Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Fejlesztés Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források terhére az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről rendelkezik a 29/2007. (X. 16.) ÖTM rendelet.
A Magyar Közlöny 2007/138. számában megjelent rendelet hatálya alá tartozó források terhére vissza nem térítendő támogatás – a pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli kkv-nak minősülő gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek részére nyújtható.
Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 2007/140. számában közzétette a 2007. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Az árak a következők:
– ESZ-95 motorbenzin 284 Ft/l
– gázolaj 272 Ft/l
– keverék 306 Ft/l
– LPG autógáz 173 Ft/l
Ingyenes céginformáció az internetről
A céginformációs szolgálat 2008. január 1-je után a www.e-cegjegyzek.hu honlapján keresztül biztosítja az ingyenes elektronikus céginformációt. Az egyes cégadatok interneten keresztül történő hozzáférését szabályozó 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel. A honlap használatára név és jelszó megjelölését igénylő regisztrációt követően kerülhet sor. A regisztráció a honlap használata feltételeinek elfogadását is jelenti. A honlapon megismerhető céginformáció részleteit a jogszabály rögzíti.
Az adatok lekérdezésének időpontjában a cégjegyzékben szereplő adatként ismerhető meg a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe, főtevékenysége, jegyzett tőkéje, adószáma, továbbá az, ha a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.
A hét első napján frissített adatként ismerhető meg:
– a cég cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló adata, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai,
– csoportosított céginformációként a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minősége, képviseleti jogosultsága, vagy természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága. Az adatok interneten működő keresőprogramok útján is megismerhetők. Ebben az esetben az adatok megismeréséhez név és jelszó használata nem szükséges.
A rendelet a Magyar Közlöny 2007/142. számában olvasható.
Bevallási, adatszolgáltatási szabálysértések
A Magyar Közlöny 137. száma tartalmazza az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítását. Az adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése név alatt a rendelet 31. §-a eddig is tartalmazott szabálysértési tényállást, amely magában foglalta a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértést is. Az új jogszabályi rendelkezés a 31/A. §-ban ez utóbbit önálló szabálysértési tényállásként fogalmazza meg, miközben az általános tényállásból törli az erre vonatkozó részeket.
Szabálysértést követ el tehát, aki a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve a tevékenységet érintő hatósági ellenőrzést akadályozza. Mindezért 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez – munkáltatókat érintően – vonatkozik a társadalombiztosítási, adó-, foglalkoztatással összefüggő nyilvántartásokra egyaránt.
Az új tényállás, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés tényállása pedig a következő. Aki jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre, vagy gondatlanul a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve a szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, vagy a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi, esetleg a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja, illetve a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés, illetőleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetőleg megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, szintén 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A rendelkezés újraszabályozza az eljáró hatóságok körét is, több más tényállást érintően. Ennek oka, hogy a korábbi Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2007. szeptember 1-jétől megszűnt, és helyébe a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lépett.
A rendelet november 1-jén lépett hatályba.
Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtása érdekében a 2007. évi CX. törvény értelmében október 10-étől információs szolgálat működik, melynek feladata:
– a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és
– a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése.
A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására – ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést –, ha például keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell
– az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,
– az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosító, a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratainak, szakmai alkalmassági bizonyítványainak, okleveleinek hiteles másolatait és hiteles fordításait,
– a szakmai tapasztalatáról szóló igazolást és ennek hiteles fordítását, amennyiben a szakmai tapasztalat igazolását e törvény előírja, továbbá
– az eljárási díj megfizetését tanúsító okiratot.
A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső kérelmezőnek az előbbieken túl kérelméhez mellékelnie kell
– a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát,
– a kutatási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély másolatát,
– a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány másolatát.
Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés a kérelmező képzése és az előírt hazai képzés között.
Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, az eljáró hatóság ennek igazolására a kérelmezőt felhívja. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve – ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki – a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy – ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri – esküt.
Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság megadja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja. A törvény a Magyar Közlöny 2007/127. számában található.
Nyugellátások, baleseti járadékok, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások kiegészítő emelése
A 258/2007. (X. 4.) Korm. rendelet alapján 2,4 százalékkal emelkednek 2007. január 1-jei visszamenőleges hatállyal a nyugellátások és a baleseti járadékok.
2007. november 1-jétől – 2007. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 2,4 százalékkal kell emelni a 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat.
Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell emelni.
Emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is.
Azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet 2006. december 31-ét követően átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék vagy baleseti járadék megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani.
A 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadék is emelkedik 2,4 százalékkal.
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. évi kiegészítő, 2,4 százalékos emeléséről a 259/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szól.
A rendeletek a Magyar Közlöny 2007/132. számában jelentek meg.
