A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat támogatásával tavaly 3382 új munkahely keletkezett. Az idei, megpályázható összeg emelkedett, s a tervek szerint valamelyest könnyebben juthatnak forráshoz a kis- és közepes vállalkozások, miközben a célelőirányzat kezelői továbbra is fontosnak tartják a nagyberuházások támogatását.
A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) 1999. évi kiadási előirányzata mintegy 19,4 milliárd forint, amelyből 1,7 milliárd a saját bevétel és 17,7 milliárdot tesz ki a költségvetési támogatás. A gazdasági tárca a források felhasználását két fő célra, a működőtőke-befektetések és a beruházások ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztésére koncentrálja.
Források és prioritások
Ezen túl a GFC forrásaiból támogatják a külgazdasági egyensúly javítását célzó kereskedelemfejlesztési programokat, valamint a törvényekből, kormányhatározatokból, illetve a GM statútumából adódó feladatok megoldását. Ennek megfelelően a GFC 40 százalékát beruházások, befektetések ösztönzésére, 30-30 százalékát pedig a kis- és középvállalati szektor, illetve a kereskedelem fejlesztésére fordítják. A konkrét összegek a pályázatok számától is függnek majd, ám a tervezett arányok mindenképpen tükrözik a GM stratégiai szándékait.
A gazdaságfejlesztési pályázat tervezett keretösszege idén 7,5 milliárd forint. A GFC-re meghirdetett pályázatok közül ez az egyetlen olyan támogatási forma, ahol feltétel a vállalkozó konkrét kötelezettségvállalása. A támogatás döntően kamatmentes hitel, a beruházás összegének 25 százaléka erejéig, de legfeljebb 200 millió forintig. Ezen belül vissza nem térítendő támogatás is nyújtható a közműfejlesztési hozzájárulás költségeihez.
A kiírás szerint a pályázat célja azon feldolgozóipari beruházások támogatása, amelyek magasan feldolgozott, az Európai Unió piaci követelményeinek megfelelő, versenyképes termékek előállítására alkalmas gyártókapacitást hoznak létre, vagy ilyenek jelentős bővülését eredményezik. E kör tartalmazza az alkatrészek, részegységek, komponensek, korszerű csomagolóanyagok gyártására irányuló háttéripar fejlesztését is.
Támogatás nyerhető ezenkívül nemzetközi színvonalú szállodai szolgáltatás fejlesztéséhez, ha a beruházás legalább 25 szállodai szoba létesítését, illetve 50 férőhelyes bővítést eredményez.
Pályázni csak meg nem kezdett, 50 millió forint feletti költségű beruházással lehet, amely a megkezdéstől számított 2 éven belül – 3 milliárd forint feletti költség esetén 3 éven belül – megvalósul. Az üzleti tervben a pályázónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az új kapacitáson gyártott termékek hozzáadott értékéből a beruházás 5 (szálloda esetében 10) éven belül megtérül.
A pályázaton igényelhető kamatmentes hitel aránya, illetve összege a beruházási költségek 25 százalékát, de maximum a 200 millió forintot érheti el. A 3 milliárd forint feletti beruházás esetén a hitel összege elérheti a 400 millió forintot. A kamatmentes kölcsönt 1 év türelmi időt követően, maximum 5 éven belül, egyenletes részletekben kell visszafizetni.
A minőségbiztosítás támogatása
A minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek kiépítését és tanúsíttatását a GFC az idén már csak a kis- és középvállalkozások körében támogatja, mivel a nagyobb társaságok már többnyire rendelkeznek az EU-konform rendszerekkel. Az ISO 14000 és QS 9000 minőségbiztosítási rendszerek kiépítéséhez az elszámolható költségek összegének maximum 50 százaléka erejéig nyerhető vissza nem térítendő támogatás. Az ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszerek esetében a támogatás öszszege maximált, az alábbiak szerint függ a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámától:
| Létszám | Ezer Ft |
| 10 fő-ig | 800 |
| 11-50 fő | 1000 |
| 51-100 fő | 1200 |
| 101-250 fő | 1400 |
Kis- és középvállalkozások kamattámogatása
A már működő, fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások verseny- és munkahelyteremtő képességének javulását, beszállítói kapcsolatainak bővülését, beruházások megvalósítását szolgáló kamattámogatásra idén mintegy 2,6 milliárd forintot szán a Gazdasági Minisztérium.
A pályázati kiírás sok pontjában hasonlít a tavalyihoz, vannak azonban lényegi változások. Így például a fejlesztési költségek között meghatározták a gépek és berendezések beszerzésére fordítható minimális hányadot. E szerint az 50 millió forint feletti beruházások esetén a beruházási költségnek minimum 30, az 50 millió alattiaknál pedig legalább 10 százalékát gépek, berendezések, illetve a tevékenység fejlesztését szolgáló eszközök beszerzésére kell költeni.
A kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó kamattámogatás mértékét 10 százalékponttal emelték, és módosult a kiemelt beruházások köre. Kikerültek abból a szolgáltatások – a szálláshely-szolgáltatások kivételével –, előnyös elbírálást élveznek viszont ettől az évtől a beszerzési társaságok fejlesztését szolgáló beruházások. A beszállítói tevékenység körét a pályázati kiírásban a műszaki kutatás-fejlesztési szolgáltatással bővítették.
A kamattámogatás alapfeltétele, hogy a hitel ne haladja meg a fejlesztési ráfordítás 75 százalékát. A hitel maximális összege 400 millió forint lehet. A kamattámogatás mértéke célonként eltérő, de egységesen négy évre igényelhető, mértéke évente 10 százalékot csökken. A legsúlyosabb helyzetű megyékben minden kategóriában a pályázati kiírásban megadottnál 10 százalékkal magasabb kamattámogatás igényelhető.
A kereskedelemfejlesztési forrásokból a GFC elsődlegesen a kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését segíti. A keretösszeg idén 2 milliárd forint, amely a pályázati úton megszerezhető támogatások mellett tartalmazza a kereskedelmi szolgálat finanszírozását is.
A kereskedelemfejlesztési pályázat keretében a külföldi kiállításokon való részvétel egyes költségeihez, egyes marketingeszközök alkalmazásához, illetve külföldön működtetett vállalati képviselet vagy kiállító-, illetve bemutatóterem bérleti díjához igényelhető támogatás. Ezen az úton a költségek összegének 50 százalékáig nyerhető vissza nem térítendő támogatás.
A GFC és a munkahelyteremtés
Noha a GFC forrásainak odaítélésekor nem elsődleges szempont a munkahelyteremtés, a célelőirányzat által indukált fejlesztéseknek mégis komoly foglalkoztatáspolitikai jelentőségük van. A GFC-ből támogatást elnyert vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma tavaly 24 819 főről 28 201 főre emelkedett. Vagyis az 1998-as szerződések alapján a célelőirányzat segítségével öszszesen 3382 új munkahely létesült.
A gazdaságfejlesztési pályázat keretében az elfogadott 52 pályázatra odaítélt 7 milliárd forint mintegy 55 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását és éves átlagban csaknem 90 milliárd forint értékű, nemzetközileg versenyképes termék előállítását segítette elő.
A támogatás a legnagyobb és foglalkoztatáspolitikai szempontból is jelentős beruházások (például az Alcoa, az Audi, a GM, a GE, az IBM, a Siemens, a Sony, a Suzuki, a TDK, a Tungsram, a VAW) létrejöttében is szerepet játszott.
A kis- és középvállalkozások hiteleinek kamattámogatása pályázat keretében az elmúlt évben a 2,8 milliárd forint, 5 évre vállalt támogatással a GFC-ből 26 milliárd forint értékű beruházás létrejöttét segítették. A magyar foglalkoztatási szerkezetet tekintve ennek is komoly munkahelyteremtő, illetve -megtartó hatása volt.
A sok esetben önfoglalkoztatást is lehetővé tevő mikrocégek közül számosan részesültek a kereskedelemfejlesztési pályázat keretében odaítélt kisebb összegű, ám a vállalkozások méretéhez képest mégis komoly segítséget adó támogatásokban.
A kereskedelemfejlesztési pályázaton belül a GM 1998 végéig 426 pályázó számára 265 millió forint támogatást nyújtott.
A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból igényelhető támogatások részletes ismertetése elérhető a Gazdasági Minisztérium www.gm.hu weboldaláról. A www.gm.hu/economy/ forras címen a fent ismertetett pályázatokon kívül megtalálható a kis- és középvállalkozásokat érintő valamennyi támogatási forma leírása.
Foglalkoztatási támogatások
A foglalkoztatást elősegítő – elsősorban munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódó – helyi támogatási lehetőségekről és pályázati kiírásokról a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, illetve kirendeltségek adnak részletes felvilágosítást. Az e célt szolgáló foglalkoztatási alaprész pénzeszközeinek nagyobb hányada ugyanis a megyék, illetve a főváros között decentralizálásra kerül. A megyei decentralizált keretek felhasználási elveiről és az egyes támogatások arányairól helyben, a megyei munkaügyi tanácsok döntenek.
