Beváltak az új támogatási konstrukciók
Az év első feléről rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az idén tovább bővült a vállalkozások potenciálja, jóllehet a munkahelyteremtés üteme csökken a második fél évben az elsőhöz képest – mondta lapunknak Lamperth Mónika. A szociális és munkaügyi miniszter szerint az úgynevezett intézményi statisztika – a legalább ötfős vállalkozásoknál alkalmazásban állók számát tekintve – a vállalati szektorban 0,4 százalékos mérséklődést mutatott ugyan, ezt azonban a közszféra létszámcsökkentése okozta. A versenyszférában ugyanis 0,9 százalékkal bővült az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbihoz képest, míg a közszféra létszámcsökkenése az első fél évben 4,6 százalékot tett ki.
Ezen adatok szintén azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság munkahelyteremtő képessége stabil - jelentette ki a szaktárca vezetője. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös előrejelzést készített, amely szerint idén várhatóan 30-35 ezerrel növeli a versenyszféra a munkahelyek számát. Az első félévi adatok az előrejelzésnek megfelelően alakultak.
A munkaerőmozgást befolyásoló tényezőket elemezve a tárcavezető megállapította, hogy az új támogatási konstrukciók egyértelműen kedvező hatásúak a munkaerőpiacra. A kkv+ program keretében például több mint tízezer vállalkozás közel 15 ezer munkahelyet teremtett; s ezek tartós, legalább 2 éves foglalkoztatást garantálnak a résztvevőknek. A Start-program keretében eddig mintegy 40 ezer pályakezdő fiatal támogatott munkaerő-piaci integrációja valósult meg.
A kormány az uniós forrásokból is nagy összegeket fordít foglalkoztatásbővítésre. E célokra a 2007-2013-as időszakban több mint 450 milliárd forint jut a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Az előzetes számítások szerint csak az uniós forrásokat figyelembe véve a következő két esztendőben évente mintegy 200-250 ezer álláskereső támogatására, illetve a foglalkoztatási programokba történő bevonására kerülhet sor. A munkaerő-kereslet élénkítését célzó támogatások, mint például a járulékkedvezményt nyújtó konstrukciók, a bértámogatások, a közjellegű foglalkoztatás vagy a direkt munkahelyteremtés, a foglalkoztatási szint azonnali emelkedését eredményezik – hangsúlyozta a miniszter. Ezzel szemben a kínálati oldalon alkalmazott eszközök, amelyek a munka világába történő be- és visszalépést segítik elő elsősorban a hátrányos helyzetű rétegek számára, többnyire nem azonnal, hanem átmeneti idő után, közvetetten éreztetik hatásukat. Ilyen például a Lépj egyet előre! program, vagy az egyéb képzési támogatások és komplex munkaerő-piaci programok.
Lamperth Mónika elmondta: a foglalkoztatáspolitikai támogatások feltételeinek kialakításakor a jövőben is fontos szempontnak tekintik a részmunkaidő ösztönzését; például a most bevezetett új Start-programok esetében is lehetővé teszi a szabályozás a részidőben történő munkavállalást.
Ami a közeljövő feladatait illeti: a kormány stratégiájának középpontjában 2006-2008 között a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll, ami megalapozhatja a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. A kiigazítás időszakában az a cél, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen.
A miniszter szerint azzal, hogy 2006-ban átalakult a szakképzés irányítási rendszere, felgyorsulhat a szakképzés foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása. A szakképzés tartalmi fejlesztésének jól érzékelhető eredményei vannak: a létrehozott területi integrált szakképzési központokban már az új OKJ-nak és az új szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok. A reformfolyamat azonban ezzel nem zárult le; a szakképzés újabb nagy átalakulás előtt áll, lehetővé téve a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő fejlesztését – mondta Lamperth Mónika.
A foglalkoztatásban nem lesz érdemi változás
A munkaerőpiac gyakorlatilag stagnál, s a jövő évi bértárgyalásokra vonatkozó kormányzati előterjesztésből is látható, hogy a kormány 2008-ban sem számol komolyabb létszámnövekedéssel – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint "kivárási helyzet" van, több vállalkozói fórumon is kiderült, hogy aktív munkaerő-piaci mozgás nem mérhető. A valamilyen okból kieső munkavállalókat a cégek ugyan pótolják, de a VOSZ érdekkörében, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál jelentős munkaerő-felszívás nem tapasztalható. Ugyanakkor megjelent a strukturális munkanélküliség: a "legdepressziósabb", az állástalanságtól leginkább sújtott körzetekben is előfordul, hogy bizonyos szakmákban "hiánycikk" a legalább közepes színvonalú technológiák kezelésére alkalmas szakember. Ez elsősorban a fémipari, forgácsolószakmákra jellemző, ahol már számítógépes ismeretre is szükség van. Emiatt előfordul, hogy bár van megrendelés, gyártósorokat kell leállítani. Félő, hogy tovább romlik a helyzet azzal, hogy a tanműhelyeket, a gyakorlati képzést felszámolják, mert még kevesebb fiatalt lehet majd bizonyos intelligenciát, szakmai tudást és képességet feltételező, jó szakmákra kiképezni. A főtitkár azt prognosztizálja, hogy a százezres nagyságot is eléri a hiány jól képzett szakmunkásból. Szerinte az adó- és járuléktörvények sem adnak okot az optimizmusra, mert nem javítanak a vállalkozások költségviselő képességén és versenyképességén, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz érdemi változás a foglalkoztatás szintjében. Egy magát versenyképtelennek érző, szkeptikus hangulatban lévő vállalkozó nem azon töri a fejét, hogy munkahelyet teremtsen, több embert felvegyen, ugyanakkor a 2008-as makrogazdasági számok sem mutatnak semmiféle kitörést e területen - fogalmazott a szakember.
A vállalkozóknak rossz a szájízük az élőmunkaterhek növekedése, főleg a szakmunkás garantált minimálbér további emelése miatt is. Mára elhaltak azok az ígéretek, amelyek a terhek csökkenését jelentették volna, mint például az eho megszüntetése. Ezek mind olyan körülmények, amelyek nem segítik elő, hogy a munkaadók további, a foglalkoztatás bővítésével járó élőmunkaterheket vállaljanak. Várhatóan nagyon törékeny pályán mozog jövőre a magyar gazdaság, ami negatívan hat a foglalkoztatás alakulására, az inaktivitás helyzetére, és megjelenik a nyomott bérekben is – jelentette ki a főtitkár.
Az európai mezőny végén kullogunk
Azt gondolnánk, hogy a megszorító intézkedéseknek közvetlen hatásuk lesz a foglalkoztatásra, ezzel szemben Magyarországon közel egy évtizede nincs jelentős változás a foglalkoztatás szintjében. Továbbra is az európai mezőny végén kullogunk. A velünk együtt, illetve az utánunk csatlakozó államok közül Lengyelországban van alacsonyabb foglalkoztatási mutató, mint nálunk - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Ha a foglalkoztatottak számának változását ágazatonként vizsgáljuk, akkor sem látható, hogy a magas élőmunka-költségű szektorokban a béreket terhelő magas járulékok miatt szűkülne a foglalkoztatás – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A vállalkozások ilyen jellegű terhei a tavalyi megszorítás nyomán egyáltalán nem nőttek. (A probléma az volt, hogy a korábban megígért csökkentés elmaradt.) Ágazatonként az látszik, hogy a foglalkoztatás az iparban enyhén nő, a szolgáltatásban csökken. Ha a szolgáltatási szektor adataiból kivesszük a jelentős csökkenést mutató közszféra számait – ahol a megszorítások elbocsátásokat jelentettek –, akkor e területen sincs csökkenés a foglalkoztatásban.
Pataky Péter úgy véli: az új támogatási konstrukciók jó szándékúak és jelentős ráfordítást igényelnek, foglalkoztatásbővítő hatásuk azonban kérdéses. Új munkahely nem jön létre ezek hatására. Új állás akkor lesz, ha a vállalkozás meglévő kapacitása kevés a piaci igények kielégítésére. A támogatási konstrukciók arra jók, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását segítse. Amikor egy munkaadó munkaerő felvételéről dönt, akkor mérlegeli, hogy megéri-e pályakezdőt, idősebb munkavállalót vagy gyesről visszatérő szülőt alkalmaznia, mert a támogatásnak köszönhetően kisebb költséggel jár.
A kormány következetesen kívánja továbbvinni a stabilizációs programot, a gazdaság számára pedig a versenyképesség javulása a fő cél. A szakszervezetek viszont azt akarják elérni, hogy a foglalkoztatás az eddiginél fontosabb szempont legyen. Noha az érdekvédők munkahelyet nem tudnak teremteni, részesei lehetnek a képzés, átképzés és szakképzés gazdasági igényeknek megfelelő átalakításában. Ebben a szakszervezetek aktív szerepet vállalnak. Összhangba kell hozni a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, mert ma ez nincs meg.
