A foglalkoztatáspolitikai támogatások fókuszában a munkahelyek megőrzése és újabbak létrehozása áll. Bár más elven és más szisztémával, mindkét cél jegyében forrásokat különítettek el a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészéből.
Likviditási gondok
Az aktív foglalkoztatási eszközök egyik bevált technikája a munkahelymegőrző támogatás, amely akkor adható, ha anyagi segítség hiányában létszámleépítés veszélye fenyegeti a vállalkozást. Az MPA kasszájából azon cégek számíthatnak forrásokra, amelyek átmeneti likviditási problémákkal küszködnek vagy szerkezetátalakítást hajtanak végre.
Az e célra szánt pénzek kétféleképpen érhetők el: központi program keretében, illetve megyénként a decentralizált források terhére. Fontos tudni, hogy ez esetben nem kell pályázni – nincs szükség bonyolult adminisztrációra –, elegendő egy kérelmet kitölteniük az érintetteknek. A központi rész forrásait a munkaügyi központok igényelhetik; a munkáltatóknak a támogatás igénylőlapját a területileg illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtaniuk.
A központi keret esetében a támogatás folyósítását létszámkorláthoz kötik. Legalább 50 olyan állásnak kell megmaradnia, amely a kívülről kapott segítség nélkül minden valószínűség szerint megszűnt volna – mondta Veres Lászlóné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) címzetes vezető főtanácsosa. Nem számít azonban, hogy mekkora a cég: a létszámleépítéssel fenyegetett, minimum félszáz dolgozó jövőbeni munkavégzését akkor is garantálni kell, ha a munkáltató például 80 alkalmazottat foglalkoztat, s ennyi az alsó határ akkor is, ha tízszer ekkora vállalkozás kénytelen karcsúsítani.
Bajba jutott ágazatok
Lényegtelen az is, hogy milyen szektorban tevékenykednek a munkáltatók: a könnyűiparban, a kereskedelmi szektorban, a gépgyártásban vagy az agráriumban működők egyaránt kérhetik a támogatást. Mindez persze sokféle igényt is jelez, ami megmutatkozik az idei adatokból is.
A legtöbb pénzt az élelmiszer-feldolgozó cégek kapták: szerte az országban összesen 204 millió forintot használhattak fel. Ebben az ágazatban kilenc társaság került kilátástalan helyzetbe, közülük jó néhány a baromfifeldolgozók közül, amelyek a madárinfluenza és az azzal kapcsolatos riadalom okozta keresletcsökkenés miatt szembesültek a gondokkal. E cégek nem tudták kigazdálkodni dolgozóik munkabérét, így az elbocsátások elkerülése érdekében külső segítséget kértek. A beavatkozás eredményesnek bizonyult, hiszen országszerte 845 foglalkoztatott átmeneti bérköltségeihez járult hozzá az MPA.
A második leginkább támogatott ágazat - együttesen – a gépipar, a fém-, a jármű- és a műszergyártás volt; e körben hat társaság küzdött átmeneti likviditási gondokkal. A problémák kezelésére 165 millió forintot kaptak a központi alapból, aminek nyomán 560 ember folytathatja munkáját.
A villamosenergia-, a földgáz- és a mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a raktározás területéről négy cég nyújtotta be kérelmét, s a segítségül kapott 51 millió forint révén 227 dolgozó őrizhette meg munkahelyét.
Rendre foglalkoztatási nehézségekkel küszködik a mezőgazdaság is. Ebben az ágazatban két munkáltató kért és kapott munkahelymegőrző támogatást: az összesen 40 millió forintból 139 alkalmazott menekült meg az elbocsátástól.
Átcsoportosított források
A munkahelymegőrző támogatások idei programja január 2-án startolt, a beadványokat szeptember 30-áig lehetett benyújtani. A keret teljes összege 1,2 milliárd forint, amelyből szeptember közepéig 545 milliót kötöttek le, s összesen 2172 álláshely megóvását támogatják.
A megmaradó forrásokat más foglalkoztatásbővítő célokra csoportosítják át, az idén például újabb pályázatot írtak ki munkahelyteremtő támogatásra, az eredetitől eltérő feltételekkel. A központi programokon kívül is van forrás az állások megőrzésére; a decentralizált keretből a megyei munkaügyi központok gazdálkodhatnak. Ezek kisebb cégek munkahelyeinek megőrzését szolgálják, s legfeljebb egy évig adhatnak támogatást a vállalkozásoknak.
Tönkrement cégek
A textilipari munkáltatók ugyancsak rendszeresen igénylik a munkahelymegőrző támogatásokat, s cseppet sem kedvező tendencia, hogy az idén lényegesen kevesebb pénzt kértek. Ennek oka, hogy közülük sokan tönkrementek, vagyis az átmeneti segítség sem volt elegendő ahhoz, hogy talpon maradjanak. Azonban az idei forrásokkal két vállalkozás talán egyenesbe jöhet, náluk 127 dolgozó bérét összesen 37 millió forinttal támogatja az MPA.
A bőr- és cipőiparból szintén két cég jelezte, hogy források hiányában el kell bocsátania 129 dolgozóját, aminek megelőzésére 22 millió forintban részesültek. Hasonlóképpen a papírgyártás és az egyéb feldolgozóipar területén is vannak nehézségek, erre utal, hogy – két kérelem alapján – 26 millió forinttal 145 dolgozó állását sikerült megőrizni.
Bár az MPA kizárólag a megszűnéssel fenyegetett munkahelyeket támogatja a bérköltségek átvállalásával, azonban a munkaadóknak nem elegendő csupán ezeket megőrizniük. Nem megoldás ugyanis, hogy csak azokat a dolgozókat tartják meg, akik után jár a támogatás, viszont elküldik azokat, akiknek a bérét saját erőből kell kigazdálkodniuk. A társaságnak tehát garantálnia kell, hogy nem csökkenti a létszámát. Ellenőrzik továbbá, hogy milyen intézkedéseket tett a cég a támogatási kérelem benyújtását megelőzően. Ha kiderül, hogy fél éven belül több dolgozótól is megváltak, akkor nem számíthatnak segítségre. A feltételek teljesítésének kontrollja során ugyanis hat hónapos átlagos állományi létszámot vesznek figyelembe.
Átmeneti krízis
Az érintett munkahelyekhez kapcsolódóan legfeljebb négy hónapig jár a költségkiegészítés, a munkaadónak azonban vállalnia kell, hogy a támogatott időtartam legalább kétszereséig nem szünteti meg az állást. Vagyis, akinek a keresetét négy hónapig átvállalja – legalább részben – az MPA, azt a személyt legalább egy évig nem lehet utcára tenni. A központi finanszírozás esetében egy dolgozónál a támogatás összege nem érheti el a minimálbér 135 százalékát (a decentralizált forrásoknál 150 százalék a felső határ). Ez azt jelenti, hogy havonta maximum 84 375 forinttal lehet kiegészíteni a vállalkozás bérköltségeit, ám ennél kevesebb pénz is megítélhető.
A támogatás – az esetek túlnyomó részében - eléri a célját, előfordul viszont, hogy hiába az anyagi segítség, a vállalkozás mégsem tudja kezelni problémáját. Idén és tavaly mindenki sikeresen helytállt a támogatottak közül, 2004-ben azonban volt rá példa, hogy mégis megszűntek a munkahelyek. Például egy húsipari foglalkoztatót számoltak fel.
Tavaly a szerkezetátalakítás miatt megrendült cégek külön alprogramban vehettek részt, akkor erre 56 millió forintot költöttek el, ezt a forrást azonban az idén beolvasztották a főösszegbe. Ennek oka, hogy bár mindazok speciális helyzetben vannak, akik tevékenységet váltanak, ám a likviditási problémák kezelése és a bértámogatás rendszere ugyanolyan náluk is, mint más vállalkozásoknál, a dolgozók képzési lehetőségének támogatásával pedig nemigen éltek – magyarázta a főtanácsos. Veres Lászlóné hozzátette: gyakorta okoz likviditási problémát új technológia alkalmazása is, de van, akinél piaci nehézségek, keresletcsökkenés, pénzügyi gondok idézik elő az átmeneti krízist. Ahány cég, annyiféle helyzet – foglalta össze a szakember.
A főtanácsos szerint fontos mérlegelni, hogy kinek adnak támogatást, és kinek nem. Olyan cégeknek ugyanis nem érdemes nagyobb összeget utalni, amelyek eleve kilátástalan helyzetben vannak, és semmi esélyük a kilábalásra. Elhúzódó gondok közepette szinte biztos, hogy az átmeneti támogatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az MPA minden esetben utólag finanszírozza a munkabéreket és a rájuk rakódó közterheket, a vállalkozásoknak tehát egyhavi összeget előre kell kifizetniük dolgozóiknak. Ez szintén azt szolgálja, hogy ne kerülhessenek a támogatottak közé olyanok, akik még ekkora tartalékkal sem rendelkeznek.
Hátrányos térségek
A munkahelyteremtő támogatásra azok a munkáltatók számíthatnak, amelyek új beruházást valósítanak meg, s ennek nyomán jönnek létre az új álláshelyek. Elsősorban azon településekre irányulnak az MPA forrásai, amelyek társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen térségnek számítanak. Míg az állásmegőrzés esetében bértámogatással segítik a vállalkozásokat, az új munkahelyek létesítését egyszeri beruházási támogatással ösztönzik, amely a kezdeti időszakban egy nagyobb összeggel hathatósabb segítséget jelenthet a cégeknek.
Munkahelyenként 800 ezer forintra számíthatnak a beruházók, s további 200-200 ezer forintot kapnak, ha kedvezőtlen adottságú térségben tevékenykednek, illetve ha bejelentett álláskeresőt vesznek fel. Ösztönözni kívánják a romák foglalkoztatását is, ezért 100 ezer forint jár álláshelyenként.
Munkahelyteremtésre az idén 1,8 milliárd forintot különítettek el az MPA forrásaiból, amire 247 pályázatot regisztráltak. Közülük 99 kapott zöldutat. Szembetűnő, hogy szinte mindegyikük - 96-an – a kis- és középvállalkozások (kkv) táborából került ki. A megyei munkaügyi központok 41 vállalkozás beruházásának megvalósításában segédkeznek további 353 millió forinttal. A központi és a megyei források együttesen 140 munkáltató büdzséjét gyarapítják, és 2160 új munkahely létesítéséhez járulnak hozzá a szeptemberig jóváhagyott pályázatok alapján. A vállalkozások igyekeznek maximalizálni a kapott összeget, jelzi ezt, hogy 1626 munkahely esetében bejelentett álláskeresőt vettek fel. A kis- és közepes vállalkozásoknál két, a nagyobb cégeknél három évig kell megmaradnia az új álláshelynek, máskülönben vissza kell fizetniük a támogatást.
A kkv-k munkahelymegőrző és -teremtő támogatása csak akkor lehet sikeres, ha vissza nem térítendő összeggel segítik a vállalkozásokat – fejtette ki az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Szűcs György kiemelte: az elmúlt 16 esztendőben egyvalami mindig azonos volt: a munkáltatókat sújtó adók és tb-járulékok oly mértékben megterhelték a vállalkozásokat, hogy azok képtelenek voltak az eredetitőke-felhalmozásra. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz fejleszteni a cégeket és bővíteni a foglalkoztatást, hiszen ez túlságosan magas költséget róna a munkáltatóra. A munkahelyteremtő támogatás tehát kulcsfontosságú annak a cégnek, amely önerőből eljutott oda, hogy mindössze kis segítséget igényelne a terjeszkedéshez. Ez nem a gazdaság mesterséges fűtése, nem kidobott pénz, hiszen a ráfordítás – a bérek után fizetett közterhek formájában – bőven megtérül. Ráadásul az érintetteknek nem kell munkanélküli-segélyt fizetni.
Munkaerő-piaci képzés
A könnyűipar számára rendkívül fontosak az álláshelyek védelmét szolgáló támogatások, hiszen ezen ágazatban – az utóbbi időben - rendkívül sok munkahely szűnt meg – hívta fel a figyelmet a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke. Neményiné Gyarmathy Margit elmondta: az e területen tevékenykedőket az is sújtja, hogy míg az iparban – átlagosan – a költségek 2,6 százalékát teszi ki a társadalombiztosítási járulék, addig e szektorban a vállalkozások kiadásainak 6,4-8,4 százalékát.
Az elnök szerint a könnyűipari vállalkozások kasszáját az is megterheli, hogy a munkáltatóknál sok fiatal nő dolgozik, akiknek a szülésüket követően évekig fizetni kell az ezzel járó kiadásokat. Ez bár érthető, de nehéz helyzetet állít elő, ezért a szövetség azért lobbizik, hogy a cégek kapjanak valamilyen kompenzációt.
Ha a támogatás nem is elegendő, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek, köztük a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásoknak köszönhetően kedvező elmozdulás következett be – szögezte le Bihall Tamás. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a segítség mindenekelőtt az 50 évnél idősebbek számára lehet fontos, hiszen ha elveszítik munkájukat, korántsem biztos, hogy újra el tudnak helyezkedni.
A támogatás feltételrendszere elfogadható, az elnök szerint azonban célszerű lenne e konstrukciót összehangolni a regionális fejlesztési tanácsok kasszájából folyósított fejlesztési forrásokkal. Az invesztíciók jó része ugyanis munkahelyteremtést is eredményez. Előbbire 6-8 milliárd, utóbbira pedig 3-4 milliárd forint jut Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami összeadódva sokkal hatékonyabb lehetne. Egyelőre azonban hiányzik a rendszerből a szinergia, s így az egyik nem képes a másik hatását erősíteni.
Azonban tisztában kell lenni azzal is, hogy a munkahelyek létesítését és megóvását csak akkor érdemes anyagilag ösztönözni, ha azt a vállalkozás piaci helyzete indokolja. Ha tetszik, ha nem, szűkös körülmények között a cégek nem fogják mindenáron megtartani alkalmazottaikat – jelentette ki az elnök. Éppen ezért általában is meg kell erősíteni a vállalkozásokat. A kereskedelemfejlesztésben például minél több közvetlen eszközre van szükség, miként ösztönözni kell a munkaerő-piaci képzéseket is.
