenőlegesen is befizetik. Ilyenkor ugyanis a megállapodás a következő hónap első napjától érvényes.
Járulékfizetés
A járulékfizetés alapja ilyenkor a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (40 000 forint) és legfeljebb a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének (6020 forint) a tárgyhónapra számított összege (pl. április hónapra 30 x 6020 = 180 600 forint). A járulék mértéke 14 százalék.
Nem kell a megállapodás szerinti járulékot megfizetni arra az időre, amely alatt a megállapodást kötő személy táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül.
A járulékot mindig előre kell fizetni, a tárgyhónapot megelőző hónap 12. napjáig.
Ha nem fizetik be az előírt határidőig a járulékot, a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyre a járulékot még megfizették.
Megállapodás szolgálati időre
Megállapodást nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából is köthet az a személy, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, nem részesül saját jogú (pl. öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugdíjban, és nem tartozik a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá (nem biztosított), vagy szünetel a biztosítása.
A külföldiek is köthetnek ilyen megállapodást, ha megfelelnek az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodás megkötésére előírt feltételeknek, s Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek.
A megállapodást a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknál lehet megkötni. A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzését célzó megállapodás a szerződés megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Visszamenőleges időtartamra nem lehet megállapodást kötni.
A jogszabály lehetőséget ad a szolgálati idő megszerzésére:
– a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére,
– ha maximum 5 év hiányzik az öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt szolgálati időből, és a megállapodást kötő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte,
– arra az időtartamra, amelyre a gyermekgondozási segély a család jövedelmi helyzete miatt nem járt.
Az ilyen típusú megállapodások és az ismertetett megállapodások megkötésének lehetőségét az 1997. évi LXXX. törvény 34. és 35. §-ai szabályozzák. Az egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségről a hivatkozott törvény 39. §-a rendelkezik.
Járulékfizetés
A járulékfizetés alapja itt is a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem (pl. külföldi munkavállaló jövedelme), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (40 000 forint) és legfeljebb a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének (6020 forint) a tárgyhónapra számított összege (pl. április hónapra 30 x 6020 = 180 600 forint).
A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 28 százalék, illetve 22 százalék akkor, ha a megállapodást kötő személy magán-nyugdíjpénztári tag.
A nyugdíj-biztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, annak elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
