A kémiai biztonság alapvető szabályait a 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.), valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (R.) tartalmazza.
Kockázatbecslés
A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.
A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
– a veszély azonosítása;
– az expozícióhatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése;
– az expozíció becslése;
– a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző köteles intézkedéseket kidolgozni a kockázat kezelése, csökkentése érdekében. (Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-be, illetőleg a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvénybe foglalt egyéb követelmények teljesítését.)
Kockázatkezelés
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt – ideértve a külföldről történő behozatalt is – a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül – lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt – kérésére – bemutatja az ellenőrzést végző hatóságnak.
A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához - szükség esetén – az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető.
A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős.
A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt köteles az ellenőrzést végző hatóság részére rendelkezésre bocsátani.
Biztonsági adatlap
A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat.
Nyilvántartás, bejelentés
Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat. Az egészségügyi államigazgatási szerv az országos nyilvántartást, illetve - veszélyes készítmények esetén a terméknyilvántartást – a bejelentett adatok alapján vezeti.
A szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról megkeresésre felvilágosítást ad. Az információadásért a gazdálkodó szervezeteknek az R. 14. számú mellékletében meghatározott díjat kell megfizetni.
Az ország területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – az R. 12. számú melléklete szerinti mérgezési eset bejelentőlapokon az ETTSZ-hez be kell jelenteni.
Bejelentés
A veszélyes anyaggal tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.
A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.
Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez.
A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.
A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése az R. 13. számú mellékletének 1. pontja szerinti adatlapon történik. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változást a 13. számú melléklet 2. pontja szerinti adatlapon kell bejelenteni.
A bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének.
Hatósági ellenőrzés
Szankciók
A tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság feladatkörében eljárva – a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl – a Kbtv.-ben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén
– kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szervnél a gyártás korlátozását, a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, bírság alkalmazását;
– szabálysértési eljárás, büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti.
Az egészségügyi államigazgatási szerv a szankciókat feladatkörében hivatalból alkalmazza. Az intézkedések - értelemszerűen – egyidejűleg is alkalmazhatóak.
Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását.
Bírság
Az egészségügyi államigazgatási szerv a Kbtv.-ben, illetőleg a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
A bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel kell meghatározni.
A munkahelyek kémiai biztonsága
A munkahelyek kémiai biztonságának szabályai a 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM együttes rendeletben (a továbbiakban: rendelet) találhatók.
Munkahelyi levegő és biológiai határértékek
A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentrációja és csúcskoncentrációja határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése
A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni
– veszély azonosítása,
– az expozícióhatás (koncentráció/dózis hatás) összefüggés elemzése,
– az expozíció becslése,
– a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni a rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.
Megelőző intézkedések
A munkáltató a kockázatbecslés alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok indokolják.
Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére, és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.
Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót a rendelet 1. számú mellékletének 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.
Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.
Különleges megelőző és védő intézkedések
A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről. A munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltatónak kockázatbecslést kell elvégeznie, és ezt köteles dokumentálni.
Ha a tevékenység természete miatt a kockázat nem küszöbölhető ki, vagy nem csökkenthető helyettesítéssel, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik.
A megelőző és védő intézkedések – fontossági sorrendben – a következők:
– megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,
– megfelelő munkaeszköz alkalmazása,
– kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,
– kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,
– munkaszervezési intézkedések,
– egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.
A munkáltató gondoskodik arról, hogy
– a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja a rendelet 1. számú mellékletének 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,
– a munkavállalót munkavégzés közben hormon, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,
– a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról (Ezt a nyilvántartást a munkavállaló és képviselői számára hozzáférhetővé kell tenni.),
– a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének kell átadni.
Fogalmak
A munkahelyi kémiai biztonsággal kapcsolatos alapvető definíciók a következők:
– veszélyes anyag: valamennyi, a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag;
– veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;
– expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (a szervezetbe időegység alatt jutó vegyianyag-dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;
– expozícióbecslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően "megszökött" anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;
– expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;
– munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;
– veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;
– kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;
– expozícióhatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentrációszint, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;
– kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció küszöb - determinisztikus anyagok esetében – koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;
– egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni.
Határérték
A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK-értéket.
A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.
A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.
Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles – az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal – a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni, és azt folyamatosan ellenőrizni.
Teendők határérték-túllépés esetén
Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti, és a dokumentációt 40 évig megőrzi.
Intézkedések a kockázatbecslés alapján
A kockázatbecslésre és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben – az alábbi intézkedéseket kell hozni:
– meg kell előzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését, vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,
– meg kell akadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését, vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,
– csökkenteni kell a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá
– gondoskodni kell a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.
A munkavállaló tájékoztatása és oktatása
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven
– a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,
– a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék,
– megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,
– a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.
A munkavállaló és képviselői számára
– a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett – a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;
– a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka-egészségügyi kérdésről.
Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.
Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.
Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet
Intézkedési terv
A munkáltatónak a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – beleértve a mentési tervet is – kell készítenie. Abban az esetben, ha a rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon e kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. (A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.)
A káros hatások csökkentése
A baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet előfordulásakor a munkáltatónak azonnal intézkednie kell a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatnia kell az érintett munkavállalót. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.
A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.
Egyéni védőeszköz, speciális biztonsági berendezés
Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.
Jelzések
A munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek az egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázat megnövekedésére hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.
Információadás
A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:
– előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,
– bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá
– a védelmi tervet.
Egészségügyi ellenőrzés
Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles
– újra elvégezni a kockázatbecslést,
– felülvizsgálni a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket,
– figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos vagy egyéb szakértő, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére,
– figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,
– kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében
– javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,
– tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,
– felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,
– kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.
A szabályok betartását az ÁNTSZ ellenőrzi.
Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére
A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében köteles a szükséges megelőző intézkedéseket végrehajtani.
A munkáltató köteles a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni. Amennyiben a kockázatot nem lehet megszüntetni, az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre kell csökkenteni a kockázatokat. Ezt el lehet érni
– a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
– a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,
– műszaki intézkedésekkel,
– a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
– a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,
– az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,
– megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik, vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,
– a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,
– megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.
Ha a becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.
Ha a kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak a fentiekkel, úgy különleges intézkedéseket nem kell alkalmazni
