Járulékfizetési kötelezettség többes jogviszonyban
Az egyik leggyakoribb lehetőség, hogy az érintett munkavállaló többes jogviszonyban áll, azaz mellékfoglalkozásban is vállal munkát.
Társadalombiztosításijárulék-fizetés többes jogviszonyban
A biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, ezért az érintett után a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot természetesen egyéb jogviszonyában – feltéve, hogy az szintén biztosítási kötelezettséggel jár – is meg kell fizetni. A biztosítottat terheli a 8,5 százalék nyugdíjjárulék is mindaddig, amíg nem nyilatkozik arról, hogy összes (tehát a főállásából és mellékállásából származó együttes) jövedelme már elérte az éves felső határnak megfelelő összeget.
Fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjainak járulékfizetése
E szabály alól egyedül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai képeznek kivételt, akik a további jogviszonyból származó jövedelmük után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizetnek. Például a szabadnapos tűzoltó egyéb jogviszonyában nem fizet nyugdíjjárulékot.
Az egészségbiztosításijárulék-fizetés többes jogviszonyban
Az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában azonban vizsgálni kell, hogy az érintett rendelkezik-e másutt heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Amennyiben igen, akkor csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, amennyiben nem, akkor viszont a – 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal növelt – 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell lerónia. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait csak az alapján a jogviszony alapján lehet igénybe venni, amelyben pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés is történt.
Amennyiben a többes jogviszonyban álló munkavállaló foglalkoztatása sehol sem éri el a heti 36 órát, akkor valamennyi jogviszonyában meg kell fizetnie a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot. (Ez alól az egyéni és társas vállalkozó képez kivételt, akinek a heti 36 órás foglalkoztatása több rövidebb munkaidőből is "összerakható".) Ilyen esetben az érintett valamennyi jogviszonyában jogosult az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, pl. táppénzre.
Minimális járulékfizetés
Munkaviszony esetén a minimális járulékfizetés kötelezettsége valamennyi foglalkoztatót terheli, természetesen alkalmazva az arányosság elvét. Például attól, hogy a minimálbéres főfoglalkozású után a munkaadó megfizette a járulékot a havi 125 ezer forintot alapul véve, a heti 20 órás mellékfoglalkozásban foglalkoztatott esetén sem mentesül a foglalkoztató a havi 62 500 forintos minimális járulékalap alól, hacsak nem él bejelentési jogával az alacsonyabb járulékalapra vonatkozóan.
Járulék visszafizetése
Többes jogviszony esetén az esetlegesen túlvont egyéni járulék elszámolása (visszafizetése) az egyik foglalkoztató megszűnése esetén azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
Eho többes jogviszonyban
A tételes eho-t többes jogviszony esetén is csak egy munkahelyen kell megfizetni, melyre vonatkozóan a munkavállalónak az igazolást kell bemutatnia.
A felmentési idejét még más munkáltatónál töltő munkavállaló esetében is többes jogviszonyról van szó, tehát annak lejártáig utána még a korábbi munkaadó fizeti a tételes eho-t, és az új foglalkoztatót nem 6, hanem csak 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék terheli.
Keresőtevékenység gyed, gyes alatt
A terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő személy díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát nem végezhet, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen nem folytathat. Amennyiben egyéni vagy társas vállalkozó, az ellátás tartama alatt nem kötelezett minimumjárulék-fizetésre, de tagi jövedelemben, kivétben sem részesülhet.
Ugyanez vonatkozik a gyedben részesülő személyre is.
A gyes esetében lényegesen megengedőbb a jogszabály. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
– a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, viszont a
– a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
Gyesen lévő nagyszülő keresőtevékenysége
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
E szabály alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
Gyesen lévő biztosítási kötelezettsége
A gyesben részesülő munkavállaló biztosítási kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, utána a társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni. A tételes eho-t viszont nem kell fizetni a gyesben részesülő munkavállalása esetén.
Saját jogú nyugdíjas után fizetendő járulékok
A saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló után a foglalkoztatónak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint tételes eho-t kell fizetni. Tekintve, hogy a nyugdíjas pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait nem veheti igénybe, így táppénzre sem jogosult. Megilleti viszont a betegszabadság.
Gyakran előfordul, hogy a munkavállalót nyugdíjazása után tovább foglalkoztatja munkáltatója. Ebben az esetben a nyugdíjazása napját megelőző időszakra vonatkozó juttatásai után az egyéni járulékot (8,5 + 6 százalék) az általános szabályok szerint kell leróni.
Saját jogú nyugdíjas
Saját jogú nyugdíjasnak az minősül, aki
– saját jogú öregségi nyugdíjban,
– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
– korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban,
– az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíjban,
– egyházi, felekezeti nyugdíjban,
– szolgálati nyugdíjban,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben,
– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy
– bármely EGT-tagállamban saját jogú nyugdíjban részesül.
Rokkantsági nyugdíj
A rokkantsági nyugdíjban részesülő esetében fontos figyelembe venni, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
– a nyugdíjas már nem rokkant, vagy
– rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
E szabály alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.
A keresetet pedig akkor kell a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetek közötti különbség legalább húsz százalék.
Egyéni és társas vállalkozó esetében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a saját jogú nyugdíjason kívül az is, aki özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.
Egészségbiztosításijárulék-fizetés nyugellátás szüneteltetése esetén
Amennyiben a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas nyugellátását szünetelteti, ennek időtartama alatt az érintett a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából nyugdíjasnak minősül, viszont a 4 százalék helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az újbóli folyósítás során a jogosultat a nyugellátás a szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott, évenkénti emelésekkel növelt összege illeti meg.
Egyéni járulékfizetés nem saját jogú nyugdíj esetén
A rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó is. Ezek az ellátások azonban nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, így az érintettek a főfoglalkozásúakkal azonos módon kötelezettek egyéni járulékok fizetésére.
Keresőtevékenységet végző, ápolási díjban részesülő után fizetendő járulék
Az ápolási díjban részesülő folytathat ugyan keresőtevékenységet, de munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát nem haladhatja meg. Foglalkoztatása esetén az általános szabályok szerint kell utána járulékot fizetni, és terheli foglalkoztatóját a tételes eho is.
Külföldi után fizetendő járulékok
Amennyiben a munkavállaló külföldi állampolgár, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeire az általános szabályokat kell alkalmazni. Ennek során azonban tekintettel kell lenni a Tbj.-tv. azon előírásaira, hogy a törvényt
– az uniós állampolgárokra vonatkozóan az uniós rendeletekben,
– a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre pedig az azokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az uniós állampolgárokra (ideértve Izland, Norvégia, Liechtenstein és Svájc polgárait) például nem terjed ki a biztosítás Magyarországon, amennyiben más uniós államban már biztosítottak, és ezt az E 101-es igazolással igazolják. Ebben az esetben magyarországi jövedelmük után nem kell járulékot fizetni, viszont a tételes eho-t le kell a jogviszony alapján róni. Ezen túlmenően felmerülhet jövedelmükkel kapcsolatban a százalékos eho fizetésének lehetősége. Ez akkor terheli a kifizetőt az egyébként eho-alapot képező jövedelmek esetében, ha a társadalombiztosítási szabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő személyről van szó.
Belföldinek minősül:
– a magyar állampolgár, ha rendelkezik lakóhellyel Magyarországon,
– uniós állampolgár, ha van tartózkodási engedélye,
– harmadik ország polgára, amennyiben van letelepedési engedélye és végül
– a menekült és a hontalan.
