A nonstop működésű biztonsági kamerák egyre inkább elszaporodnak: megtalálhatók nem csupán a kiemelten védett ingatlanokban, de társasházak belépőiben, közterületen, és egyre gyakoribbá válnak a munkahelyeken is. Az e körbe tartozó eszközök egyre könnyebben és olcsóbban hozzáférhetők.
A munkahelyen alapvetően kétféle eszköz működhet: egyrészt a valós idejű megfigyelésre alkalmas, de adatot nem tároló, másrészt a képfelvételt készítő eszköz. A megfigyelés, illetőleg a képfelvételek rögzítése szolgálhatja a személy- és vagyonvédelmet, egyes munkafolyamatok ellenőrzését, dokumentálását, a munka- és balesetvédelmet, a munkafegyelem, a munkaintenzitás ellenőrzését.
Az ilyen eljárás jogi megítélésében több jogszabály rendelkezéseit kell együttesen figyelembe venni: az Mt. mellett a Ptk.-t, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.), valamint értékes útmutatást adnak az adatvédelmi biztos ajánlásai is. Az adatvédelmi biztos többször is foglalkozott a kérdéssel, 2000-ben és 2001-ben is sor került a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatosan ajánlás, illetve közlemény megfogalmazására.
Személyes adat
Az Avtv. 2. §-ának 1. pontja alapján a kamerával készített felvételen szereplő arc-, illetve képmás személyes adatnak minősül. Az Avtv. értelmében ugyanis bármely, meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat ebbe a körbe tartozik. Ezt alátámasztja a 9. pontban az adatkezelés definíciója is, mely adatkezelésként külön nevesíti a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítését.
A képrögzítést nem végző, csak valós idejű megfigyelést szolgáló berendezések elhelyezése ugyanakkor az Avtv. szerint nem minősül adatkezelésnek.
Az Avtv. 4. §-ában rögzített generális alapelv értelmében a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek - így pl. az üzleti vagy biztonsági érdekek – nem sérthetik.
Az Alkotmány 59. §-a szól a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogról, vagy más néven az információs önrendelkezési jogról. Az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozata alapján az önrendelkezés azt jelenti, hogy mindenki maga dönthet arról, engedi-e a vele kapcsolatba hozható adatok kezelését. Ez alól a törvényben, illetve – törvényi felhatalmazás alapján kiadott – önkormányzati rendeletben szereplő, adatszolgáltatásra kötelező előírás jelent kivételt [Avtv. 3. § (1) bekezdés].
Dolgozói hozzájárulás
A munkahelyi, a dolgozókat érintő képfelvétel készítését jogszabály nem teszi kötelezővé. Az Mt. nem tartalmaz e kérdéssel kapcsolatos kifejezett rendelkezést, ugyanakkor nem zárja ki, hogy ilyen eljáráshoz a munkavállaló hozzájáruljon.
Az Mt.-ben szereplő, a munkavállaló adataival összefüggő rendelkezések elsősorban a célhoz kötött adatkezelést és a munkavállaló védelmét hivatottak szolgálni. E körbe tartozik - többek között – a munkavállalóra vonatkozó tény, adat, vélemény harmadik személlyel való közlésének korlátozása [Mt. 3. § (4) bekezdés], az üzemi tanács véleményezési joga a munkáltatónál érvényesülő személyügyi nyilvántartásban szereplő, illetve a munkavállalótól kérhető adatok körére vonatkozóan [Mt. 65. § (3) bekezdés b) pontja]; az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok védelme [Mt. 70/B. § (3) bekezdés].
Az Mt.-nek e szempontból alapvető rendelkezése a 77. §-ának (1) bekezdése. Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.
Mind az Avtv., mind az Mt. visszautal tehát a személyiségi jogok kategóriájára, amely a Ptk.-ban személyhez fűződő jog elnevezéssel szerepel. A Ptk. e jogra vonatkozóan általános definíciót nem ad, azt a személyiségi jogot sértő magatartások leírásán keresztül, közvetve közelíti meg. A jogirodalomban a személyhez fűződő jogok az emberi személyiséghez – test és szellem mindenkire egyedileg jellemző egységéhez – fűződő jogokat jelentik, melyek az ember önmegvalósítási lehetőségéhez és autonóm vagy privát szférájának védelméhez való jogában konkretizálódnak.
A Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk. 80. §-ában szereplő speciális szabály szerint továbbá a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
A Ptk. 75. §-ának (3) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján a munkahelyi kamerás megfigyelő- vagy képfelvevő rendszerek üzemeltetése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg.
A munkahelyen kamerás képrögzítő rendszer – amennyiben az érinti a munkavállalókat, vagyis róluk hang-, illetve képfelvételt készít – csak a munkavállaló beleegyezése alapján működtethető. Az adatvédelmi biztos 2000. december 20-án kiadott ajánlása kiemeli, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha – törvényi felhatalmazás nélkül – rejtetten működtetnek képfelvétel készítésére alkalmas berendezéseket.
Ebben az esetben is érvényesülnie kell azonban annak a követelménynek, hogy az így nyert információk a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújtsanak, ennek hiányában ugyanis a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket sért, és az Mt. 77. §-ába ütközik. A munkavállaló hozzájárulhat tehát a róla szóló képfelvétel készítéséhez, ám ha a megfigyelés pl. emberi méltóságát sérti, személyes szabadságát jogellenesen korlátozza stb., akkor ez a hozzájárulás ellentétes lesz a törvényi előírásokkal.
A hozzájáruláshoz sem az Mt., sem az Avtv. nem ír elő formai követelményeket: az megadható írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással (pl. a megfigyelt területen való megjelenéssel). A hozzájárulás megadásának azonban meg kell felelnie a félreérthetetlenség és a kényszermentesség feltételeinek, illetőleg azt megfelelő tájékoztatásnak kell megelőznie. A hozzájárulás megadása ugyanis olyan egyoldalú nyilatkozatnak minősül, amely az Mt. 7. §-a alapján akarathiba (tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés) esetén utólag – 30 napon belül – megtámadható.
Az adatvédelmi biztos ajánlásában elvi éllel leszögezte, hogy "a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti, a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból". A képek rögzítésére csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek a hozzájárulásuk megadásakor tisztában voltak a rögzítés céljával, módjával, a felvételek tárolási idejével és helyével, valamint az adatkezelő szervezettel.
Célhoz kötöttség
Az ajánlásban foglaltak alapja az Avtv., mely előírja, hogy adatkezelés csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehetséges, az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adatot szabad kezelni, amely a cél megvalósulásához elengedhetetlen, elérésére alkalmas, és csakis a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig (célhoz kötöttség). Az adatvédelmi biztos szerint "az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel. A kamerák használatánál a célhoz kötöttség elvének kell érvényesülnie. Ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése, akkor a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia. Minden más cél érdekében – például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése – a kamerázás csak a dolgozók hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is". Személyiségi jogot sért munkahelyi öltözőben, toalett előterében videokamerákat elhelyezni.
A célhoz kötöttség elvéből következik az is, hogy a rögzített képek tárolási idejét úgy kell megválasztani, hogy a felvételek megőrzésére csak addig kerüljön sor, ameddig arra a meghatározott cél megvalósulásához feltétlenül szükség van. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy – a korábbi hozzájárulására tekintet nélkül – bárki kérhesse a személyével összefüggő felvételek törlését.
A kép- vagy hangfelvételt nem készítő eszközök révén kezelhető adat nem jön létre. Ezért az adatkezeléshez való hozzájárulás szabályai ezekre nem vonatkoznak. Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint, amennyiben az ilyen, technikai úton támogatott megfigyelésre nem titokban kerül sor, személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. A kamerákat azonban minden esetben jól látható módon kell elhelyezni. Az Európai Unióban működő, a személyes adatok védelmével foglalkozó munkacsoport álláspontja szerint a munkahelyeken üzemeltetett kamerát nem lehet úgy elhelyezni, hogy a munkavállaló állandó megfigyelés tárgya legyen.
Jogorvoslat
Abban az esetben, ha a munkáltató nem tartja meg a fenti szabályokat, a munkavállaló az Mt. 77. §-a megsértésére alapozva munkaügyi pert indíthat. Emellett a Ptk. 84. §-ában szereplő rendelkezés alapján személyhez fűződő jogai megsértése miatt – kizárólag személyesen – polgári per indítására is lehetősége van. Ebben – többek között – a további jogsértés eltiltását, illetőleg kártérítést követelhet. Fontos garancia, hogy a perben a bizonyítási kötelezettség megfordul, azaz azt, hogy az adatkezelés jogszerű, az adatkezelő köteles bizonyítani.
Fordulhat a munkavállaló az adatvédelmi biztoshoz is. Az Avtv. 24-25. §-a értelmében az adatvédelmi biztos kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogellenes adatkezelés észlelése esetén pedig az adatkezelőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás teljesítésének elmaradása esetén zároltathatja, megsemmisítheti a jogosulatlanul kezelt adatokat. Intézkedése ellen bírósághoz lehet fordulni.
