A védintézkedésekben nem lehet megkülönböztetés
Két magas migrációs potenciálú ország csatlakozik 2007-től az Európai Unióhoz: az OECD kimutatása szerint 2004-ben, 196 ezer fős kibocsátással, Románia állt az első helyen, Bulgária pedig a negyedik volt a listán – hangsúlyozta Csizmár Gábor.
A munkaügyi tárca államtitkára nem vállalkozott számszerű becslésre arról, hogy mi várható január 1-jétől. Egyelőre ugyanis csak formálódnak azok a szakmai tanulmányok, amelyekre támaszkodva – a szociális partnerek véleményét is figyelembe véve – a kormány majd mérlegeli, hogy miképpen döntsön.
A velünk együtt csatlakozó Szlovákia példáját tekintve – ahonnan a munkavállalók rendszeresen átjárnak Magyarországra –, némi analógiát mutat Románia abból a szempontból, hogy jelentős magyarlakta területei vannak. Míg 2004 májusa előtt néhány ezer fős volt a szlovák munkavállalók megjelenése a hazai munkapiacon, két éve hirtelen néhány tízezerre nőtt: ma már 30-50 ezer közöttire becsülik számukat. Az államtitkár ugyanakkor utalt arra, hogy védintézkedésekre a velünk együtt csatlakozó országok esetében is volt mód. A csatlakozási szerződés alapján arra viszont nincs lehetőségünk, hogy újabb korlátozó intézkedéseket vezessünk be; csak a jelenlegi szabályozást enyhíthetjük a teljes piacnyitásig. S bár Magyarországról másként néz ki Románia és Bulgária – a nyelvi különbség és a távolság okán –, a kormánynak nem áll szándékában, hogy megkülönböztetést tegyen a két ország között. Ez ellenkezne az uniós elvvel és gyakorlattal.
Az esetleges védintézkedésekről készült szakértői javaslatokról már megkezdődött a konzultáció a szociális partnerekkel. Ezek szerint részleges nyitás elképzelhető, ami egyszerre jelent védelmet a magyar munkaerőpiac számára és segítséget a honi gazdaságnak. Ennek lényege, hogy bizonyos hiányszakmákban – a munkaerő-piaci körülmények vizsgálatát mellőzve – lehetőség lesz külön engedély nélkül a munkavállalásra. Bár engedéllyel ma is lehet dolgozni Magyarországon a Romániából érkezőknek, ezt azonban csak akkor adja ki a munkaügyi szervezet, amikor ellenőrizte, hogy a konkrét feladatra vagy munkakörre nincs kiközvetíthető hazai vagy európai uniós munkavállaló. Azokban a régiókban, ahol nagy hiány mutatkozik bizonyos szakmákban, a javaslat szerint részleges nyitás történhetne. Ez egyben védelmet jelentene a magyar dolgozók számára is, hiszen a hazai vagy az uniós tagállamokból érkező munkavállalók által be nem töltött álláshelyekre beengedné a nem magyar állampolgárságú, de uniós tagállamú románokat és bolgárokat. Ezzel enyhíteni lehetne a szakemberhiányt, ami hozzájárulhat a versenyképesség javításához.
Csizmár Gábor szerint ugyanakkor a végleges döntést legalább három, még nem teljesen ismert információ alapján kell meghozni. Meg kell várni a hatástanulmányok elkészültét, illetve meg kell nézni, hogy a többi uniós tagállam miként dönt. A legfontosabb, hogy a kormány a szociális partnerek álláspontja nélkül nem kíván ebben a kérdésben dönteni. Magyarország a régi EU-tagállamok esetében úgy döntött, hogy "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten". Tehát ha valaki kinyitotta a munkaerőpiacát, mi is megtettük, ha valaki részlegesen nyitotta ki, akkor mi is, és ha valaki zárva tartotta, az előtt ugyanúgy zárva tartjuk. Ez a viszonossági jogszabály – kormányrendelet –, ebben is a szociális partnerek véleménye alapján döntöttünk. Azt gondoljuk, hogy a most csatlakozók esetében is így kell eljárni – szögezte le Csizmár Gábor államtitkár.
A hiányszakmákban célszerű lehet a külhoniak alkalmazása
A magyar munkaadókat és munkavállalókat nem érik felkészületlenül az európai uniós csatlakozás közvetlen és közvetett hatásai – hangsúlyozta Szabadkai Antal, az Agrár Munkaadói Szövetség főtitkára. A szakember szerint Magyarországnak – viszonylag szerény mértékben - munkaerőexportra nyílik lehetősége, eközben azonban nem veszélyezteti a távolabbi országok munkaerőpiacait, hiszen közismert a honi dolgozók gyenge mobilitási hajlandósága. Közelsége miatt leginkább Ausztria a célország, elsősorban a fiatalok körében. A csatlakozás indirekt hatása az, hogy a bérek itthon is jobban emelkedtek annál, mint amit a magyar gazdaság állapota indokolna. Ennek oka, hogy ahol az elvándorlás miatt hiány keletkezik, ott magasabb bérért lehet majd pótolni a kieső dolgozókat.
Románia és Bulgária uniós csatlakozása nyomán a főtitkár azt valószínűsíti, hogy többen jönnek a hazai munkaerőpiacra, s nem feltétlenül a legkvalifikáltabb munkakörökbe, hiszen ez utóbbiakban viszonylag jó az ellátottság. A határ menti területeken - Ukrajnát, Romániát és Szerbiát illetően – inkább munkaerőimport zajlik, már amennyire ezt a jogi szabályozás lehetővé teszi. A Romániából érkezők többségének nyelvi problémája sincs, Ukrajna polgárainak munkavállalását viszont nehezíti, hogy a velük szomszédos térségek – például Szabolcs megye - inkább munkaerő-fölösleggel küszködnek. "Importőr pozícióban vagyunk" a szlovák határ mentén is; Komáromba és Esztergomba több ezren ingáznak naponta északi szomszédunkból.
Mindez azonban a foglalkoztatás egyensúlyát még nem borította fel, jóllehet, 2007 után változhat a helyzet, hiszen ha nem születnek kellő védintézkedések, a korábbinál lényegesen több munkavállaló érkezésével kell számolnunk – jelentette ki Szabadkai Antal. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a migráns dolgozók legális foglalkoztatását célzó francia erőfeszítésekre. A nyugat-európai országban a külföldiek által végzett illegális munka 55 milliárd eurós költségvetési kiesést okozott.
Miközben a munkaadóknak és a munkavállalóknak alapvető érdekük a foglalkoztatás biztonsága, a kiszámíthatóság, a kormányzatnak is érdeke, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve olyan szelektív szabályozást alkosson, amely az ország érdekeit szolgálja. A szakember definiálná azon hiányszakmákat, ahol elfogadható a külhoniak foglalkoztatása, ugyanakkor szabályokat is bevezetne legális alkalmazásukra. Szabadkai szerint célszerűtlen, hogy elszigeteljük munkaerőpiacunkat a csatlakozó országok polgárai elől, ugyanakkor fontos – a munkáltatók szempontjából is – a legális foglalkoztatás erősítése.
Bérfeszültség nem terhelheti a munka világát
A szakszervezet nem teheti meg, hogy miközben a nyugat-európai szakszervezeteknek évek óta azért tesz szemrehányást, mert nem érvényesül teljes mértékben a munkaerő szabad áramlásának szabadságjoga, az Európai Unióhoz csatlakozó Románia és Bulgária esetében bármilyen korlátozásokat szorgalmazzon – jelentette ki Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai ügyvivője, az Országos Érdekegyeztető Tanács szakértője.
Az érdekvédő - nyomatékosítva, hogy magánvéleményét hangoztatja, hiszen mindeddig egyetlen MSZOSZ-testület sem tárgyalta délkeleti szomszédunk és Bulgária uniós csatlakozásának munkapiaci hatásait – emlékeztetett arra, hogy a hazai munkavállalók is negatív érzésekkel fogadták a munkaerő szabad áramlásának késleltetését jelentő védintézkedéseket a régi uniós tagországok részéről.
Pék Zsolt szerint nem lenne szerencsés, ha Magyarország negatív intézkedésekről döntene Románia és Bulgária esetében. Az ügyvivő szerint nincs ok félelemre, hiszen Romániából már ma is sokan élnek a lehetőséggel, hogy különböző kedvezményekkel munkát vállaljanak Magyarországon. "Olyan, mintha már ma sem lennének határok" - jellemezte a helyzetet Pék Zsolt, hangsúlyozva: nem tart attól, hogy nagyobb lesz a hazai foglalkoztatás veszélyeztetettsége, hiszen a külhoni dolgozók várhatóan ezentúl is elsősorban idénymunkára jönnek a szomszédos országból nagyobb létszámban, s elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban számíthatnak munkára.
Pék Zsolt ugyanakkor világossá tette: a hazai munkavállalókat képviselő szakszervezeteknek ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a más országokból érkező munkásokat ugyanolyan bérrel és ugyanolyan feltételekkel alkalmazzák, mint az itthoniakat. Nem engedhető meg ugyanis, hogy bérfeszültség terhelje a munka világát, s a magyar munkavállaló azért ne tudjon elhelyezkedni, mert magasabb az órabére - jelentette ki az ügyvivő. Mindennek elkerülése érdekében az MSZOSZ a munkaügyi ellenőrzés megerősítését szorgalmazza. Ennek célja, hogy a munkáltatók – a spórolás jegyében – ne élhessenek a megkülönböztetés lehetőségével.
