A fiatal munkavállalók alkalmazásának szabályai némiképp eltérnek a felnőtt dolgozókétól. Főszabály szerint munkavállalóként akkor létesíthető munkaviszony, ha az illető betöltötte a 16. életévét. Amennyiben a munkára jelentkező elmúlt 15 éves, és általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt létesíthet munkaviszonyt. A 16 év alattiak szünidős munkavégzésének azonban a szülői hozzájárulás is feltétele. Munkajogi szempontból minden 18 év alatti dolgozó fiatal munkavállalónak minősül.
Munkajogi korlátok
A vonatkozó törvény szerint a 16 és 18 év közötti dolgozók (illetve szünidőben történő munkavégzés esetén a minimum 15 éves munkavállalók) munkaideje a napi nyolc, vagyis a heti negyven órát semmiképpen sem haladhatja meg. A fiatal munkavállaló számára négy és fél óra munkaidő után legalább harminc perc munkaközi szünetet jár (ez a felnőttek esetében 6 óra munka után 20 perc).
A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a fiatal dolgozó két munkanapja között 12 órának kell eltelnie. Őket éjszakai, készenléti vagy ügyeleti munkára nem lehet beosztani, s nem túlórázhatnak. Ha a fiatal több munkáltatónál dolgozik, akkor a munkavégzés ideje összesen sem haladhatja meg a törvényben maximáltat. Fontos megjegyezni, hogy a fenti szabályoktól az Mt. nem enged eltérést. A munkajogi, korhatári korlátok akkor is fennállnak, ha a fiatalt megbízási vagy vállalkozási szerződéssel alkalmazzák.
Az ifjak foglalkoztatásának egyik (a leghagyományosabb) módja a munkaszerződés. Ez esetben a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre, amelynek írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha ezt nem teszi, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja; ezt a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap. A munkaszerződésben mások mellett meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, s meg kell jelölni, ki a munkáltatói jogok gyakorlója.
Tájékoztatási kötelezettség
A szerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (például étkezési hozzájárulás, utazási költség, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell arra, hogy esetleg a kollektív szerződésben vagy a munkáltatói utasításban hol találhatók ezek a szabályok.
A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a fiatalnak tájékoztatást kell kapnia szóban, majd a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban:
– a munkaköri feladatairól, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségről;
– az irányadó munkarendről;
– a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról;
– a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról;
– munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e;
– a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács.
A fiatalnak a munkaszerződés megkötésekor be kell mutatnia a személyi igazolványát, az iskolalátogatási dokumentumot, a taj-számot tartalmazó igazolványt, az adóazonosító jelét, valamint 16 éves kor alatt a törvényes képviselő (szülő) írásbeli engedélyét.
A fiatal alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel is foglalkoztatható, ha e dokumentumot – a fentiekben jelzett korhatári korlátokat (tehát szünidei munkánál minimum betöltött 15. életév, egyéb időszakban 16 éves kor) figyelembe véve - kiváltotta.
Alkalmi foglalkoztatás
Az AM könyv szabályai természetesen a diákokra is érvényesek, vagyis ugyanannál a munkaadónál folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig dolgozhatnak. Egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig. Több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig tevékenykedhetnek, ha a könyv fehér "A" oldalait töltik ki, azaz, ha a munkáltató nem magánszemély vagy kiemelten közhasznú szervezet ("B" oldal), vagy nem mezőgazdasági idénymunkásként ("C" oldal) foglalkoztatja őket.
Egy naptári éven belül a kék színű "B" oldalakon együtt a fehér és/vagy zöld oldalakkal nem lehet 200 napnál több alkalmi munkavégzés. Az AM könyv munkaszerződésnek minősül; a közterheket a munkáltató a beragasztott közteherjegyek útján fizeti be. Fontos szabály, hogy ha az alkalmi munkavállaló éves jövedelme nem éri el a minimálbér éves összegét – és más bevallásköteles jövedelme nincs –, akkor az alkalmi munkával szerzett bért nem kötelező bevallani. Az AM könyvet a munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után magánál kell tartania.
Iskolaszövetkezetek
A munkáltatók körében egyre népszerűbb a diákszövetkezetek "közbenjárásának" igénybevétele a diákok alkalmazása során. Az iskolaszövetkezet közbeiktatásának ugyanis számos előnye van a cégek és a diákok számára egyaránt. E megoldást választva a diák nem kerül a nyári munkát kínáló vállalat alkalmazásába, jogviszonyban az iskolaszövetkezettel áll, tehát a diákkal kapcsolatos adminisztratív terhek és a munkajogi kötelezettségek is a szövetkezetnél jelentkeznek.
A cég a diák alkalmazására fordított pénzt gyakorlatilag teljes egészében költségként számolhatja el, ami további előny amellett, hogy a középiskolás, vagy éppen a felsőoktatásban tanuló fiatalok rendszerint amúgy sem kerülnek annyiba, mint egy nagyobb munkatapasztalattal – és ennek megfelelően magasabb fizetési igénnyel - rendelkező felnőtt munkavállaló.
További pozitívum, hogy mivel az iskolaszövetkezetek sok fiatallal állnak rendszeres kapcsolatban, ezért a tapasztalatok szerint rendkívül gyorsan, akár egy-három munkanap alatt meg tudják keresni a cégek igényeinek megfelelő diákmunkásokat. Ez különösen fontos akkor, ha az alkalmi dolgozókra nem a "rendes", tehát a viszonylag tervezhető szezonalitás, hanem a hirtelen megnövekedett munkaerőigény, például egy-egy nagyobb megbízás teljesítése céljából van szükség.
A diákszövetkezetek vagy iskolaszövetkezetek azoknak a diákoknak tudnak munkát kínálni, akik náluk taggá válnak; erre általában 500-1500 forintos szövetkezeti részjegy megvásárlásával van módjuk. (Ezt a pénzt a szövetkezetből való kilépéskor visszakapják. Egyes szövetkezetek azonban nem teszik lehetővé, hogy aki egyszer már kilépett a kötelékükből, utána újra taggá váljék.)
A szövetkezetbe való belépés feltétele a legalább 16-17 éves életkor (ez szövetkezetenként változó), a nappali tagozatos iskolából származó iskolalátogatási igazolás, valamint az adóazonosító szám és a bankszámlaszám. (A fizetést ennél az alkalmazási formánál a szövetkezet utalja át a fiatal munkavállalóknak.)
A munkatapasztalat jól kamatoztatható
Felmérések szerint a brit főiskolások és egyetemisták 80 százaléka munkával tölti a nyarat. A fiatalok érdeke összetalálkozik a vállalatokéval, ahol a nyári hiányzások miatt általában szükség van a plusz munkaerőre.
Nem népszerűek a gyakornoki állások, amelyekért nem jár fizetség, csak a későbbi karrier ígérete miatt érdemes elvállalni. A diákok 90 százaléka olyan kenyérkereső elfoglaltságot keres, amely anyagilag is kifizetődő. A legfontosabb szempont a kielégítő juttatás. Korábban sok diák volt hajlandó ingyen dolgozni, de az "önfeláldozó" egyetemisták száma rohamosan visszaesett az utóbbi időben. A hosszú távú szempontokat felváltották a rövid távúak. A legszívesebben a vendéglátóiparba mennek felszolgálónak a fiatalok (23 százalék), az irodai munka 19 százalékukat vonzza, butikosként helyezkedne el 16 százalék, óraadó tanárként pedig 1 százalék.
A későbbi elhelyezkedésnél igen fontos lehet a korábbi munkatapasztalat: a felmérések szerint a munkáltatók a jó osztályzatoknál is többre becsülik a gyakorlati ismereteket és azt, hogy a jelölt már megfordult valós munkahelyi környezetben. A fiatalok nyáron megismerhetik saját képességeiket, illetve betekintést nyerhetnek az őket vonzó területekre: akár az is kiderülhet, hogy az adott munkakör vagy cégtípus nem nekik való.
Magyarországon a becslések szerint országosan százezer diák keresi fel az iskolaszövetkezeteket, és vállal nyári idénymunkát. A legnagyobb roham június közepén tapasztalható, ekkor a legnehezebb az igényeknek megfelelő nyári munkát megszerezni. Általánosságban elmondható, hogy a hazai fiatalok körében a jól fizető és a nagyobb egyéni szabadságot adó munkák a népszerűek, illetve olyan tevékenységek, amelyekben szakmai ismereteiket kamatoztathatják. Ennek megfelelően keresettek az irodai és az adminisztratív állások, a fordítás, a tolmácsolás, valamint a műszaki ismereteket igénylő munkák.
Kapcsolat a cégekkel
Az iskolaszövetkezet – ugyanúgy, mint más munkáltató – a munkavállaló diákokkal munkaszerződést köt, melynek szabályai ugyanazok, mint más munkaviszony esetében (kötelező írásbeliség, illetve a tartalmi elemek megléte: a munkáltató pontos megnevezése és címe, a diák neve és lakcíme, személyi alapbére, a munkaköre, illetve a munkavégzés helye stb.).
Természetesen a szövetkezeteknek is kötelező betartani a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat, melyek szerint 18 év alatti munkavállaló nem vehető igénybe éjszakai munkavégzésre, illetve ügyeletre, készenlétre. Mivel a diákok a szövetkezettel állnak jogviszonyban, a munkával kapcsolatos problémáikat is a szövetkezeten keresztül intézik.
Az országban mintegy 15 iskolaszövetkezet működik, amelyek összesített forgalma egyes szakértői becslések szerint 20 milliárd forint felett lehet. A szövetkezetek több ezer céggel és több tízezer diákkal állnak kapcsolatban. Azonban a munkalehetőségek mintegy 80 százaléka 5-6 szövetkezetnél koncentrálódik.
Másody Szabolcs, a harmadik legnagyobb szövetkezet, a MůISZ marketingvezetője elmondta: cégük nyaranta 4000-4500 diákot közvetít ki a cégekhez. A munkáltatók évről évre nagyobb számban keresik fel a szövetkezeteket, függetlenül mérettől vagy ágazattól. A legkisebb, egy-két fős bt.-ktől a több ezer fős társaságokig mindenféle vállalat megtalálható a MůISZ megbízói között.
Kereseti lehetőségek
Másody Szabolcs tájékoztatása szerint a MůISZ által ajánlott állások óradíja 450, illetve 1800-2000 forint között mozog. Előbbi a szaktudást nem igénylő munkákra – például szórólapok szétosztása, könnyű fizikai munka – vonatkozik, bár az alsó határ itt is kezd "felcsúszni" 470 forintra. A komoly szaktudást, nyelvismeretet igénylő feladatok, mint például a fordítás vagy a programozás díja óránként 1800-2000 forint körül van.
A marketingvezető tapasztalata szerint a diákok figyelme egyre inkább a kvalitásos munkák felé fordul, amelyek általában nemcsak magasabb fizetést, de esetleg perspektívát is jelentenek. A megbízók között ugyanis egyre több olyan cég van, amely a későbbi időkre előre "teszteli" a diákokat, s aki az alkalmi megbízás idején jól teljesít, az iskolái végeztével megtalálhatja a munkáltatónál a számításait. A fiatalok alkalmazásának lehetőségei széles skálán mozognak: az egyszerűbb tevékenységektől a fordításig, tolmácsolásig, de nem ritka a szoftverfejlesztés sem.
Az alacsonyabb szaktudást igénylő, s így kisebb jövedelmű munkákat a tapasztalatok szerint azok a diákok választják, akik csak a nyár egy részét, esetleg pár napot akarnak munkával tölteni. Azonban a csomagolásra, a borítékolásra, az egyszerűbb adminisztratív munkára is van jelentkező a szövetkezeteknél.
A MŰISZ-nél az alábbi feladatokra vállalkozhatnak a diákok: adatrögzítés, irodai és adminisztratív tevékenységek, telefonos ügyfélszolgálat, csomagolás, címkézés, borítékolás, könnyű fizikai munka, hoszteszszolgálat, szórólapok szétosztása, plakátragasztás, fordítás, tolmácsolás, programozás, szoftvertesztelés és -fejlesztés, rendszergazdai feladatok, különböző mérnöki szaktudást igénylő munkák.
Gazdagodó álláskínálat
Hasonló a kínálat a STUDENT Diákszövetkezetben is, ahol a diákok az alábbiak közül válogathatnak: ár-, termék- és reklámfigyelés, boltlátogatás, -felmérés és – ellenőrzés, fordítás, tolmácsolás, hoszteszmunkák, termékbemutató, kóstoltatás, kérdőíves lekérdezés, interjúkészítés, látogató- és forgalomszámlálás, reklámanyagok és szórólapok terjesztése, számlaegyeztetés, könyvelés-előkészítés.
Adminisztratív kisegítő munkákra is lehet jelentkezni: adategyeztetésre, adatfeldolgozásra, borítékolásra, iratrendezésre, leltározásra, számítógépes adatrögzítésre, illetve telefonkezelésre. A fizikai kisegítő munkák közül a STUDENT a következőket ajánlja: anyagmozgatás, címkézés, matricázás, csomagolás, gépkiszolgálás, nyomdai kisegítő munkák (behúzás, ragasztás, gépkiszolgálás), valamint szállodai és éttermi kisegítő munkák.
A STUDENT-nél a leggyakoribb munkák jellemző bruttó órabérei a következők:
– borítékolás, csomagolás – 450-500 Ft/óra;
– matricázás, címkézés – 450-500 Ft/óra;
– szórólapok szétosztása – 450-550 Ft/óra;
– termékminta szétosztása – 450-550 Ft/óra;
– számítógépes adatrögzítés – 440-550 Ft/óra;
– nyomdai munka – 450-600 Ft/óra;
– irodai kisegítés – 450-500 Ft/óra;
– hoszteszmunkák – 450-600 Ft/óra;
– forgalomszámlálás – 450-550 Ft/óra;
– kérdőíves lekérdezés – 450-700 Ft/óra.
Visszatérő diákok
Az 1350 főt foglalkoztató Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. nemcsak a nyári szünidőben, hanem egész évben alkalmaz diákokat. A cég HR-osztályának tájékoztatatása szerint a vállalat 15 áruházában árufeltöltő és pénztárosi munkakörben, illetve rendezvények esetén hoszteszként foglalkoztatnak diákokat. A vállalat központjában pedig adatrögzítési, illetve ügyintézői feladatokat bíznak a fiatalokra.
A diákok béréről nem tudtak felvilágosítást adni, ugyanis a társaság több iskolaszövetkezettel áll szerződéses kapcsolatban, s a fiatal munkavállalókat rajtuk keresztül alkalmazzák. Tehát a bért és annak járulékait is a szövetkezetek fizetik.
Az iskolaszövetkezetekkel a Praktikernek keretszerződése van; a vidéki áruházak ezek helyi képviseletein keresztül tudják kielégíteni munkaerőigényüket. A cég évente több száz diákot foglalkoztat, s nagyon kedvező a fiatalokról szerzett tapasztalata, akik igen értékes munkát végeznek.
Talán ezzel is magyarázható, hogy – mint a HR-osztályon lapunknak elmondták – a diákok egy része visszatérő dolgozó az áruházakban, illetve a központban, s olyan eset is gyakorta előfordult, hogy a fiatalok az iskola végeztével a Praktikert választották első "felnőtt" munkahelyüknek.
