A munka világának szereplői a társadalmi párbeszéd sikeres fórumaként könyvelik el a MAT-ot. A testület egy évtizede jött létre, s tevékenysége eredményeképpen komoly előrelépések történtek a munka világában. A partnerek közösen gondolkodnak a valamennyiük számára fontos ügyekről, mind közül a foglalkoztatásbővítés lehetséges módjairól és eszközeiről.
Véleményez, javasol és dönt
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete a társadalmi párbeszéd olyan fóruma, amelyet a foglalkoztatási törvény értelmében kellett létrehozni – emlékezett vissza Szép Attila, a MAT titkára, aki kezdetektől fogva betölti ezt a posztot. A MAT feladatköre sokrétű, szükség esetén véleményt fogalmaz meg, javaslatokat tesz, vagy éppen döntést hoz – attól függően, hogy adott esetben miről van szó. Programokat indít, megvalósulásukhoz pénzt oszt, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor egyszerűen csak állásfoglalást ad ki meghatározott kérdésben.
A MAT tripartit fórum, amelynek tagjai a munkaadói, a munkavállalói és a kormányzati oldal képviselői közül kerülnek ki. S nemcsak az a fontos, hogy mindhárom érdekelt fél elküldi delegáltjait a "csapatba", hanem jelzésértékű az is, hogy valamennyi oldal ugyanannyi küldöttel vesz részt. A testületben ugyanis az első ülés óta hat-hat résztvevőt delegál a kormányzat, valamint a munkaadók és a munkavállalók.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló valamennyi munkavállalói szövetség elküldi képviselőjét, a munkaadók közül azonban nem lehet jelen a tanács valamennyi tagjának küldötte, mivel ezen az oldalon kilenc szövetség vesz részt az érdekegyeztető fórumokon. Ezért közülük már a kezdet kezdetén ki kellett jelölni azt a hatot, akik az oldal egészének álláspontját hivatottak megjeleníteni.
A kormány delegáltjaiból eredetileg négyet a munkaügyi miniszter, egyet a pénzügyi tárca vezetője, egyet pedig az oktatásért felelős miniszter nevezett meg. Miután azonban a kormányzati struktúra legutóbbi átalakítása nyomán ez évtől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékességi körébe tartozik a szakképzés, ezért az oktatási miniszter kompetenciájából a munkaügyiébe került át az ezzel kapcsolatos jelölési jog.
Munkahelyteremtő források
A Munkaerő-piaci Alap felhasználásának mikéntjéről a foglalkoztatási törvény szövege szerint a miniszter rendelkezik – a korábbi időszakban a tárca is nevesítve volt, ez évtől azonban ezt már nem deklarálja a jogszabály –, aki e jogát a MAT-tal megosztva gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a döntés-előkészítés – valamennyi, a jogkörébe tartozó fontos kérdésben – a testületre hárul, amely sok esetben nemcsak a háttérmunkát, hanem a határozathozatalt is az ülésein bonyolítja le.
A MAT célja, hogy az alap forrásai révén hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkanélküliség hátrányos következményeinek mérsékléséhez. Ennek érdekében a rendelkezésre álló keretből nem kis összeg jut a munkahelyteremtés támogatására.
Szép Attila leszögezte: nem a MAT hoz létre új munkahelyeket. Sokan azt hiszik, hogy a Munkaerő-piaci Alap forrásainak egy részéből a testület vagy a kormány teremt munkahelyeket. Erről szó sincs, a tripartit fórumnak nincs, és nem is lehet erre lehetősége. A munkahelyeket minden esetben az üzleti szféra szereplői, a gazdasági társaságok hozzák létre. A központi kassza legfeljebb ösztönözheti a foglalkoztatókat arra, hogy elképzeléseiket valóra váltsák, azaz: az alap hozzáférhetővé teszi a hiányzó forrást.
A bizottság azonban - amennyire csak lehet – igazodik az aktuális foglalkoztatási helyzethez. Amikor például indokolt volt, akkor a testület arról rendelkezett, hogy az egészségügyi rendszer átszervezése során elbocsátandó orvosok költözéséhez nyújtsanak támogatást, ha a körzetet váltó doktorok olyan helyen rendezkednek be, ahol szükség van a munkájukra.
Átcsoportosított pénzek
Szép Attila szerint, bár sok tekintetben finomodott a MAT működése, a lényeget tekintve érdemi változás nem történt az elmúlt évtizedben. Ma is az egyik legfőbb feladat a források szétosztása meghatározott szempontrendszer alapján. Hogy éppen melyek a prioritások, arról szintén a testület dönt.
Szükség esetén a tagok rendelkeznek arról is, hogy egyik vagy másik alaprész között átcsoportosítsák a pénzeket. Ha úgy alakul, hogy az egyik felhasználási célra nincs elégendő forrás – míg másutt nem tudják hatékonyan elkölteni –, akkor év közben át lehet szabni az eredeti költségvetést. Kivétel azért akad: a képzési célú alaprészt sem megkurtítani, sem bővíteni nem lehet.
Szintén a MAT-hoz tartozik az érdekképviseletek működési feltételeinek biztosítása. Korábban a megyei és a fővárosi munkaügyi tanácsokban, azaz országszerte húsz helyütt gondoskodtak a MAT döntéseinek betartásáról, mostanra azonban ez koncentrálódott. A regionalizáció ugyanis a munkaügyi szerveket is utolérte, azaz a korábbi megyei tanácsokat mára regionálisak váltották fel, s ezekből - más ágazatokhoz hasonlóan – hét tevékenykedik.
A munkaügyi intézkedéseket természetesen folyamatosan össze kell hangolni a gazdaságfejlesztési, illetve a területfejlesztési célokkal, s ennek során kiemelten kell kezelni például a rehabilitációs foglalkoztatást – sorolta a teendőket Szép Attila.
Decentralizált kassza
A MAT határozza meg azt is, hogy mennyi pénz jut a központi foglalkoztatási programokra, s mennyi jut a decentralizált kasszába. Utóbbit a regionális munkaügyi központok saját hatáskörben használhatják fel a foglalkoztatási törvény előírásainak és a munkaügyi tanács véleményének figyelembevételével. Ez jó, hiszen helyben a szakemberek sokkal pontosabban látják, hogy az adott körzetben mi segítheti legjobban a foglalkoztatás bővülését, a munkahelyek megőrzését. Hogy melyik régiónak mennyi jut a decentralizált kasszából, azt több tényező függvényében alakítják ki, a többi között a lakosságszámot és a munkanélküliségi rátát veszik figyelembe.
Nincs más hasonlóan sikeres fórum, sőt, nincs egyetlen olyan tripartit testület sem, amely tíz év óta a MAT-hoz hasonló eredményességgel végezte volna munkáját – összegezte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki a kezdetek óta részt vesz a MAT munkájában. A testület létjogosultságát mutatja, hogy a többszöri kormányváltást követően is talpon van. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy valamennyi tagja a munka világában tevékenykedik, s nem ellenérdekelt a szaktárcával. Sokatmondó Dávid Ferenc szerint az is, hogy a rendszeresen, minden hónap első szerdáján ülésező testület még sohasem volt határozatképtelen.
Az érdekképviselet azért vesz részt ilyen markánsan a foglalkoztatáspolitikára szánt pénzek e jelentős hányadának felosztásában, mert a Munkaerő-piaci Alap bevételeinek többsége a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak által befizetett járulékból származik. Az idei keretben a munkaadói járulékokból 195,3, a munkavállalói járulékokból pedig 89 milliárd forint gyűlt össze. Jelentős részét adja a forrásoknak a szakképzési hozzájárulás, amelyből 32 milliárd forint áll rendelkezésre, a rehabilitációs hozzájárulásból 13, a vállalkozói járulékból pedig 11 milliárd folyt be a kasszába.
Szakmai javaslatok
Nem kevés pénzről dönthetnek tehát a testületi tagok; 2007-ben összesen 348 milliárd forintot oszthatnak szét az alapból. Ez önálló fejezet az állami költségvetésben, amelynek belső összetételéről a büdzsé már nem rendelkezik. Ez teljes egészében a háromoldalú testület hatásköre, amely a foglalkoztatáspolitikai prioritások figyelembevételével határozza meg a felhasználás mikéntjét.
Utóbbi, ha gyökeresen nem is, az idők folyamán azonban rendre változik. Dávid Ferenc szerint erre szükség is van, s jó hír, hogy ma a források jóval nagyobb hányada szolgálhatja az aktív munkahelyteremtést. Régen ugyanis a munkanélküli-járulék emésztette fel a keret jelentős részét, s kevesebb pénz maradt másra. Azóta azonban az álláskeresők támogatására átkeresztelt juttatásra kevesebbet kell költeni, már csak azért is, mert a korábbi egyévi jogosultság lerövidült. Az alap kasszájában lévő összeg ennek köszönhetően jobban és közvetlenebbül szolgálhatja a munkahelyteremtést, amely a foglalkoztatás bővítésének legfontosabb eszköze – tette hozzá a szakember.
Persze, időről időre átmeneti helyzeteket is kezeltek az alap forrásaiból. Ilyen volt például, amikor az ország uniós csatlakozását követően a vállalkozások egy része azzal szembesült, hogy nem tud megfelelni a megváltozott követelményeknek. Számukra válságkezelési támogatást folyósítottak.
Szükség esetén szabályozástechnikai feladatokat is ellát a MAT, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiacot érintő jogszabályi változtatásokat véleményezi. Elsősorban a foglalkoztatási törvényben tervezett újítások kerülnek napirendre, de elméletileg bármi terítéken lehet, amiben a munkapiaci szereplők segíteni tudják a jogalkotókat. Utóbbiak általában figyelembe veszik a tripartit testület állásfoglalását, ami Dávid Ferenc szerint azzal magyarázható, hogy javaslataikat szigorúan szakmai szempontok alapján teszik, ami semmiképpen sem keverendő össze az OÉT-ben zajló érdek-képviseleti munkával.
Ahogy az érdekek érvényesítése, úgy az ellentétek tisztázása sem a testület dolga; a MAT-ban például sohasem esik szó arról, hogy milyen bérajánlásokat kellene tenni. Ez megkönnyíti, hogy a három oldal képviselői hatékonyabban dolgozzanak együtt. Mindehhez hozzájárul, hogy a MAT ülései nem nyilvánosak, szemben az érdekegyeztetési fórumokkal.
Újfajta támogatások
A munkaerőpiacon zajló változások a MAT-ot sem hagyják érintetlenül. Az utóbbi időszakban terjednek az országhatáron átnyúló programok, például a horvát-magyar együttműködés keretében segítik a gyógynövénytermesztőket, hogy vállalkozóvá válhassanak. A változások a támogatások felhasználásában is tükröződnek: az idei esztendőben távmunkahelyek létesítésére is jut pénz – e célra 500 millió forintot szántak a döntéshozók februári ülésükön. E forrás legnagyobb részét bértámogatásként fizetik ki, de jut belőle képzésre, szervezésre és ellenőrzésre is.
