Kivonattal érintett adózók köre
Természetesen nem mindenki kap értesítést azok közül, akiknek van folyószámla-nyilvántartásuk az adóhivatalnál, csupán azok, akiknél az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, illetve tartozásaik, késett befizetéseik után késedelmi pótlékot számítottak fel. Ebben az évben új szempont is meghatározza a folyószámla-kivonatok kiküldését, mégpedig – az illetékhivatalok integrációját követően – a folyószámlán szereplő illeték-nyitóegyenleg megléte.
Mindezek mellett tovább szűkül a kivonattal érintett adózók köre a kerekítési szabályok miatt. A magánszemélyeknél a tartozást forintban kell szerepeltetni, a száz forintot el nem érő tartozást nem kell megfizetni, míg más adózó esetében – ideértve a 2006. december 31-én is egyéni vállalkozó magánszemélyt – ez az értékhatár ezer forint.
A nem magánszemély adózóknak szánt értesítők a nyilvántartásban szereplő székhelycímre mennek, ugyanis – a cégtörvény szerint – itt mindenképpen biztosítani kell a vállalkozás küldeményeinek az átvételét. A könnyebb kézbesíthetőség érdekében a gazdálkodók neve és címe mellett – közvetlenül a cég neve alatt – szerepel a cég képviselőjének a neve is, persze csak akkor, ha az adóhivatali nyilvántartás ezt aktuálisan tartalmazza. Társasházak esetében főszabályként a bejelentett képviselő nevére megy a kivonat, és a társasház neve csak az első oldalon szerepel.
Ha egy gazdálkodó végelszámolás alatt áll, akkor a küldemény címzettje a végelszámoló.
A kivonat "sima" postai küldemény, azonban amennyiben visszaérkezik, már tértivevénnyel küldik ki. Újrapostázásnál az APEH az összes nála fellelhető és az adóalanyhoz köthető címet felhasználja, beleértve a képviselő magánszemély lakóhelyét is. A nagy mennyiségre tekintettel a kiküldést ütemezik, ezért arról érdeklődni, hogy készült-e folyószámla-kivonat, október 31-ét követően érdemes.
A kivonat tartalma
A folyószámla-kivonatban láthatók a 2006. évi és a 2007. évi adatok is, ezeket szaggatott vonal választja el egymástól. Két fő rész, a bevallási és a pénzforgalmi oldal adónemenként tartalmazza az adatokat további 4-4 oszlopra bontva. Vannak olyan oszlopok – például "Átv." oszlop, "típus" oszlop –, amelyeknél a megjelölések magyarázata a folyószámla-kivonat végén található meg.
A bevallási oldal kötelezettség oszlopában pozitív előjellel a megfizetendő kötelezettségek, míg negatív előjellel a kötelezettséget csökkentő jóváíró tételek jelennek meg a bevallásokból, az ellenőrzési megállapításokból.
A pénzforgalmi oszlopnál a negatív előjelű összegek a befizetéseket, míg a pozitív előjelű összegek az adónemről történt átvezetést vagy kiutalást jelentik. Minden adónem végén a külön-külön összesített bevallási oldal és a pénzforgalmi oldal adatainak különbözete adja meg az adónem egyenlegét.
Az adófolyószámla-nyilvántartással kapcsolatos leggyakrabban előforduló problémák
A folyószámla-kivonat mai felépítése évek alatt alakult így ki a közben szerzett tapasztalatok, adózói, szakmai észrevételek figyelembevételével. Az APEH által vezetett adófolyószámla-nyilvántartás jellemzően korrekt, hibátlan, ezt támasztja alá, hogy a kiküldött kivonatokra érkező kifogások nem érik el a 10 százalékot sem. A jelzett problémák egy része évről évre ismétlődik, ezeket említjük a teljesség igénye nélkül.
Hiányzó tételek
A kivonat kézhezvételét követően gyakran kifogásolják az adózók, hogy nem látható minden bevallás és befizetés a folyószámlán. A folyószámla-kivonat adattartalmának időszak-megjelölését – 2006. január 1-jétől a kivonat készítésének pontos dátumáig – a kivonat tetején lehet olvasni. A saját nyilvántartással való összevetésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy értelemszerűen csak azok a bevallások, befizetések lehetnek a folyószámlán, amelyeknek a teljes és hibátlan feldolgozása a kivonat zárásának időpontjáig megtörténhetett. Érvényes fizetési könnyítés esetén természetes, hogy nem szerepelhetnek a kivonat végdátumánál későbbi esedékességű részletek. Jogosan hiányzó adatok csak 2007. évi tételek esetében fordulhatnak elő, egyéb hiányzó adatok esetén mindenképpen egyeztetésre van szükség.
Hiányzó befizetés
Ha a pénzforgalmi oldalon hiányzik valamilyen befizetés, akkor a pontos értéknapot igazoló bizonylat – terhelési értesítés – szükséges a rendezéshez. Tapasztalatok szerint a hiányzó befizetések jellemzően azért nem könyvelődnek, mert az átutalási megbízást nem megfelelően töltötték ki, ezért az összeg vagy a tisztázatlan tételek között szerepel, vagy esetleg más adózó folyószámláján landol. (Az adózók "összecserélése" egyébként a könyvelőirodákban a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat.)
A más adózó számlájára befizetett összeg átvezetésére csak abban az esetben van lehetőség, ha ehhez a téves befizetés "haszonélvezője" is hozzájárul, elismerve, hogy nem ő fizette be a tartozást. A hozzájáruló nyilatkozatot szükség esetén az adóhatóság szerzi be.
Téves számlára történő teljesítés
Gyakran előfordul, hogy egy téves adónemre történő befizetést az adózók nem vezettetnek át, gondolván, hogy a tartozást ez így is kiegyenlíti, netán az adóhatóság majd hivatalból összevezeti a számlákat. A hivatalból történő összevezetésre jogszabály nem ad lehetőséget, azt az adózónak kell megtennie a '17-es átvezetési kérelem kitöltésével. Meg kell említeni, hogy – bár lehet, hogy a téves adószámlán maradt befizetés miatt nem keletkezik késedelmi pótlék – vannak olyan adóeljárások, amikor az adónemeket egyenként és nem összevontan kell figyelembe venni. Például az adóigazolás kiadása során gondot okozhat, ha valamelyik adónem tartozást, míg egy másik túlfizetést mutat.
Valóban fő szabály, hogy az egyik adónemben azonos esedékességgel fennálló túlfizetés meggátolja a másik adónemen azonos esedékességgel hiányzó befizetés miatti késedelmi pótlék keletkezését. Nem így van azonban ez a késedelmi pótlék adónemmel. Miután a késedelmi pótlék adónem nem pótlékolható, így az ezen az adónemen fennálló túlfizetés nem vehető figyelembe a klasszikus adónemeken meglévő hátralék miatti pótlék keletkezésében.
Fizetés a letéti számlára
A végrehajtási eljárás esetén a befizetés nem közvetlenül az adónemszámlákra, hanem a végrehajtói letéti számlára történik. Ráadásul ilyenkor nem az adózó határozza meg, hogy melyik tartozása nyer kiegyenlítést, hanem az adóhatóság telepíti – az esedékesség sorrendje alapján – a befizetést az egyes adónemszámlákra. Így tehát nem ritka, hogy az egy összegben a letéti számlára befizetett teljesítés több adónemen, több részben jelenik meg. Ilyenkor a befizetési dátum alapján lehet megállapítani, hogy a letéti számlára befizetett összeg teljes mértékben megtalálható-e az adónemszámlákon. Akkor van minden rendben, ha az azonos terhelési dátumú – a letéti számlára történt befizetés dátumával megegyező – tételek összege egyezik a letéti számlára azon a napon befizetett összeggel.
Adónemek közötti átvezetés
Az adónemek közötti átvezetés kezdeményezése esetén figyelembe kell venni az adóhatóság által nyilvántartott magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, önellenőrzési pótlékra és késedelmi pótlékra vonatkozó speciális szabályokat. A magán-nyugdíjpénztári adónemen jelentkező túlfizetést másik - nem magán-nyugdíjpénztári – adónemre csak akkor lehet átvezetni, ha az érintett adónemnek az egyenlege nem mutat tartozást. Például egy magán-nyugdíjpénztári túlfizetést az áfára csak akkor lehet átvezettetni, ha az adózónak nincs áfatartozása. Ezzel ellentétben két magán-nyugdíjpénztári adónem között akkor is át lehet vezettetni, ha a jóváírandó adónemen a kérelem benyújtásakor tartozás van.
Átvezetés előtt egyébként érdemes a túlfizetés valós értékének a megállapítására kiemelt figyelmet fordítani, ugyanis sokszor a túlfizetés csak látszólagos. A látszólagos túlfizetés leggyakoribb esete, amikor a folyószámlán a bevallásra befizetett összeg már le van könyvelve, de a bevallás még nem, mert azt javítják. Átmeneti túlfizetést okozhat még az évközi előlegfizetés, hiszen a befizetéshez tartozó előírás – a bevallás esedékességének hiányában – majd csak utólag, visszamenőleges hatállyal fog megtörténni. Amennyiben az adózó a befizetett előlegeit kéri vissza, akkor – a visszamenőleges hatályú felkönyvelések miatt – tartozás keletkezik, ami után késedelmi pótlékot is kell majd fizetni.
A fizetési könnyítés esedékessége
A fizetési könnyítéssel érintett adózók többsége a felszámított késedelmi pótlék miatt reklamál. Tudni kell, hogy főszabályként a fizetési könnyítés nem az eredeti esedékességtől jár az adózónak, hanem a határozatban megjelölt időponttól. Ezért az eredeti esedékesség és a határozat szerinti dátum között késedelmi pótlék keletkezik, amelynek a felszámítása jogszerű.
Sortévesztés korrigálása önellenőrzéssel
Az éves bevallást benyújtóknál szokott előfordulni, hogy a több adónemet is tartalmazó bevallásban "elcsúsznak" a sorok, tehát eggyel lejjebb vagy följebb szerepelnek az adatok. Ennek az a következménye, hogy a kötelezettségek nem a megfelelő adónemre könyvelődnek, miközben a befizetések a helyes adónemen szerepelnek. Ez a tévedés csak önellenőrzés benyújtásával korrigálható, a korrigált összegre jutó késedelmi pótlékot pedig az adóhatóság törli hivatalból.
Táppénz-hozzájárulással kapcsolatos határozat könyvelése
Igen sok gondot okoznak az egészségbiztosítási pénztárak által kiadott, táppénz-hozzájárulás megfizetéséről szóló határozatokkal kapcsolatos eltérések. Az ilyen jellegű probléma a tb-kifizetőhelynek nem minősülő foglalkoztatókat érinti. Miután a határozatot az egészségbiztosítási szerv adja ki, azt az APEH csak könyvelésre kapja meg, ezért a tisztázáshoz minden esetben meg kell keresni a társszervet. Az adózói észrevétel csak ezt követően rendezhető megnyugtatóan.
A késedelmi pótlék rendezése
Ha valaki 2006-ban valamely kötelezettségét késve fizette, akkor a napi pótléklista is része a folyószámla-értesítésnek. A pótlékértesítő csak 2006. január 1. és december 31. közötti esedékességű tételeket tartalmaz, ugyanis a pótlékfelszámítás egy teljes naptári évre történik. A pótléklevezetés pontos képet ad arról, hogy mely napokon hány forint volt a tartozás, mekkora összegű pótlékalap után milyen mértékű jegybanki alapkamat figyelembevételével, hány napra, mennyi a részpótlék. A késedelmi pótlék adónem teljes rendezéséhez tehát egyrészt a pótlékértesítőn szereplő összeget kell befizetni, másrészt a késedelmi pótlék adónemén (138-as adónem) közölt tartozást is, mert a kettő együtt mutatja az adónemen jelentkező összes tartozást. Ha valaki 2007-ben is késett a befizetésekkel, akkor az erre vonatkozó késedelmi pótlékot majd csak a 2008-ban kiküldendő folyószámla-kivonaton lehet látni.
Késedelmi pótlék önellenőrzés esetén
Az egyik legbonyolultabb feladat az önellenőrzés esetén felszámítandó késedelmi pótlék helyes összegének az ellenőrzése. Ez abból adódik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint mentesül az adózó a késedelmi pótlék felszámítása alól, ha megfizeti az önellenőrzési pótlékot. A bevallás beadásakor az adóhatóság természetesen még nem tudhatja, hogy az adózó nem kevesebbet fizetett a kelleténél, hanem a bevallásában tévedett, ezért automatikusan felszámítódik a késedelmi pótlék. Az önellenőrzés benyújtásakor - manuális technikai rendezéssel – a módosított kötelezettséget az eredeti esedékesség időpontjára kell előírni. Ha ez a rendezés megtörtént, akkor ezt követően már csak az esetleg időközben felszámított késedelmi pótlék szerepelhet a folyószámlán. Ilyen akkor fordulhat elő, ha az adózó az önellenőrzés esedékességét követően fizeti csak meg a tartozást.
Az éves bevallások önellenőrzése további odafigyelést igényel, ugyanis az önellenőrzésben nem lehet megjelölni, hogy a módosítás melyik hónapra vonatkozik. Ebből következően - más információ hiányában – az APEH a bevallás benyújtására nyitva álló határnapot, azaz február 15-ét veszi figyelembe. Ha a kötelezettségcsökkenés egy korábbi hónapra vonatkozik, akkor mindenképpen egyeztetést kell kezdeményezni, hogy az erre az időszakra felszámított késedelmi pótlékot rendezni lehessen.
Illetékkötelezettség rendezése
2007. január 1-jétől megvalósult az illetékek adóhivatali integrációja, ezért a folyószámla-kivonat tartalmazza az integráció időpontjában fennállt vagy azóta keletkezett illetékkötelezettségeket is. Illetékek esetében egy adózónak egyidejűleg több különböző megyében is jelentkezhet kötelezettsége. Ezeket az APEH egy helyen, az adószámon tartja nyilván. Az illetékegyenlegekkel kapcsolatos észrevételeket írásban célszerű megtenni, így a helyzetet az adóhatóság belső megkeresések segítségével könnyebben tudja rendezni.
Egyeztetés az adóhivatallal
Azt, hogy milyen módszerrel lehet a folyószámla-kivonatokat egyeztetni, az egyes régiós igazgatóságok a helyi specialitásoknak megfelelően alakították ki. Erről a helyi médiában, az igazgatóság internetes honlapján lehet informálódni. Mindenhol azonos azonban, hogy az egyeztetéshez szükség van az adózó saját nyilvántartására a feladott bevallásokra, kézhez kapott határozatokra, a különböző befizetési bizonylatokra. Ezek, illetve ezek fénymásolata segítségével lehet a valóságnak megfelelő állapotba hozni az adózó folyószámláját. Figyelni kell arra is, hogy ha az adózó nem maga intézi az egyeztetést, akkor az eljáró magánszemélyt csak a képviseletre vonatkozó szigorú szabályok betartása mellett kell és lehet meghatalmazni.
