Pályaorientáció az élet minden szakaszában

A pályaorientációs rendszer kiépítése egyelőre az előkészítés fázisában van. Az uniós támogatással finanszírozott projekt célja, hogy olyan tartalmi és rendszerszerű fejlesztés valósuljon meg, amelynek eredményeképpen minden életkorban és minden élethelyzetben hatékonnyá válhat a pályaorientáció Magyarországon.

Uniós finanszírozás

Nemzeti szintű szakmapolitikai koordináció alakul ki, amely egybefogja az oktatásügy, a foglalkoztatáspolitika és a szakképzés területét – magyarázta Borbély Tibor Bors. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai tanácsadója kifejtette: van mire építkezni a munka kezdetén, hiszen részben már létező elemek "összefésüléséről" van szó. Korábban is működtek ugyanis pályatanácsadó szolgálatok, ám ezek nem kapcsolódtak egymáshoz, s nem is érték el maradéktalanul a céljukat. Már csak azért sem, mert nem jutottak el a lakosság és a vállalati kör egészéhez.

A pályaorientációs rendszer kiépítését javarészt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Programjának (TÁMOP) kasszájából finanszírozzák. Kiemelt programról van szó, ami azt jelenti, hogy e projektnek nem kell a hagyományos módon versenyeznie másokkal a támogatásért. A program indításáról tavaly nyáron döntött a kormány, amikor elkötelezte magát amellett, hogy a pályaorientációs rendszer kiépítésére jelentős összeget szán a 2007 és 2013 közötti időszakban. Összesen 6,1 milliárd forint használható fel a hétéves ciklusban – legalábbis a jelenlegi tervek szerint. Az első két esztendőben 2,1 milliárd áll rendelkezésre. E modell nem csupán magyar elképzelés, az Unió is bátorítja szabályozásával, amit 2004-ben fogadtak el, s iránymutatásai betartását elvárja a tagállamoktól is.

Szigorú követelmények

Noha a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak nem kell vetélkednie az e célra szánt támogatásért más potenciális jelentkezőkkel, a pályázatot ettől függetlenül nagyon komolyan veszik. Alapos és részletes dokumentációt kell kidolgozniuk a szakembereknek, ha Magyarország valóban hozzá szeretne jutni az erre szánt kerethez. E kötelezettséget illetően éppoly szigorúak a követelmények, mint más pályázatok esetében, s egyértelműen alá kell támasztani a pályaműben, hogy nemcsak létrejön, hanem hosszú távon eredményesen működtethető lesz a pályaorientációs szisztéma – magyarázta a szakmai tanácsadó.

A pályázat várhatóan novemberben jelenik meg, s ha minden jól halad, akkor a jövő év elején megköthetik a támogatási szerződést. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány idén nyáron készült el; a részletes pályázati dokumentációt a tél elején fogja benyújtani a hivatal a közreműködő szervezetnek.

Nem az alapokról kell indulni, hiszen a felső- és közoktatásban, illetve a közművelődési intézmények egy részében létezik pályaorientáció, s a munkaügyi szolgálatnak is van olyan szolgáltatása, amely igyekszik a keresett szakmák felé terelni az embereket. Utóbbiak közé tartoznak például az álláskereső klubok, a foglalkoztatási információs tanácsadók, de ugyanezt a célt szolgálják a szakképzett munka- és pályatanácsadók is. Ez azonban csak az első lépés, ennél jóval összetettebb modellre van szükség.

Négy pillér

A projektnek négy fő eleme van: a szakmai-módszertani koordináció, az online szisztéma kiépítése, a hagyományos hálózatépítés, valamint az ezzel foglalkozó szakemberek továbbképzése. Nagyon lényeges, hogy megtalálják a pályaorientáció helyét a munkaügyön, illetve a szakképzés-politikán belül. Egyelőre tárgyalások folynak a felső- és a közoktatással való majdani kapcsolatról is.

Mindenekelőtt leltárkészítésre van szükség, hiszen a munka érdemi részének megkezdése előtt világosan kell látni, hogy milyen lépések történtek a pályaorientáció érdekében Magyarországon az elmúlt tizenhat esztendőben. Ez nem kevés, hiszen például a szakiskolák a fejlesztési programoknak köszönhetően már működtetnek pályaorientációs modult. A világbanki szakközépiskolákban az 1990-es évek végétől jelen van a pályatanácsadás; a felnőttoktatási törvény pedig 2002 óta kötelezi az akkreditált felnőttképző intézményeket ilyen tevékenységre. Ezenkívül jól kidolgozott kérdőívek állnak rendelkezésre, és sokat segítenek a szakmai honlapok is, például sikeres a www.epalya.hu, a www.kepezdmagad.hu vagy a www.frissdiplomas.hu is.

Nem újdonság a Foglalkozási Információs Kézikönyv sem. Ám idáig ezek csak részlegesen jutottak el a célközönséghez, a felnőttek elérése pedig ennél is nagyobb kívánnivalót hagy maga után.

Külföldi minták

Azt is fel kell térképezni, hogy milyen külföldi elemeket lehetne átvenni, ugyanis nemzetközi minták is rendelkezésre állnak. Hasonló rendszerek működnek a fejlettebb nyugati államokban, a többi között Dániában, Kanadában, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Finnországban. Hazánkban az utóbbi jelenti az elsődleges mintát; részben hasonló módon és eszközökkel képzelik el a hazai szakemberek is az új szisztémát.

A skandináv országban megegyezett egymással a két illetékes szaktárca arról, hogy a pályaorientációs tevékenység tananyagba nem integrált részét a finn munkaügyi szervezet látja el, s az ezzel kapcsolatos feladatokat az egész országban szolgáltatják a lakosság teljes körének. Az északi államban több mint háromszázan dolgoznak pályatanácsadóként.

Az újítással megváltozik a pályaorientáció értelmezése is. Míg ugyanis ez eddig a pályakezdő, illetve a pályaválasztó fiatalokra korlátozódott, most kiterjesztik a felnőttekre is. Számukra a jelenlegi rendszerben csak részben érhetők el a szolgáltatások, holott a sikeres munkavégzéshez legalább olyan nélkülözhetetlen az iránymutatás esetükben is, mint az iskolapadból kikerülők számára. A hazai szemléletváltás nem példa nélküli, összhangban van az OECD-országokban tapasztalható paradigmaváltással.

Ugyanakkor az Európai Unió egy 2004-es ajánlása is leszögezi, hogy a pályaorientációnak nem szabad a fiatalokra korlátozódnia, hiszen az csak akkor lehet sikeres, ha az érintett – munkaképes kora végéig – bármikor igénybe veheti a szolgáltatásokat.

Karrier-tanácsadás

Az élethosszig tartó pályaorientáció, azaz a Life Long Guidance szemlélete azt ismeri fel, hogy az embereknek nemcsak az iskolapadból kikerülve kell jól és helyesen kiválasztaniuk majdani szakmájukat, hanem az idők folyamán is alkalmazkodniuk kell az aktuális körülményekhez.

Ez voltaképpen nem más, mint egyfajta karrier-tanácsadás, aminek során az egyén minden információt beszerez, s minden lehetőséget megragad, hogy a számára legjobb álláshoz juthasson – magyarázta Borbély Tibor Bors. Bár a legtöbben nem tudják, de jó tíz év óta nálunk is képeznek hasonló szakembereket, ám ez a rendszer a felnőtt foglalkoztatottakat egyáltalán nem éri el. Holott e téren is a prevencióval lehetne a legnagyobb eredményt elérni. Azzal, ha a munkavállalók időben lépnének továbbképzésük érdekében: a munkapiac igényei szerint.

Más megoldásokat kíván azonban a pályakezdők és a felnőttek pályaorientációja. Az iskolapadból kikerülőknek ugyanis semmilyen munkatapasztalatuk nincs, tehát nem tudják biztosan megítélni, hogy a kiszemelt szakmára rátermettek-e vagy sem. Ugyanakkor a felnőttek sem kezelhetők homogén tömegként, hiszen másként állnak a karrierjükhöz a képzettebbek, mint a kevésbé iskolázottak, s sok múlik azon is, hogy mennyire összetett valakinek a gondolkodása. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a pályaorientációs rendszer tehermentesíti az embereket a döntés felelőssége alól. Azt mindenkinek magának kell meghoznia – a rendszer az ehhez szükséges ismereteket adja át használójának.

A pályaorientáció a gyakorlatban úgy történik, hogy az illető – legyen szó állástalanról vagy munkahellyel rendelkezőről – kitölt egy, az érdeklődési körét, képességeit és értékrendjét firtató kérdőívet, s a rendszer ennek alapján egy sor információhoz segíti hozzá. Megtudhatja például, hogy mely szakmák az ideálisak számára, hol tanulhatja az általa kiválasztott mesterséget, mi jellemzi az adott ágazatban foglalkoztatottakat. Például, ha valaki cipészként szeretne elhelyezkedni, akkor a modell révén rövid időn belül megtudhatja, hogy lakóhelyének térségében van-e igény erre, ha igen, nagyjából merre, illetve milyen feltételekkel végezheti ezt a mesterséget. Segítheti az elhatározást pró vagy kontra, hogy feketén-fehéren kiolvasható az adatokból az adott ágazat bérszintje is. Sőt, előrejelzéshez is hozzájuthatnak a kíváncsiak a következő tizenöt esztendőre.

Információs portál

Mindez kétféleképpen történhet – s természetesen mindkét esetben ugyanazt kapja a kérdező –, elektronikusan vagy a hagyományos csatornákon keresztül. Előbbi esetében olyan tájékoztató rendszereket kell a lakosság és a vállalatok számára egyaránt elérhetővé tenni az interneten, amelyek segítségével az érdeklődő – a kérdőív kitöltését és továbbítását követően – azonnal hozzájut a segítséghez.

Az elektronikus tanácsadást az internetes telefon és a chat is segíti. Mindehhez nemcsak létre kell hozni egy egységes információs portált, hanem folyamatosan frissíteni is kell, a többi között fel kell tölteni az aktuális munkalehetőségeket, illetve az időszerűtleneket el kell távolítani a rendszerből. Az elképzelések szerint ennek alapjául a meglévő pályaorientációs honlapok szolgálnak majd, s ezek összekapcsolásából áll össze az új rendszer.

Mindezekhez az információkhoz persze akkor is hozzájuthatnak az állástalanok vagy más tájékozódók, ha a munkaügyi szervezet helyi kirendeltségét vagy a pedagógiai szolgálatot keresik fel, de működnek majd más szerződött szolgáltatók is. Helyi szinten pedig szoros kapcsolattartás lesz a pályaorientációs szakemberek között; a foglalkoztatási szolgálat szakemberei például egyeztetnek a nevelési tanácsadókkal, a pedagógusokkal, illetve a helyi munkaadói szervezetekkel is.

Közösségi tanácsadók

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kiemelt hangsúlyt kíván helyezni a pályaorientációs szakemberek továbbképzésére is; a közművelődési szakemberek, a pedagógusok, a munkaügyesek és mások is rendszeresen részt vesznek majd tanfolyamokon.

Örömhír, hogy Magyarországon is elérhető egy uniós másoddiplomás-képzés: az angol nyelvű oktatáson részt vevők közösségi tanácsadó szakképesítéssel rendelkeznek tanulmányaik befejezése után. Magyarország az egyik kezdeményezője az élethosszig tartó pályaorientáció európai szakpolitikai hálózata, a European Life Long Guidance Policy Network kiépítésének, amely a tervek szerint nem csupán az uniós tagállamokra, hanem az Európai Gazdasági Térség más országaira is kiterjed. Pillanatnyilag 29 állam – az uniós tagállamokon kívül az Európai Gazdasági Térség egyes országainak – pályázata fekszik a brüsszeli íróasztalokon, s ha minden jól megy, decemberben megkezdődik az uniós munka is.

A fejlesztés azonban önmagában kevés, hiszen csak akkor lehet sikeres, ha azt igénybe is veszik az emberek. Hiába ugyanis a legjobb szolgáltatás, az csak akkor érheti el célját, ha a potenciális felhasználók felismerik a benne rejlő előnyöket. Hatalmas a felelőssége az oktatási rendszernek is, amelynek a lehető legkorábban arra kell ösztönöznie a diákokat, hogy tudatosan kezeljék a pályaválasztást. Ezt - felkészítéssel – már kisiskolás korban is el lehet kezdeni.

Strukturális munkanélküliség

Noha a pályaorientációs rendszer kiépítése egyelőre gyerekcipőben jár, a munkaadók szerint ez az egyik legígéretesebb elem a munkaerőpiac sikere érdekében.

Óriási problémát okoz ugyanis, hogy a fiatalok olyan oktatásra jelentkeznek, amelynek elvégzése után nem tudnak elhelyezkedni, ugyanakkor a hiányszakmákban lehetetlen jól képzett dolgozókat találni. Ezt erősítette meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is. Dávid Ferenc elmondta: a strukturális munkanélküliség egyre jobban ellehetetleníti azokat a cégeket, amelyek speciális szaktudást igénylő munkára hiába keresnek alkalmas jelentkezőket. Rendkívül élesen vetődik fel ez a probléma például a forgácsolók tekintetében, ahol a munkaadók tapasztalata szerint szinte képtelenség megfelelő tudású embereket találni a számítógépes vezérlés ismeretét igénylő munkakörre. Szép számmal akadnak cégek, amelyeket éppen ez akadályoz fejlesztéseik elindításában.

A helyzetet nehezíti, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság a szakképzési hozzájárulás sorsát illetően. Jól működő rendszerek vannak ugyanis arra, hogy az érintettek összefogásával a vállalkozók a környékbeli oktatási intézmények számára adják oda e pénzbeli hozzájárulást, s cserébe a tanintézmény vállalja, hogy a cégek számára szükséges szakmákban képez tanulókat. Cserébe a vállalkozások lehetővé teszik, hogy a diákok náluk végezzék el a szakmai gyakorlatot. Ez nagy könnyebbség az iskolának, ugyanakkor a leendő munkaadó és a munkavállaló egymásra találását is segítheti. Ám ha a szakképzési hozzájárulást más járulékokkal összevonnák, s az a jelenlegi formájában megszűnik – mint korábban szó volt róla –, akkor pont kerülhet e jól működő kapcsolatok végére is – fejtette ki aggályát a főtitkár, aki szerint nem szabadna egy ilyen intézkedéssel éppen az ellenkező hatást kifejteni a munkaerőpiacon, mint amit a pályaorientációs rendszer megcéloz.

Utóbbit – Dávid Ferenc szerint – kiegészítheti, ha a regionális szakképzési tanácsok a jelenleginél több pénzt és nagyobb hatáskört kapnak, s így erőteljesebben befolyásolhatják, hogy hány diákot mely szakmákban képezzenek az iskolák.