A munkahelyi tűzvédelemért elsősorban a gazdálkodó szervezet vezetője a felelős. A munkáltatók azonban a tűzveszélyességi osztályba sorolás és a dolgozói létszám függvényében tűzvédelmi megbízottat foglalkoztat(hat)nak, illetve létesítményi tűzoltóságot tartanak fenn.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) új alapokra helyezte – többek között – a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat is. A korábbi szabályozás, az 1973. évi 13. tvr. alapján a gazdálkodó szervezeteknél és az intézményekben vállalati tűzoltóságok működtek. A rendszerváltás után ez a terület is szabályozatlan" lett, ugyanis az 1991. évi XX. törvény hatályon kívül helyezte a vállalati tűzvédelmi szervezetek működésére vonatkozó kötelezettségeket. Ennek következményeként főleg a kisebb gazdálkodó szervezetek nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat, nem biztosítottak erre anyagi fedezetet. Az új törvény hatálybalépéséig – az 1991 és 1996 közötti időben – bebizonyosodott, hogy a helyzet tarthatatlan, a gazdálkodó szervezetek részére kötelezővé kell tenni a tűzvédelmi szabályok, a tűzmegelőzési követelmények betartását. A Ttv. alapján a vállalati tűzoltóságok helyébe a létesítményi tűzoltóságok léptek.
Fennmaradt a több évtizedes szervezeti tagozódás (hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, önkéntes, létesítményi tűzoltóság), a finanszírozás, a képesítési rendszer, a feladatmeghatározás azonban alapjaiban változott meg, és az európai normákhoz igazította a tűzoltóságokról, a tűzvédelemről és a műszaki mentésről szóló szabályozást.
Tűzvédelmi feladatok
A Ttv.-n kívül a gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak a következő – alsóbbrendű – jogszabályok is: a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, a 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról, az 57/1997. (X. 21.) BM rendelet a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeiről, képzési rendszeréről, illetve a 32/1997. (V. 9.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről.
A Ttv. kötelezővé teszi a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, hogy a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodjanak a jogszabályokban és a kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos vészhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
E körben:
- állandóan üzemképes állapotban kell tartani a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, s gondoskodni kell azok időszakos ellenőrzéséről,
- biztosítani kell az oltóvizet és az egyéb oltóanyagokat,
- a tűzoltásra, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében (előzetes egyeztetés alapján) lehetővé kell tenni a tűzoltóság részére a helyszíni gyakorlatok megtartását és abban közre kell működni,
- biztosítani kell a tevékenységi körrel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit,
- meg kell teremteni a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
A munkáltató ezenkívül köteles gondoskodni:
- a tűzvédelmi szabályzat készítéséről (a Ttv. 19. §-a alapján erre akkor köteles, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztat vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtet, illetve ha a létesítmény fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolású),
- a munkavállalók és a munkavégzésben részt vevő családtagok tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket, s megismerjék a tűz esetén végzendő feladataikat.
| Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás | |
|---|---|
|
A tűzveszélyességi osztályokat, az e szerinti osztályba sorolást az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet sorolja fel.
A rendelet előírja, hogy a tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a szabályzat alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint az ehhez kapcsolódó, kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványokba foglalt előírásokat kell figyelembe venni. |
|
| Tűzveszélyességi osztályok: | |
| 1. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztály: | A" osztály |
| 2. Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztály: | B" osztály |
| 3. Tűzveszélyes tűzveszélyességi osztály: | C" osztály |
| 4. Mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztály: | D" osztály |
| 5. Nem tűzveszélyes tűzveszélyességi osztály: | E" osztály |
Tűzvédelmi megbízott
A Ttv. 19. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A" besorolású osztály), a tűz- és robbanásveszélyes (B" besorolású osztály), valamint a tűzveszélyes (C" osztály) tűzveszélyességű osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg ilyen szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni a tűzvédelemről.
Az, hogy létesítményi tűzoltóságot vagy csupán" tűzvédelmi megbízottat alkalmaznak, függ a gazdálkodó szervezet, a létesítmény tűzveszélyességi besorolástól és az ott dolgozók létszámától is. A létesítményi tűzoltóság létszámát a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet melléklete tartalmazza.
A tűzvédelmi megbízott feladata, hogy figyelemmel kísérje a tűzvédelmi szabályokban, előírásokban, utasításokban foglaltak végrehajtását és tűzvédelmi oktatást tartson. A tűzvédelmi megbízott ellenőrzi továbbá a munkájához közvetlenül kapcsolódó, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet, hiányosság esetén intézkedik annak megszüntetéséről, figyelemmel kíséri a tűzoltó készülékek és felszerelések ellenőrzésének rendszeres vizsgálatát, a munkáltató vezetőjével együttműködve tűzvédelmi szabályzatot készít, és ellátja a tűzvédelemmel, műszaki mentéssel összefüggő egyéb feladatokat is.
A tűzvédelmi megbízottal a munkáltató vezetője megbízási szerződést is köthet, amelyben megbízzák a gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladatainak ellátásával.
Létesítményi tűzoltóság
A létesítményi tűzoltóságról szóló szabályokat a Ttv. és a 118/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet szabályozza.
A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. Ez különösen akkor fordul elő, ha egy telephelyen több gazdálkodó szervezet is van (ma már gyakori, hogy a nagyvállalatok kisebb gazdálkodó szervezetekké váltak szét, több kft. is működik ugyanazon a helyen), és felesleges külön-külön fenntartani tűzoltóságot. A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként is működhet.
A létesítményi tűzoltó munkajogi helyzete
A létesítményi tűzoltóság vezetőjét a munkáltató nevezi ki és menti fel. A fenntartó szervezetén belül a létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. A fenntartó határozza meg, hogy a létesítményi tűzoltóság milyen formában látja el a készenlétet.
Az önkéntes és a létesítményi tűzoltót a tűzoltás, a műszaki mentés, az ezekre való felkészítés, valamint a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára fel kell menteni a munkahelyén a munkavégzési kötelezettség alól [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. §-ának e) pontja]. Az erre az időre kiesett jövedelmét a tűzoltóságot igénybe vevő személy téríti meg. (A tűzoltó ennek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.)
Az igénybe vevő személy köteles továbbá gondoskodni az élelmezésről, az elszállásolásról, valamint az indokoltan felmerült költségek megtérítéséről is.
A létesítményi tűzoltó kiesett jövedelmének, az általa elszenvedett kárnak a megtérítésére, a létesítmény fenntartója köteles, ha a tűzoltót a fenntartó működési területén belül vették igénybe. Ha azonban ez a működési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon az országos parancsnokság köteles a jövedelem és a kár megtérítésére, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
A szabadidejéből képzésre, gyakorlatra igénybe vett létesítményi tűzoltó részére a fenntartó a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint köteles térítést biztosítani.
A készenlétet ellátó létesítményi tűzoltó mentesíthető a tartalékos katonai szolgálat, a polgári védelmi kötelezettség és a helyi adó megfizetése alól. A mentesítést a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles kezdeményezni. A létesítményi tűzoltó polgári védelmi szolgálat alóli mentesítését a lakóhely szerinti illetékes polgármesternek kell bejelenteni. Bejelentési kötelezettség érvényesül akkor is, ha a létesítményi tűzoltó nem lát el készenléti feladatokat. A létesítményi tűzoltó – hasonlóan a hivatásos tűzoltóhoz – egyenruha viselésére jogosult.
| Létesítményi tűzoltóság létszáma | |||
|---|---|---|---|
| Tűzveszélyességi osztály: | A tűzoltóság legkisebb létszáma: | ||
| 100-200 fő | 201-500 fő | 500 fő feletti | |
| dolgozó esetén | |||
| A" osztály: | 10 fő | 12 fő | 16 fő |
| B" osztály: | 6 fő | 10 fő | 12 fő |
| C" osztály: | 4 fő | 6 fő | 10 fő |
| D" osztály: | – | 4 fő | 6 fő |
| E" osztály: | – | – | 4 fő |
|
A létesítményi tűzoltóparancsnokot a legkisebb készenléti létszám szempontjából nem lehet figyelembe venni.
A fővárosban és a megyeszékhelyen a D" és az E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben nem szükséges külön létesítményi tűzoltóságot megszervezni. |
|||
A létesítményi tűzoltóság elsősorban
- tűzmegelőzési tevékenységet folytat (figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabványokban és a hatósági előírásokban foglaltak érvényesülését, jelzi a szabálytalanságokat, közreműködik a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében, ellátja az alkalomszerű tűzveszélyes munkák végzésénél a tűzoltói felügyeletet),
- elvégzi a tűzoltási és a műszaki mentési feladatokat (munkaidőben gondoskodik a készenléti szolgálat ellátásáról, ügyeleti szolgálatot tart munkaidőn kívül, elkészíti a létesítmény tűzoltási tervét, ezt egyezteti a hivatásos tűzoltósággal, a hivatásos állami tűzoltóság utasítására kivonul a működési területén kívül keletkezett tűz oltására, illetőleg a műszaki mentésre),
- bejelenti a tűzeseteket, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság kiérkezéséig gondoskodik a tűzeset helyszínének őrzéséről,
- karbantartja a szakfelszerést és az egyéni védőeszközöket,
- a fenntartó engedélyével tűzvédelmi szolgáltatást végez.
A létesítményi tűzoltóság működése
A rendelet meghatározza, hogy az adott létesítményben az ott dolgozók létszáma alapján mekkora létszámú létesítményi tűzoltóságnak kell működnie (lásd a keretes írásunkat). A tűzoltóság működési területe az intézmény, létesítmény területe (tehát ilyen szempontból a létesítmény számít és nem az adott gazdálkodó szervezet). A több, tűzveszélyességi szempontból veszélyes telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet akár több létesítményi tűzoltóságot is fenntarthat. Szerződés alapján a létesítményi tűzoltóság működési területe más létesítmény területe is lehet.
A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy a Riasztási Segítségnyújtási Terv szerint igénybe vehető hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együttesen képes legyen a létesítményben várható legnagyobb vészhelyzet megszüntetésére is. A létesítményi tűzoltóságnak munkaidőben a riasztástól számított 5 percen belül meg kell kezdenie a kivonulást, és 10 percen belül ki kell érkeznie a helyszínre.
Amennyiben a létesítmény területén több gazdálkodó szervezet működik, úgy azok veszélyességük és létszámuk arányában közösen kötelesek gondoskodni a létesítményi tűzoltóság létrehozásáról, fenntartásáról, működéséről. Ha a közösen működtetett létesítményi tűzoltóság valamely oknál fogva feloszlik, akkor a gazdálkodó szerv köteles gondoskodni a létesítményi tűzoltóság más formában történő létrehozásáról. Ugyanez vonatkozik a megállapodás alapján működő tűzoltóságra is. A C"-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekkel rendelkező gazdálkodó szervezetek az önkéntes tűzoltósággal is köthetnek megállapodást a tűzvédelmi, mentési feladatok ellátására.
Szervezeti kérdések
A létesítményi tűzoltóság irányítását elláthatja egyszemélyi vezető vagy testület. Ezt a létesítmény tűzvédelmi szabályzatában vagy a közösen létesített létesítményi tűzoltóság esetében az erre vonatkozó megállapodásban kell rögzíteni. Az irányítás keretében a vezető (testület):
- figyelemmel kíséri a működést,
- beszámoltatja a tűzoltóparancsnokot,
- a munkáltatói jogok közül gyakorolja a kinevezés és a felmentés jogát,
- gondoskodik a létesítményi tűzoltóság tagjainak járó jogokról és juttatásokról,
- biztosítja a kiképzés és továbbképzés feltételeit.
A létesítményi tűzoltóság szakmai, munkavédelmi tevékenységének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetésének kezdeményezése és az együttműködés megszervezése a fővárosi és megyei tűzoltóparancsnok feladata.
A létesítményi tűzoltóság tagja csak az lehet, akit egészségügyileg alkalmassá nyilvánít a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, és rendelkezik a megfelelő szakmai ismeretekkel. Az egészségügyi alkalmasságot évente felül kell vizsgálni, erről a fenntartónak kell gondoskodnia.
A létesítményi tűzoltóság egységekből, az egység rajokból áll. A raj létszáma 4-6 fő, az egység 2 rajból áll.
A létesítményi tűzoltóság tagja beosztása szerint lehet:
- tűzoltóparancsnok,
- tűzoltóparancsnok-helyettes,
- egységparancsnok,
- rajparancsnok,
- szertáros,
- gépjárművezető,
- sugárvezető,
- beosztott tűzoltó.
Készenléti szolgálatot az a főfoglalkozású vagy tűzoltói feladatok ellátására alkalomszerűen igénybe vehető tűzoltó láthat el, aki a védendő létesítményben lévő munkahelyén vagy az e célra kijelölt készenléti helyén tartózkodik, és az állandó vagy időszakos készenlét fennállásának időtartama alatt azonnal riasztható.
| Országos Tűzvédelmi Szabályzat [35/1996. (XII. 29.) BM rendelet] |
|---|
|
A szabályzat a létesítmények, építmények létesítésére, kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, a veszélyességi övezetet, a helyiségeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket, a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ezenkívül meghatározza a létesítésre vonatkozó általános szabályokat (tűzállósági fokozatokat, tűztávolságokat), a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat (tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, szállítás, vontatás, raktározás, tárolás), szabályozza a tűzszakaszt, a tűzterhelés és a tűzgátló elválasztását, a tűzoltási utat, területet, a kiürítést, a kéményt, a füstcsatornát, füstelvezetést, az épületgépészet létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, a tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat (tűzjelző és -oltó berendezés, oltóvíz, tűzoltó készülék, felszerelés), a lakó- és szállásépületekre, a közösségi létesítményekre, kiállításokra, vásárokra, járművekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat. |
Szakképesítés
A jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra, munkakörre képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. Ennek részletes szabályait a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről szóló 32/1997. (V. 9.) BM rendelet tartalmazza. A rendelet melléklete 10 ilyen foglalkozási ágat, munkakört sorol fel (például a hegesztők és a nyílt lánggal járó munkát végzők, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők vagy a tűzoltó készülékek ellenőrzését, javítását végzők).
A tűzoltók és a tűzvédelmi szervezek tagjainak képesítési követelményeit, képzési rendszerét az 57/1997. (X. 21.) BM rendelet szabályozza. A rendelet hatálya minden tűzoltóságra kiterjed, ezen belül tehát a létesítményi tűzoltóságokra is. A rendelet felsorolja, hogy a különböző beosztásokban milyen végzettség szükséges, szabályozza a tanulmányi szerződés, illetve a tanulmányi ösztöndíj szerződés kérdéseit. Külön kitér a létesítményi tűzoltóságok tagjainak tűzoltó szakmai képesítési követelményeire, ennek keretében a létesítményi tűzoltóságok tagjainak létesítményitűzoltó-tanfolyam elvégzését írja elő. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozza a továbbképzés, az alapfokú szakmai képzések rendszerét, megszervezését, igénybevételét, a tűzvédelmimérnök-képzést is. A rendelet melléklete felsorolja a tűzoltóságnál elismerhető képesítéseket.
Az alapfokú, középfokú, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező személy önálló feladatellátása függ a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásától és a dolgozói létszámtól is. A Ttv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató nem foglalkoztathatja az adott tevékenységben azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki nem rendelkezik a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával.
Tűzvédelmi szabályzat
Már volt róla szó, hogy a Ttv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük a gazdálkodó szervezeteknek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas vagy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolású létesítményt működtetnek. Ugyanilyen kötelezettség áll a kereskedelmi szálláshelyeken is. A tűzvédelmi szabályzatot a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre. Tartós próbaüzemnél ideiglenes szabályzat készíthető, legfeljebb 6 hónapos időtartamra.
A tűzvédelmi helyzet változásakor a szabályzatot is át kell dolgozni.
A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók megismerjék a szabályzatban foglaltakat (az oktatás megtörténtét az oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt alá kell íratni a munkavállalókkal). Itt említjük meg, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülő személyeknek (például külső munkavállalók, szállásvendégek) is meg kell ismerniük a szabályzatot. Erről szintén a munkáltató köteles gondoskodni.
A tűzvédelmi szabályzat készítését a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet szabályozza. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról pedig a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet szól.
A szabályzatnak tartalmaznia kell:
- a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére, irányítására, finanszírozására vonatkozó szabályokat (a tűzvédelemért felelős vezetők köre),
- a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek tennivalóit, kötelezettségeit,
- a létesítmény, az építmény, a tűzszakasz, a szabad tér, a veszélyességi övezet tűzveszélyességi osztályba sorolását, az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi szabályokat, előírásokat,
- a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat,
- az alkalomszerűen végzett tűzveszélyes tevékenységhez szükséges írásbeli feltételek meghatározását, illetve előzetes egyeztetésre jogosult személyek felsorolását,
- a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket (oktatás, szakképesítés, az oktatás tartalmi követelményei),
- a tűzjelzéssel, a tűzoltással, a műszaki mentéssel kapcsolatos munkavállalói feladatokat,
- a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, a tűzoltók díjazásának szabályait.
Tűzriadóterv
A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni az A"-C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekben, illetve azokon a helyeken, ahol egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat.
A tűzriadótervnek tartalmaznia kell:
- a tűzjelzés módját,
- a tűzoltóság, valamint a létesítményekben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,
- a munkavállalók tennivalóit,
- a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra),
- a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzát, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.
Ezenkívül a szabályzat mellékleteként a gazdálkodó szervezet tevékenységéhez mérten rendelkezni lehet például a hegesztésről, festésről, a tűzveszélyes anyagok használatáról, a tűzvédelmi engedély kiadásáról, a tűzvédelmi megbízott feladatairól vagy a gázpalackok használatáról is.
A tűzriadótervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évente gyakoroltatni, és annak eredményét írásban rögzíteni kell.
| Védelem: Már a tervezéskor |
|---|
|
Az üzleti tekintélyükre adó vállalatok nem engedik meg maguknak, hogy akárcsak tűzvédelmi előírás be nem tartásából csorbuljon a jóhírnevük. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tűzmegelőzési főosztályának adatai szerint munkatársaik évente átlagban 3500 ellenőrzést tartanak Budapest területén levő vállalatoknál, és tapasztalatuk szerint a piacgazdaság kiépülésével egyre inkább megértik a cégek a tűzbiztonság fontosságát.
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatait az 1996-ban életbe lépett tűzvédelmi törvény határozza meg. A jogszabály többek között abból indul ki, hogy minden tevékenység hordoz magában veszélyt, és erre fel kell készülni már a tevékenységhez kötődő létesítmények tervezésekor, építésekor és üzemeltetésekor. A tűzvédelmet ellátók szakmai képesítésével egyre kevesebb baj van – legalábbis ez derült ki a tűzvédelmi ellenőrzések során. Igaz, ennek a követelménynek nem nehéz megfelelni. Az ellenőrzések azt is mutatják, hogy a cégek egy része nem dokumentálja a belépő dolgozók tűzvédelmi oktatását. Bizonyos munkakörökhöz több tűzvédelmi ismeretre van szükség az adott munkahelyen, az ehhez szükséges szakvizsgát a cégek nem minden esetben tudják bemutatni. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tűzmegelőzési főosztályának vezetője, dr. Erdős Antal ezredes elmondta: a vállalkozásokra van bízva, hogyan oldják meg tűzvédelmi feladatukat. Egyre gyakoribb, hogy nem saját munkatársat alkalmaznak, hanem tűzvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal kötnek szerződést. A saját tűzvédelmi szervezet előnye, hogy állandóan jelen van a létesítményben, nagyobb az operativitás lehetősége. Saját tűzvédelmi szervezet mellett szól az is, hogy a munkavégzéshez kötődő speciális ismereteket jobban el lehet sajátítani ezzel a megoldással, lehetőség van a napi tűzvédelmi ellenőrzésre, az alkalomszerű tűzveszélyességi tevékenység során a szakmai kontrollra. Az új munkavállalók tűzvédelmi oktatására is kedvezőbbek ezáltal a feltételek. Mindezekkel szemben hátrányos lehet a saját szervezet, mert függőségben van a munkáltatótól. A tűzvédelmi felelős esetleg csak korlátozottan tudja érvényesíteni a jogszabályban meghatározott követelményeket. Egy idő után úgynevezett szakmai vakság is előadódhat a hibák feltárása során. Előfordulhat az is, hogy saját tűzvédelmi szervezet működtetése esetén aggályosnak minősítik a tűzvédelmi hiányosságok jelzését, és a cég a megoldásra tett javaslatokat túlzottnak ítéli. Ugyanakkor külső tűzvédelmi szolgáltatás igénybevételénél jobban érvényesül a tényfeltáró, független szakmai tevékenység. Ennek részeként a megbízó cég rendszerint szélesebb körű szakmai védelmet kap a szolgáltató cégtől. Tapasztalat az is, hogy külső szakértőtől a megbízó cég kedvezőbben fogadja a független véleményt, mint saját munkatársától. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy tűzvédelmi szolgáltató igénybevétele esetén nincs mód a napi ellenőrzésre, a szükséges intézkedés a megbízón keresztül lehetséges. A kevésbé tűzveszélyes cégek a rendszerváltozást követően elsők között szüntették meg a tűzvédelmi szervezeteket, bizottságokat. Ugyanakkor – például gyógyszergyáraknál és vegyipari cégeknél – megmaradtak a szervezetek. A fővárosban jelenleg 54 létesítményi tűzoltóság működik, amelyek technikai felszerelésében még van javítanivaló. A külföldi tulajdonosok természetesnek tartják, hogy megfelelő biztonsági rendszert alakítsanak ki telephelyeiken, ugyanakkor ez a szemlélet nem mindig érvényesül a magyar tulajdonban levő cégeknél – vélekedett Erdős Antal. A tűzvédelmi szolgáltatások rendkívül széles körűek lehetnek, példa erre, hogy már a beruházás előkészítésekor bevonhatók a munkába. A szolgáltatók vállalkoznak oktatásra, vizsgáztatásra, ügyeleti szolgálatadásra, a tűzbiztonsági feladat elvégzésére, tűzvédelmi berendezések forgalmazására, rendezvény biztosítására stb. P. E. |
