Adóváltozás
Újabb törvénykísérlet történt a kis nyereségű cégek, vállalkozók megadóztatására. Ennek szellemében július 1-jétől változik:
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.),
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.),
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.).
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. §-a kiegészült ugyanis azzal, hogy ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint
– adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
– a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
A 63-as Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint nem kell a fenti rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak
– az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy
– ha a Tao. 2. §-a (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy
– ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
Elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(A témával következő lapszámunkban részletesen foglalkozunk.)
Tizenharmadik havi illetmény – tizenkét részletben
A Magyar Közlöny 60. számában jelent meg a 2007. évi XXXIII. törvény, mely "az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról" címet viseli.
A törvény a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság közötti tárgyalások eredményeként született. A megállapodás lényege, hogy illetményemelés helyett csupán keresetnövekedést biztosítanak a közszféra dolgozói számára, mégpedig azzal a technikával, hogy a közszolgálatban dolgozók 2007. július 1-jétől kezdődően 13. havi illetményükhöz előlegszerűen jutnak hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók 2007. július elsejétől 2007. december 31-éig havi illetményük 1/12 részét kapják (ez félhavi illetménynek felel meg). 2008 januárjában a közszolgálatban foglalkoztatottak a 13. havi illetmény másik felét egy összegben kapják kézhez. 2008-ban ezenkívül minden hónapban előlegszerűen jutnak hozzá a dolgozók 13. havi illetményük 1/12 részéhez.
A törvénymódosítás az állami és önkormányzati költségvetési intézmények közalkalmazottai, köztisztviselői és munkavállalói, a fegyveres és rendvédelmi szervek és a honvédség szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjai, továbbá az ügyészek, igazságügyi alkalmazottak és a bírák vonatkozásában egységes szabályozást tartalmaz. Egyfelől rendelkezik a 13. havi illetmény egytizenkettedének havi bontásban való kifizetéséről, másfelől pontosan felsorolja azokat az eseteket, amikor az érintett dolgozó nem felel meg a 13. havi illetményben részesülés feltételeinek. Ebben az esetben előleg fizetése sem indokolt. A törvény rendezi továbbá a tárgyévet követő év januárjában való elszámolásra és a különbözet kifizetésére, illetve visszatérítésére vonatkozó szabályokat is.
Ezzel – az illetmény-előmeneteli rendszerekben megjelenő soros előmenetelekkel együtt – a közszféra 2007. évi átlagos bruttó keresetnövekedése várhatóan 6-7 százalék között lesz.
A sztrájkbizottsággal kötött megállapodásban foglaltak szerint 2009-től kezdődően a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére ismét egy összegben, a tárgyév decemberében kerül majd sor. A törvénymódosítás valóban csak a 2007-2008-as átmeneti időszakra szóló módosításokat tartalmaz. Ezzel összefüggésben a Magyar Közlöny 39. számában kihirdetett 1022/2007. (III. 31.) Korm. határozat, mely a tizenharmadik havi illetmény kifizetéséről szól, kimondja, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány "A keresetek 2007. évi növelését szolgáló központi intézkedésekről a közszférában" című, 2007. február 19-én kötött megállapodásában foglaltak végrehajtása érdekében a kormány elrendeli, hogy 2008. március 31-éig készüljön külön előterjesztés a kormány részére a tizenharmadik havi illetmény kifizetésének 2009. évi változásával kapcsolatosan. Az előterjesztés célja annak biztosítása, hogy 2009-től kezdődően a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyában, a bírói, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyban, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati viszonyában a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére egy összegben, a tárgyév decemberében kerüljön sor.
A törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. Először a júniusi illetmények júliusi kifizetésekor kell a közszféra dolgozóinak az egytizenketted részt megkapniuk.
A munkavédelmi hatóság új feladatai
2007. április 15-étől hatályos az egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet, melyet a 47. sz. Magyar Közlöny tartalmaz.
A jogszabály három munkavédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását célozza, melynek indoka az, hogy a korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által ellátott foglalkozás-egészségügyi feladatok – az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében – 2007. január 1-jétől átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez.
A szakmai integráció keretében az OMMF szervezetébe került a korábban a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működő és a munka-egészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munka-egészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI).
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása – mely az egyes feladatok konkretizálását, az eljárási rendet írja le - szerint a munkáltatók bejelentési kötelezettségének fenntartása indokolt, ezt azonban – a jogszabályi változásokra figyelemmel – a munkavédelmi hatóság felé kell teljesíteni. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés megfelelő ellátása érdekében elengedhetetlen a korábbi szabályozás kiegészítésével, pontosításával a munkavégzés helyének megjelölése is. A hatékonyabb ellenőrzést segíti, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása módjának bejelentése helyett a módosítás kiegészíti a bejelentési kötelezettség tartalmát a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók nevének, címének közlésével, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók létszámával és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolásával.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása alapvetően két célt szolgál: az OMFI jogállásának és gazdálkodási jogkörének rendezését, valamint a munkavédelmi kutatással kapcsolatos feladatoknak az OMMF szervezetéhez kapcsoltan az OMFI-hoz telepítését. A Munkavédelmi Közalapítvány megszűnése miatt intézkedni kellett az Mvt. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nemzetgazdasági szintű (funkcionális) munkavédelmi kutatás feladatainak, továbbá a 15. §-ának b) pontjában állami feladatként megjelölt ágazati jellegű munkavédelmi kutatási feladatok ellátásáról, amit a módosítás az OMFI tevékenységi körébe utal.
Munkavédelmi miniszteri rendeletek változása
Az egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló – majdnem 200 oldal terjedelmű – 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet, valamint a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet módosításáról szóló 19/2007. (V. 10.) SZMM-OKM együttes rendelet a Magyar Közlöny 58. számában, annak II. kötetében jelent meg.
2007. január 1-jétől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai, továbbá a munka-egészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munka-egészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF). Ennek törvényi hátterét képezte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítása. A következő lépés az egyes feladatok konkretizálását, az eljárási rendet leíró végrehajtási rendeletek megfelelő módosítása.
Ennek keretében a jogszabály, valamint annak tizennégy melléklete több miniszteri rendeletet módosít, például az egyéni védőeszközökről, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról, a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásáról szóló jogszabályokat.
A 19/2007. (V. 10.) SZMM-OKM együttes rendelet is ebbe a sorba illeszkedik, külön jogszabályként való kiadását a két miniszter együttes szabályozási jogköre indokolta.
Utazási kedvezmények
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletet az 52. Magyar Közlöny hirdette ki.
A változások számottevően érintik a közösségi közlekedésben igénybe vehető utazási kedvezményeket, azok mértékét, valamint az egyes kedvezmények igazolásának rendszerét.
A 2007. május 1-jén hatályba lépett új jogszabály hatályon kívül helyezte a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 139/2006. (VI. 29.) Korm. rendeletet azzal, hogy az abban meghatározott bizonyos utazási kedvezmények még 2007. június 30-áig igénybe vehetők.
Az utazási kedvezményekben a korábbiakhoz képest fontos változás, hogy a vasúton, autóbuszon, illetve HÉV-en utazók jegy- és bérletkedvezménye egységessé válik. Ugyanis a rendelet valamennyi – helyi közösségi közlekedés, helyközi, vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés - közlekedési fajtában, de csak a belföldön igénybe vehető jegy- és bérletkedvezményeket tartalmazza. Nemzetközi utazás magyarországi szakaszára a rendelet nem vonatkozik.
Utazási kedvezményt egy személy csak egy jogcímen vehet igénybe.
A fogyatékkal élők 2007. május 1-jétől a helyközi közlekedésben egységesen – a korábbi differenciált, de összességében kisebb mértékű kedvezmény helyett – 90 százalékos jegyvásárlási és bérletvásárlási kedvezményt érvényesíthetnek, a helyi közlekedést pedig díjmentesen vehetik igénybe. Ezek a kedvezmények a súlyosan fogyatékos személyek kísérőire is kiterjednek, akik ezt megelőzően nem részesültek ebben.
A költségvetési intézményeknél dolgozók többé nem korlátlanul, csak maximum évente összesen 12 alkalommal vehetik igénybe az 50 százalékos kedvezményt menettérti útra. Jelentős változás azonban, hogy a kedvezménnyel az eddigi kizárólagos vasúti közlekedés mellett a továbbiakban a helyközi autóbusz-közlekedésben és a HÉV-en is ugyanilyen kedvezményben részesülnek. Ezek a kedvezmények a költségvetési szervek és intézmények közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony, bírói, igazságügyi és ügyészségi szolgálati viszony keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott dolgozóit és azokat az egyházi intézményeknél, a társadalmi szervezeteknél, továbbá alapítványoknál munkaviszonyban állókat illetik meg, akik a közalkalmazottakkal azonos munkakört töltenek be kórházakban, szociális szolgáltatókban, alsó-, közép- és felsőfokú nevelési, oktatási intézményekben.
Kedvezmény jár a 18. életéve betöltéséig annak az álláskeresőnek, aki a Munkaerő-piaci Alapból vagy európai uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt, lakóhelye és a képzés helye közötti utazásra.
A legjelentősebb változások a tanulók utazási kedvezményeiben következnek be. Jegyvásárlás esetén: a nappali tagozatos tanulók a középiskola végéig 50 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek, a nappali és esti tagozatos hallgatóknak ugyancsak 50 százalékos kedvezmény jár, míg a levelező tagozatos tanulók és hallgatók csak az oktatási intézmény és a lakóhely között utazásra vonatkozóan jogosultak 50 százalékos kedvezményre. Bérletvásárlás esetén a tanulók a középiskola befejezéséig egységesen 90 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a lakóhely és az iskola között, a nappali tagozatos tanulók a középiskola végéig egy általános utazásra jogosító 67,5 százalékos bérletkedvezményt vehetnek igénybe. A felsőoktatásban tanuló nappali és esti tagozatos hallgatókat szintén 67,5 százalékos kedvezmény illeti meg a lakóhely és a oktatási intézmény közötti utazásokra. A kedvezményezettek csak természetes személyek lehetnek. Ez alól kivétel, ha az iskola tanulóinak vásárol kedvezményes bérletet.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott nappali, illetve szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakóját, vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozottját, továbbá ezek látogatóját is kedvezmény illeti meg a lakóhely és az intézmény székhelye közötti utazásra.
Életkora alapján utazási kedvezményre jogosult a felnőtt kíséretében utazó gyermek a 6. életéve, egyébként 14. életéve betöltéséig. Utaslétszám alapján utazási kedvezmény igénybevételére jogosult a legalább 10 fő diákból (óvodásból) álló csoport és kísérőjük, valamint a nagycsaládosok: a szülő (szülők) és a vele (velük) együtt utazó legalább 3 gyermekük.
A május 1-jétől életbe lépő kedvezményrendszer a nyugdíjasok, valamint a 65 éven felüli személyek számára változatlan lehetőségeket biztosít. A "Nyugdíjasok utazási utalványa" alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult
– a 65. életévét be nem töltött, saját jogú nyugellátásban részesülő személy, valamint
– a hozzátartozói nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy,
– a külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,
– a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
– a gyám és gyámolt személy,
– a gondnok és gondnokolt személy.
A kedvezményre jogosult személy az őt megillető kedvezményt házastársával (élettársával) megoszthatja, ha az az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte. A 65 éven felülieket továbbra is ingyenesség illeti meg.
Az új kedvezményrendszer igénybevételéhez új igazolások kiállítása válik szükségessé. Az alábbi új típusú igazolásokat a közlekedési vállalatok állítják ki a megfelelő jogosultságot igazoló okmányok (például diákigazolvány, személyi igazolvány, szociális intézmény, munkaügyi központ igazolása stb.) alapján.
A rendelettel összefügg, hogy május 1-jétől a távolsági közlekedés jegy- és bérletárai is emelkedtek. A rendeletet egyébként a munkavállalók és közalkalmazottak érdek-képviseleti szervei a korlátozások miatt támadják, így elképzelhető, hogy annak felülvizsgálatára – a kormány döntésétől függően – sor kerül.
