Az elektronikus közvetítésen több csatorna - mobiltelefon, internet – együttes vagy felváltva történő működtetését értjük - mondta Borbély Tibor Bors, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) Kutatási Igazgatósága tudományos tanácsadója. Magyarországon 9,5 millió mobiltelefon-előfizető/kártyatulajdonos van, s az erre alapozott közvetítéssel - amely a vezetékes telefóniát váltja fel, s eszközei közé tartozik a WAP és az SMS – gyakorlatilag a teljes lakosság elérhető. Emellett szerepet játszik az internet, vagy a nemzetközi vállalatokon belül az intranet is. Ez utóbbi használatakor egy-egy munkakör megüresedését csak a saját hálózatában teszi közzé a cég.
Közvetítők kiválasztása
A közvetítők kiválasztásakor jó fogódzó lehet a cégeknek a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), amelynek csak olyan piaci szereplők lehetnek a tagjai, amelyeket elismer a szakma, és teljesen törvényesen működnek.
A tanácsadók honlapjai ugyancsak jó eligazodásul szolgálhatnak, hiszen azokon tallózva meg lehet nézni, hogy korábban mely vállalatoknak dolgozott az illető cég, s általában milyen típusú szakembereket szokott keresni.
Az árérzékeny megbízókat természetesen elsősorban a szolgáltatási díjak érdeklik. A piacon a felsővezetők direkt keresésével foglalkozó fejvadászok a legdrágábbak, ők az éves fizetés 30 százalékát is elkérik. A toborzás ennél lényegesen olcsóbb, hiszen a diplomásokért két-három havi, a szakmunkásokért pedig egy-két havi bérnek megfelelő összeget kell leróni közvetítési díjként.
Infrastrukturális háttér
Borbély Tibor Bors szerint az elektronikus munkaerő-közvetítésnek két gátja lehet: a rendelkezésre álló infrastruktúra, illetve a számítástechnikai írástudás hiányossága. Az uniós államokon belül például Svédországban, Dániában ez a piaci forma egyenértékű a hagyományos munkapiaccal, ezzel szemben Kelet-Közép-Európában még csak egyes piaci szegmensekben egyes tevékenységtípusokhoz és pozíciókhoz köthető az e-munkapiac lehetőségeinek kihasználása. Ugyanis az hirdet a világhálón, akinek a célközönsége is e csatornákat olvassa, részesíti előnyben.
Az on-line munkaközvetítői piacon több, érdemleges változás is megfigyelhető, ami elsősorban a szellemi és a fizikai munkakört meghirdetők, illetve keresők viszonyát – és utóbbiak előretörését – érinti. Napjainkban ugyanis egyre több nem magasan kvalifikált munkakör is felkerül az elektronikus hirdetési felületekre. E tekintetben alapvető különbség van a mobiltelefon és az internet között. Míg az utóbbitól az idősebb munkavállalók még mindig idegenkednek, előbbi esetében szó sincs erről. Ugyanis SMS-en keresztül ugyanúgy elérhető egy fizikai munkás, mint egy adó-tanácsadói munkakör várományosa. Ahogyan azonban egyre több családnál lesz internet, javul az e-közigazgatás és nő a szolgáltatást használók száma, úgy válik majd az e-munkapiac is egyre demokratikusabbá a meghirdetett pozíciók vonatkozásában.
Az on-line munkaközvetítésnek számos előnye van a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt. Egy jól felépített, több forrásra és eszközre támaszkodó e-munkapiac mindkét szereplő számára gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lehet. Az internetes toborzás például messze a legolcsóbb: akár tizedébe is kerülhet a hagyományos kiválasztásnak. Egy féloldalas újsághirdetés egyszeri megjelenése jelenleg még mindig 200-300 ezer forintba kerül, míg ugyanaz az ajánlat hetekig folyamatosan szerepelhet egy állásközvetítő portálon, ráadásul bármikor változtatni lehet rajta.
Kölcsönös előnyök
A cégek számára fontos lehet, hogy az interneten nincs terjedelmi korlát, több információt közölhetnek az adott pozícióról, s egy linkkel továbbküldhetik az érdeklődőket saját honlapjukra.
Borbély Tibor Bors rámutatott: az on-line toborzási megoldások további előnye a rugalmasság, a gyorsaság és a hatékonyság. A munkaerő elcsábításáért vívott küzdelemben gyakran előfordul, hogy a cégeknél egyik napról a másikra kell betölteni a megüresedett pozíciókat. Ilyen esetekben nincs idő arra, hogy nyomtatott médiumban jelentessenek meg álláshirdetést, tehát kihasználják az internet adta lehetőségeket. Az on-line oldalakon például az igény felmerülésétől akár kevesebb mint egy óra alatt láthatóvá válik a hirdetés, az adatbázisban talált jelöltekkel pedig azonnal felvehetik a munkaadók a kapcsolatot. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a netes közvetítésnél nem kell sorban állni; az állás- és a munkatárskeresésre fordítható idő szabadabbá válik, otthon, a karosszékből is elvégezhető.
Szintén nagy előnye az on-line közvetítésnek, hogy az egyes adatbázisok összeköthetők. Például az álláskeresés, a pályaválasztási, a pályakorrekciós információnyújtás és a felnőttképzés egyetlen belépési pontról és személyre szabottan nyújtható. Ezt hagyományos kirendeltségeken és időkeretekben nem lehet elvégezni.
Ugyanakkor veszélyei is vannak az e-munkapiac túlzott térnyerésének, bár ebben Magyarország még messze nem érintett. Probléma lehet az elszemélytelenedés, a nem megfelelő adatkezelés, nevezetesen, ha illetéktelenek használják fel a jelentkező/vállalat szenzitív adatait, vagy "fantomszemélyiségek" jönnek létre: azaz valaki egy virtuális állást/álláskeresőt "alkot". A ma működő rendszerek egy része kezeli ezen adatvédelmi problémákat, jóllehet, egyes esetekben erre nincsenek igazán jó megoldások.
Nyilvántartás, adatszolgáltatás
A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet szabályozza.
Ezek szerint a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központok végzik. A nyilvántartáson kívül a munkaügyi központok dolga a működési feltételek meglétével és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzés is.
A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet a magán-munkaközvetítőknek a székhelyük szerint illetékes munkaügyi központ felé kell teljesíteniük.
Adatbázis kezelése
A szakember szerint az on-line munkaközvetítőknél felgyülemlett hatalmas adatbázis kezelése több aggályt is felvet, ezért az államnak vagy a magánvállalkozónak kellő garanciákat kell nyújtania, hogy a vállalat vagy az álláskereső adatai nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Persze egy jól irányzott hackertámadással szemben nem mindig van védelem, de modern technikai eszközökkel és megfelelő szakmai, módszertani protokollokkal ki lehet építeni ilyen adatbázisokat.
Borbély Tibor Bors utalt arra, hogy az on-line munkaközvetítés által létrejött hatalmas adatbázis további előnye ugyanakkor, hogy kellő számú tranzakció esetén a munkapiac valós folyamatainak képe eddig soha nem látott alapossággal rajzolódik ki. Erre enged következtetni a svéd rendszer tesztelése. A svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat – amely a 9 millió lakosú Svédországban uralja a munkaerőpiacot – a rendszer működtetése révén több millió munkavállaló mozgásáról kap információkat. A kereslet-kínálat vonatkozásában olyan adatokhoz jut, amelyeket megfelelő statisztikai elemzések után fel lehet használni a foglalkoztatás- és a szakképzés-politika alakításában. A svéd tapasztalatokat fel lehetne használni a magyar munkaerő-piaci folyamatok elemzéséhez is.
Jogszabályi környezet
Magyarországon nincs speciális jogszabályi háttere az on-line közvetítéseknek, ugyanakkor az IT-szabályrendszerek, protokollok kiemelten vonatkoznak e szektorra. Ha azonban a magyar virtuális/IT munkapiac eléri fejlődésében a kritikus pontot, akkor valószínűleg érdemes lesz egy alacsonyabb rendű jogszabályban, még inkább a magán- és állami e-közvetítők chartájában – ha a piac egy ilyen megállapodást ki tud kényszeríteni – a pontos adatvédelmi, eljárásbeli szabályokat lefektetni.
Az FH szakembere szerint az ÁFSZ, az EURES és az on-line munkaerő-közvetítés rendszerei jól megférnek egymás mellett, sőt kiegészítik egymást. Végső célja minden kezdeményezésnek azonos: a munkaadók és az álláskeresők minél korrektebb, gyorsabb kiszolgálása. Ezen túl az ÁFSZ-nek – néhány nagy magánközvetítő céghez hasonlóan – már most is van elektronikus munkapiaca a www.afsz.hu, sőt, karrierpiaca a www.epalya.hu honlapokon. Ahogyan nemrégiben elrajtolt a mobiltelefonokra alapozott WAP rendszerük is. Az EURES működtetését pedig – más tagállamoktól részben eltérően – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES tanácsadói és menedzsmentje látja el.
Deutschlander Edit, a HVG Online Zrt. internetes állásközvetítő portál on-line termékmenedzsere elmondta: a Jobline néven működő oldalaikon mintegy 2500 álláshirdetés közül válogathatnak az álláskeresők. Jelenleg csaknem 25 000 aktív önéletrajz található adatbázisukban; eddig a Jobline több mint 3200 céggel kötött szerződést álláshirdetései megjelentetésére. A szakember kiemelte: az elektronikus álláskereső-oldalak nem hagyományos munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, hanem on-line felületet biztosítanak a hirdető cégek számára, hogy feltölthessék oldalaikra álláshirdetéseiket, amelyeket a regisztrált álláskeresők megkapnak e-mailben. Ugyanakkor a Jobline oldalán személyre szabottan böngészhetnek az ajánlatok között.
Naponta új ajánlatok
A termékmenedzser szerint megfigyelhető, hogy az utóbbi fél évben megnőtt az interneten meghirdetett fizikai munkakörök száma. Csak remélni lehet, hogy az ilyen pozíciókat keresők hirdetései is ugyanígy sokasodnak majd, s egyre több pályázatot fognak kapni azok a cégek, amelyek ilyen jellegű állást hirdetnek meg az on-line oldalakon.
A szakember a munkaközvetítés előnyei közül szintén kiemelte a gyorsaságot, mivel a hirdetés azonnal megjelenik az internetes oldalon, s akár a hirdetés kikerülése után azonnal megérkeznek az első önéletrajzok. Ez a munkaadók számára nagy előny.
A munkavállalóknak szintén kedvez, hogy gyorsan és személyre szabottan böngészhetnek a naponta frissülő több ezer állásajánlat között, s akár egy gombnyomással elküldhetik önéletrajzukat a megadott e-mail címre.
Deutschlander Edit elmondta: önéletrajzi adatbázisukat folyamatosan frissítik, karbantartják. Az aktív önéletrajzok száma kevesebb, mint amennyi valójában megtalálható egy-egy adatbázisban, azonban a munkaadók a passzív önéletrajzokhoz nem férnek hozzá.
A tapasztalatok azt jelzik, hogy míg az ÁFSZ oldalán a munkaügyi központok által meghirdetett pozíciók találhatók meg, az EURES az európai országokban ajánlott álláslehetőségekről ad tájékoztatást, addig az on-line álláskereső-oldalakon - ahogyan a Jobline-on is – egyaránt megjelennek a multinacionális cégek ajánlatai, a kisebb cégek által meghirdetett pozíciók, valamint a személyzeti tanácsadó cégek által kínált munkakörök is.
Dinamikus fejlődés várható
Felmérések szerint Magyarországon a cégek 2-4 százaléka használja az on-line munkaerő-toborzást. Nyugat-Európában az arány 40-45 százalék között mozog, az USA-ban pedig a vállalatok 80 százaléka él e lehetőséggel. Európán belül Nagy-Britanniában mintegy 700 internetes toborzócég működik. Az ottani munkáltatók 70-75 százaléka fordul rendszeresen közvetítőhöz.
Az on-line munkaerő-toborzásban a közép-európai régió, ezen belül Magyarország még csak az út elején jár, ez a szektor azonban a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Ha a növekedés töretlen lesz, akkor a szakemberek szerint Magyarországon néhány éven belül a vállalatok 20-30 százaléka szerez majd ily módon munkaerőt.
Bővülő piac
A magán-munkaerőközvetítők száma dinamikusan bővült 2005-ben: az azt megelőző évhez képest 17,5 százalékkal több, összesen 658 olyan céget tartottak nyilván, amelyek tevékenységi körében szerepel a közvetítés és kölcsönzés. A legtöbb, 285 cég budapesti székhelyű. Pest megyében 48, Komárom-Esztergomban 33, Baranya megyében, illetve Fejér és Csongrád megyében egyaránt 32-32 működött a kimutatás évében. A legkevesebb – 10-10 - Heves, Nógrád és Tolna megyékben tevékenykedett.
A magánközvetítők háromnegyede jogi személyiséggel rendelkező, ötöde jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, 5 százalékuk pedig egyéni vállalkozó. Csak belföldre 551 cég, csak külföldre 25, bel- és külföldre egyaránt 82 cég közvetít. Ám köztük sok az egyszemélyes vagy pár fős vállalkozás, amelyek tőkehiány miatt nem képesek komoly adatbázist létrehozni, s emiatt piacismeretük is hiányos.
A magán-munkaközvetítőknél tavaly jelentkező munkát keresők száma 372 ezer volt, ez 37 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Az álláskeresők több mint fele a jelentkezéskor munkaviszonnyal rendelkezett. Az ilyen jogviszonnyal nem bírók száma 40 százalékkal nőtt 2004-hez képest.
Az összesített adatok szerint a 658 magán-munkaközvetítőnek 2005-ben összesen 31 379 főt sikerült elhelyezni – ami a náluk jelentkezőkének a tizede –, ez az azt megelőző évhez képest 57,5 százalékos növekedés. A munkavállalók közül 15 198 férfi és 16 181 nő volt.
Sikeres közvetítés
A külföldi közvetítések száma harmadával, a belföldieké kétharmadával nőtt 2004-hez viszonyítva. A közvetítettek 91 százaléka belföldön, a többiek külföldön kaptak munkát. Az elhelyezkedettek háromnegyede fizikai munkakörbe, negyede szellemi munkakörbe került. A belföldön elhelyezettek harmada előzőleg is munkában állt, kétharmaduk azonban nem rendelkezett munkaviszonnyal. Az elhelyezkedők több mint fele 30 évnél fiatalabb, harmaduk 30-49 éves, tizedük 50 évesnél idősebb volt.
A közvetítettek legtöbbjét – csaknem egyharmadát – a feldolgozóipar, legkevesebbjét – 0,1 százalékát – a bányászat alkalmazta. Jelentős – egyhatod-egyhatod arányt képvisel – a vendéglátás, valamint a kereskedelem is.
A külföldi közvetítéseken belül a férfiak aránya majdnem eléri a kétharmadot, s 81,9 százaléka fizikai munkára irányult. Az EU-tagországok részesedése 78,9, az Európán kívüli országoké 20 százalék. A legtöbb ember – több mint harmaduk – a vendéglátásba került, illetve csaknem ötödük a szállítás ágazatba.
A számukat tekintve dinamikusan fejlődő munkaerő-kölcsönzőkből 584 céget tartottak nyilván 2005-ben a munkaügyi központok, ez 16 százalékos bővülést jelentett 2004-hez képest. A kölcsönzött munkavállalók közül 51 108-nak volt határozott idejű munkaszerződése; 25 076-an határozatlan szerződéssel tevékenykedtek.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat – amely 2005-ben 170 kirendeltségével 220 ezer sikeresen lezárt, nem támogatott munkahelyre szóló közvetítést hozott tető alá - a múlt évtől kezdődően szervezett módon építi kapcsolatait a magáncégekkel, aminek nyomán 2006 júliusában 32 magánközvetítővel állt szerződéses kapcsolatban. A megállapodások szerint a magánközvetítők többféle együttműködést is vállalhatnak. Ezek közé – a munkaerő-piaci információk cseréjétől kezdve az egymás honlapjainak kölcsönös hivatkozásán át egészen a konkrét állásinformációk kicseréléséig – sokféle feladat tartozik.
EURES: egymilliós adatbázis
Az uniós csatlakozással egyidejűleg a tíz új tagállam az Európai Unió hivatalos munkaerő-közvetítő rendszeréhez, az EURES-hez is csatlakozott 2004-ben. A munkaerő tagállamok közötti mobilitását feltérképezni és kiszolgálni hivatott internetes portálon (www.afsz.hu/eures) a tagországok álláskínálata mellett az államokra vonatkozó alapvető munkavállalási, foglalkoztatási és társadalombiztosítási adatok is elérhetők.
A dolgozók jelenleg több mint 900 ezer állásajánlat közül válogathatnak, a cégek pedig 100-150 ezer önéletrajzot találnak a rendszerben. A regisztrált munkáltatók száma meghaladja az 5500-at. Az állásajánlatok száma hamarosan eléri az egymilliót, mivel nemsokára az eddig hiányzó Olaszország és Spanyolország is közzéteszi betöltetlen álláshelyeit.
Bár a felkínált állások többségére elsősorban saját országuk jelentkezőit várják a cégek, a Foglalkoztatási Hivatal szakemberei mégis arra buzdítják a magyarokat, hogy jelentkezzenek e munkalehetőségekre is, hiszen megfelelő szaktudás és nyelvismeret esetén esélyük lehet az állások elnyerésére.
Időközben a magyar cégek is kezdik felfedezni az ingyenes európai internetes toborzás lehetőségeit: mintegy másfél ezer magyarországi pozícióra kerestek a cégek jelentkezőket; leginkább mérnököket és szakmunkásokat várnak.
Minőségbiztosítás
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1997-ben megalkotott 181-es számú egyezménye tette lehetővé az állami és a magán-munkaügyi közvetítő/kölcsönző irodák együttműködését a közös minőségbiztosítási rendszer kialakításáért. Az EU-tag- (és akkor még) jelölt államok 1999-ben speciálisan erre fokuszáló szemináriumot tartottak, majd 2000-2002-ben több nemzetközi konferencia foglalkozott e témával, illetve az uniós ÁFSZ-eket támogató szakértői csoport elemzéseket végzett a munkaadóknak nyújtható szolgáltatásokról. Az EU 2003 júliusában kiadott irányelve a munkaerő-piaci szereplők intenzívebb társulását, valamint a magán- és az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását szorgalmazta.
A minőségbiztosítási rendszer célja a közös (állami/magán-) minőségértékelés – és mutatóinak - kialakítása, propagálása és elterjesztése, azaz a magán- és az állami szektorban tevékenykedő partnerek társulásainak erősítése, a szolgáltatás hatékonyságának javítása. Ennek érdekében az ÁFSZ-ek feladata, hogy megismerjék, illetve megfelelően kezeljék a komplex értékelési és monitoringrendszert, amely sokkal inkább a teljes körű minőségirányítás (TQM) módszerére, mintsem az egyszerű ellenőrzőlistára emlékeztet.
Jelenleg a közvetítőpiacon a működés feltételéül szabják bizonyos minőségi paraméterek teljesítését. A magánszolgáltatóktól szinte minden vizsgált országban megkövetelik, hogy rendelkezzenek ilyen engedéllyel. Az állami testületeket ezzel szemben nem engedélyeztetik, jogállásuk legtöbbször a foglalkoztatási rendszer normáiból és szervezetéből adódik. A vizsgált országok egyike sem büszkélkedik az állami, illetve a magánoperátorok tevékenységeit ellenőrző rendszerrel.
Szakmai ajánlás
A minőségbiztosítási projekt sikeressége a munkaerőpiacok és az állami ÁFSZ-ek reformját, a köz- és a magánszféra együttműködését, az egyablakos ügyintézés térnyerését, valamint a specifikus infokommunikációs és adatvédelmi szabályok megalkotását feltételezi.
A 2007 tavaszán befejeződő nemzetközi munka eredményeként a részt vevő tagállamok állami munkaügyi szervezetei – egyeztetve a magánszféra közvetítőivel – olyan keretrendszert ajánlanak majd fel, amely lehetővé teheti a magán- és az állami közvetítőügynökségek munkájának közös alapokon nyugvó minőségbiztosítását.
A Foglalkoztatási Hivatal aktív közreműködőként részt vesz az állami és a magán-munkaerőközvetítők, szolgáltatók közös minőségbiztosítási elveinek kidolgozást felvállaló uniós projektben. A 2006. szeptember 20-21-én megrendezett magyarországi magán- és állami közvetítők közötti egyeztetésre az FH mintegy 1300 regisztrált közvetítőt, illetve kölcsönzőt hívott meg, s a személyes véleménynyilvánítás mellett lehetővé tette a kormányzati portálon való hozzászólást is.
A kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió számára olyan szakmai ajánlás szülessék meg, amely alapján a magán- és az állami szervezetek azonosan gondolkodnának a minőségről, az álláskeresők védelméről, valamint a megrendelő, a foglalkoztató korrekt kiszolgálásáról.
