Stabilizáció kontra versenyképesség

A konvergenciaprogramból az üzleti szféra képviselői kiolvashatják, hogy az abban felvázolt pálya alapján és a tervezett lépések nyomán milyen gazdálkodási környezetre számíthatnak a következő években. A súlyos államháztartási helyzetre válaszul, a kabinet a kiigazítás első felében a szerinte nagyobb költségvetésiegyensúly-javulással kecsegtető konszolidációs csomag mellett döntött.

Növekvő terhek

A dokumentum is elismeri, hogy a gyors lépéskényszer miatt a kiigazítás főként a bevételi oldalt érintő eszközökre, jelesül adóemelésre és új terhek bevezetésére összpontosít. (Az idén a konszolidáció felerészben a kiadási oldalt érintő intézkedésekre, felerészben pedig adónövelésre, új adók bevezetésére támaszkodik.) Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya a kormányzati kalkulációk szerint az ez évi közel 37 százalékról a következő két esztendőben folyamatosan emelkedve 2008-ra 39 százalékot érhet el. Szakértők úgy látják: ez – a regionális versenytársainkénál magasabb elvonások miatt – különösen kedvezőtlen hatást gyakorol az ország versenyképességére.

A bevételi oldalt érintő lépések egy kivétellel már részleteiben is ismertek, hiszen a parlament július közepén törvénybe iktatta az adótörvényeket számos ponton szigorító jogszabályokat. Az egyetlen még pontosan nem ismert tétel: két év múlva a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek számolniuk kell az értékalapú ingatlanadó életbelépésével. Az üzleti szféra szempontjából különösen fájó pontja a csomagnak, hogy az adó- és járulékintézkedések – a kormányfő nyilatkozata szerint is – ebben a kormányzati ciklusban fennmaradnak, vagyis nem átmeneti tehernövekedésről van szó.

A nyáron elfogadott, a költségvetési kiigazítás jegyében megszületett adócsomag összességében több százmilliárd forintot von el az üzleti szférától. A szolidaritási adó – az államháztartás egyensúlyát javító különadó – vállalatmérettől függetlenül minden vállalkozást érzékenyen érint, a legnagyobb érvágást azonban a nagyobb cégek számára jelenti. Szeptember elsejétől a társas vállalkozásoknak az adózás előtti eredményük után, az egyéni vállalkozóknak pedig a vállalkozói bevételek költségekkel csökkentett része után kell négy százalékot leróniuk.

Adószakértők szerint több negatív vonása van a szolidaritási adónak. Különösen a külföldi tulajdonú cégek vezetőinek fájhat a feje a szóban forgó elvonás miatt, hiszen a teher alapjának megállapításánál a befektetési döntések meghozatalakor nagy hangsúlyt kapó társaságiadó-alapot csökkentő tételeket nem lehet figyelembe venni. Az új adónem más adóalap-csökkentő elemeket tartalmaz, vagyis azt a bevételt is adóztatja, amelyet a társasági adó nem.

Megkurtított kedvezmények

A nagyobb cégeket érinti elsősorban az az intézkedés, hogy megszigorították a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételeit: a korábbiak szerint legalább 3 milliárd forint értékű beruházás esetén akkor élhet a könnyítéssel a cég, ha minimum 100 fővel bővíti a létszámát, ezentúl azonban ehhez már 150 pluszalkalmazottra lesz szükség. Ha pedig kedvezményezett települési önkormányzat területén történik a legalább egymilliárdos invesztíció, akkor 50 helyett 75 fős létszámbővülés kell a támogatáshoz.

A bankszektor számára két éve ideiglenes jelleggel bevezetett bankadó – más formában ugyan, de - tovább él. Az eredetileg tervezettnél szélesebb lesz az elvonás alapja: az állami kamattámogatások után kell majd befizetni, ám az eredeti húsz helyett csak ötszázalékos lesz 2007-től. Szeptembertől húszszázalékos adót kell fizetni a kamat és az árfolyamnyereség után. Az adóköteles természetbeni juttatások személyijövedelemadó-terhe is növekszik. Már ősztől a jelenlegi 44 helyett 54 százalék lesz az erre rakódó szja – ami persze az ez után fizetendő tb-járulék összegét is növeli.

Főként a mikro- és kisvállalkozásokat sújtja az eva paragrafusainak átírása. Október elsejétől a mostani 15-ről 25 százalékra növelik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát, amelyből emiatt év közben is ki lehetett jelentkezni szeptember 15-ig. (Az adóhatóság közlése szerint a kilépők száma a háromszázat sem érte el.) Jóllehet az áfaemelés elvileg nem érinti a gazdasági konjunktúrát – hiszen a vállalatok számára átmenő tételről van szó, amelyet a fogyasztó fizet meg –, azonban az éles versenyben működő cégek aligha tudják továbbhárítani a fogyasztókra az emelést, ami ráadásul emeli az árszínvonalat.

Szigorít az APEH

Cégmérettől függetlenül hátrányosan érinti a vállalkozásokat a szeptembertől bevezetett minimum-járulékalap, amely szerint a minimálbér duplája után kell majd megfizetni a munkaadói társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ez mindenkit érint, hiszen az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, illetve átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, társas vállalkozás esetében a vállalkozónak a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem után kell így teljesíteni járulékfizetési kötelezettségét.

Ugyancsak vonatkozik ez a rendelkezés az evásokra és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra is. Azok, akiknek a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, bejelentést tehettek október 12-ig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), s így mentesülnek a dupla járulékteher alól. Ám az adóhatóság megvizsgálhatja a bejelentés valóságtartalmát – s a vállalkozásból származó jövedelmek esetében várhatóan gyakran meg is fogja tenni.

Egyébként is szigorúbb lesz az adóhivatal, és ehhez eszközöket is kap: ötszáz új alkalmazottal bővül a hatóság. Jövőre tízezer vagyonosodási vizsgálatot ígér a kormány, ám ami ennél is fontosabb, a színlelt szerződéseket és a járulékelkerülést keményebben ellenőrzik majd. A fiktív cégek adószámát a hivatal felfüggesztheti és akár meg is szüntetheti. Az APEH honlapjára felkerülnek a felfüggesztett adószámos és a nagy adóhiányt felhalmozó cégek, magánszemélyek, valamint evások.

Új adóterhek

Szintén új terhet jelent az üzleti szférának a jövőre életbe lépő minimum-társaságiadó. Az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezi ezen elvonás alapját, ha a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a szintet. Vagyis az úgynevezett elvárt adót a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük.

Ugyancsak új teher a 2007. január 1-jétől életbe lépő házipénztáradó. E húszszázalékos tételt akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghaladja az üzletmenet által indokolt mértéket; célja a rendellenes házipénztár-használat megakadályozása. A bevétel 0,8 százalékáig, de legfeljebb 300 ezer forintig ugyanakkor nem kell leróni.

Ezzel szemben csupán három, marginális hatású pozitív változást hoznak a vállalkozások életében az új adótörvények. A munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételi feltételei között megjelenik a 48 leghátrányosabb kistérségben fekvő településen végrehajtott invesztíció kitétele, ahol a létszámbővítési feltétel töredéke a jobb helyzetű településekre meghatározottnak.

A cégtelefonáfa levonhatósági hányada szeptembertől a mostani 50-ről 70 százalékra nő – igaz, ezt ellentételezik azzal, hogy a cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatás lesz. Adómentes üdülési csekket ezentúl a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet adni. Ugyanez vonatkozik az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékra, amelyet a szakképző-iskolai és a kötelező szakmai gyakorlaton levő tanulónak is lehet adni.

A kabinet a fenti új terhek bevezetésén és a meglevő elvonások szabályainak szigorításán túl további két ponton rontja a vállalkozói szféra versenyképességét. (Az adóterhek változásáról bővebben lásd az Adósarok rovatunkat.)

Ígéret az adóreformra

Különösen fájó a cégek számára, hogy az adócsomagban szó sem esik arról, miszerint a szigorítások csupán átmeneti jellegűek lennének. Ugyanakkor nagy érvágást jelent több, már tavaly az ötéves adóprogram keretében törvénybe iktatott szabály visszavonása is.

Az adószakértők szerint egyértelműen uniós jogot sértő helyi iparűzési adót 2007 végével mégsem törlik el. Ez év novemberétől mégiscsak tovább él a tételes eho, és 2007 elején nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés sem. Sőt, az élőmunka terheit tovább emelik a munkavállalói járulék fél, valamint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék két lépésben összesen három százalékpontos növelésével. (Az adócsökkentési program egyetlen megmaradó eleme, hogy a személyi jövedelemadó [szja] alsó sávhatára 1 millió 550 ezer forintról 1 millió 700 ezerre nő 2007. január elsejétől. Ezzel az adózók 73 százaléka egyetlen kulccsal, 18 százalékossal adózik, s a kormány tervei szerint ez az arány a ciklus végére 90 százalékra emelkedik.)

A kormány ígérete szerint további adónövelésre nem kell számítani a ciklusban, a jövőben a hiány mérséklését nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kívánják elérni. Az anyag részletesebben szól az unos-untalan hangoztatott strukturális reformokról. Igaz, a dokumentumból kitűnik, hogy a több oldalon keresztül vázolt intézkedések közül többet már végrehajtottak vagy eldöntöttek, ám a lépések nagy részéről még nem született döntés, csupán a kabinet által képviselt célokat, az elmozdulás irányát tartalmazza a program ma ismert változata.

A legtöbb pénzt a közigazgatáson spórolnák meg, további megtakarítást remélnek a nyugdíjrendszer átalakításától: még az idén döntés születik a nyugdíjkorhatár változásáról, valamint a nyugdíjemelések szabályainak szigorításáról. A kormány szűkítené a korkedvezményes nyugdíjak körét, igaz, a megszerzett jogosultságokat nem csorbítva.

A programból az tűnik ki, hogy 2009-től kicsit enyhül az adóprés. Ennek eredőjéről azonban nem közöl sokat a dokumentum. Csupán utal arra, hogy az "adószint változatlansága mellett a kormány szükségesnek tartja az adórendszer jelenleginél egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, igazságosabbá tételét, amely így jobban szolgálja a növekedést, a foglalkoztatásbővítést és a versenyképesség javítását".

Romló kilátások

A nyári adómódosításokkal sem az adószakemberek, sem a munkáltatói érdekképviseletek nem értettek egyet. "A kormány nem vette figyelembe, hogy az adóemelés a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével párosulva fatális következményekkel járhat a gazdaság általános fejlődésére" - hangsúlyozta például Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában.

A drasztikusan növekvő terhek a vállalkozások és a munkahelyek megszűnési hullámát fogja elindítani. Különösen veszélyben vannak az építő-, a könnyűipari és a kereskedelmi cégek, illetve a fuvarozók. Az IPOSZ egyetért azzal, hogy az államháztartás egyensúlyának javítására szükség van, azonban a Gyurcsány-csomag bevezetésének módját elfogadhatatlannak tartja. Az intézkedések a lakosságot és a vállalkozói kört egyaránt sújtják, márpedig az IPOSZ tagjai között zömében egyéni vállalkozók és betéti társaságok találhatók, akik és amelyek nagyon furcsa, kettős helyzetbe kerültek, hiszen egy személyben munkaadók és munkavállalók is. Így minden negatívumot elszenvednek, ugyanakkor a kedvezményekből nem részesülnek. A szervezet ősztől olyan monitoringrendszer bevezetésére kéri fel az ipartestületeit, amely számszerű adatokkal (megszűnt vállalkozások, alkalmazottak száma stb.) támasztja majd alá az kiigazítási program hatását.

"Alapvetően hibás a kormány adókoncepciója, mert csak tovább mélyíti a magyar adórendszernek azt a strukturális problémáját, hogy a munkajövedelmeket túladóztatja" – mutatott rá Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Így egy szűk kör fizet nagyon magas adókat és járulékokat. Az adószakértő – ha rajta múlna – egyáltalán nem növelte volna a munkajövedelmek közterheit, megszüntetné viszont azokat a jogszabályi kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az óriási méretű adóelkerülést. Ha a kiskapuk bezárásával a hiányzó ezermilliárdnak csak egy részét behajtanák, már nem is volna szükség adóemelésre – hangsúlyozta Oszkó Péter. Ráadásul a kormány mindezzel még nem oldja meg a fő problémát, az adóelkerülést. Sőt, a legtöbb intézkedés várhatóan a jövedelmek még nagyobb eltitkolását eredményezi. Becslések szerint hatszázezren egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik meg jövedelmük után a közterheket. A legpesszimistább jóslatok szerint az idén az ez évre tervezett költségvetési hiánynak megfelelő, több mint 1500 milliárd forint adót és járulékot nem fizetnek be a szürke- és a feketezónában.

Kormányzati számítások szerint a költségvetési kiigazítás következtében a GDP-dinamika az idei négy százalék körüli ütem után megfeleződhet, 2008-ban 2,6 százalék lehet, 2009-től pedig visszatérhet az idei mértékre. Jövőre a megugró infláció mellett a reálbérek négy, a lakossági fogyasztás pedig egy százalékkal mérséklődhet.

Célzott projektek

Meglepő, hogy a megszorítások hatására csak enyhén emelkedő munkanélküliségre számít a kormányzat 2007-ben, a ráta pedig az az utáni években fokozatosan csökkenhet. Ráadásul a kabinet a foglalkoztatottak számának stagnálását várja jövőre, hogy azt követően 0,3-0,9 százalékkal emelkedjen. Mindezt a közszférában már részben eldöntött létszámleépítés időszakában reméli a kormány. A munkaerő-piaci helyzet javulását a "kibontakozó" reformok áldásos hatásától, illetve a célzott projektektől – mint például a Start program kiterjesztésétől, különféle hitelprogramoktól, az álláskeresési támogatás bevezetésétől vagy a gyes melletti munkavállalás lehetőségének megteremtésétől – várják.

"Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az Új egyensúly program növelheti a munkanélküliséget, valójában nem várható érdemi, országos méretű változás a munkaerőpiacon" - állítja Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. Jóllehet, a megszorító intézkedések hatására a fogyasztás várhatóan visszaesik – és ezáltal csökken majd a kereslet –, ám ennek valószínűleg nem lesz érdemi hatása a munkaerőpiacra. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy hasonló mértékű fogyasztásbővülés sem járt együtt a foglalkoztatottság növekedésével – érvelt a szakértő, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottság szűkülésére csak a költségvetési szférában lehet számítani.

A gazdasági elemzők ugyanakkor lépten-nyomon leszögezik, hogy a stabilizációs program intézkedéseire rövid távon a pénzpiaci krízis elkerülése érdekében, hosszabb távon pedig a magyar gazdaság egészséges növekedési feltételeinek a megteremtéséhez feltétlenül szükség van.

A kiigazítási csomag rövid távon ellátja azt a tűzoltási feladatot, hogy megállítja, illetve visszafordítja az államháztartási hiány emelkedő tendenciáját. A Kopint-Datorg nyári konjunktúrajelentésében azonban úgy fogalmaz, hogy az igazi gazdaságpolitikai kihívást az jelenti majd, hogy miként tudja a kormány megakadályozni a vállalati versenyképesség romlását. A kiigazítási csomagban a terhek nagy részét a reálgazdaság, azaz a munkavállalók és a munkáltatók viselik (az általános adóemeléseket kivéve). Ahhoz azonban, hogy ez ne korlátozza a gazdasági növekedés esélyét, a nem a legrászorultabbaknak nyújtott szociális juttatások átmeneti visszafogására is szükség lehet. Ellenkező esetben a lassabb gazdasági növekedés és a versenyszféra túlzott terhelése a szociális támogatások reálgazdasági alapjait is alááshatja – állapította meg a kutatóintézet.

Alkotmányossági aggályok

Több szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult kifogásaival. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) például számos ponton támadja a stabilizációs csomagot – jelentette be Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az elnökség döntését követően. Kolláth György, a VOSZ által felkért alkotmányjogi szakértő szerint a törvénycsomag hatálybalépésével sérült a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye. A VOSZ erre alapozva alkotmányellenesnek tartja a jogbiztonság súlyos megsértését, és kifogásolja az elvárt adó jogintézményének bevezetését, illetve azt, hogy a minimálbér kétszeresére emelkedik a járulékalap. A veszteséges cégeket sújtó, bevételük két százalékát kitevő elvárt adó kapcsán a VOSZ úgy vélekedik, hogy hamis az a feltételezés, miszerint a vállalkozások döntő többsége eltitkolja nyereségét, és emiatt a kormány a "kollektív bűnösség" elvét alkalmazva a becsületes cégeket is megsarcolja. A VOSZ azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a kifogásolt részeket.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a házipénztáradóval kapcsolatban fordult a taláros testülethez. Zara László, a szervezet elnöke szerint a házipénztárban tartandó összeget nem is lehetne jogilag korlátozni. De a "bankadó" fenntartását, illetve a vállalkozásokra kivetett szolidaritási adót is vitatják az alkotmánybírákhoz forduló különféle szervezetek. Az alkotmánybírák jelenleg a határozattervezeteket dolgozzák ki, várhatóan október elején pedig pedig megtartják az AB teljes ülését.

A vitatott intézkedésektől 2007-ben körülbelül 350 milliárd forintot remél a kormányzat, de az evaemelés, a szolidaritási adó és a minimum-járulékalap már az idén is éreztetné hatását: ezekből mintegy 70 milliárdos bevételre tehet szert az állam. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet, amikor a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt hiány- és államadósság-pálya fenntartása érdekében – az eddig ismertetetteken túl – mégiscsak további adóemelésekre kényszerül. Arra az esetre, ha a bevételnövelésre szükség lenne – a Világgazdaság információi szerint –, a kormányzat berkein belül több lehetőség is felmerült. Elképzelhető, hogy – a normál áfakulcs politikai szempontból veszélyt hordozó emelése vagy kiadáscsökkentő lépés helyett – a hivatalos nyilatkozatok alapján 2008-tól hatályba lépő értékalapú ingatlanadó korábban debütál.

Szóba került egy átmeneti, 2007-ben és 2008-ban fenntartandó vagyonadó bevezetése is, amelynek alapját az ingatlanokon túl az értékpapírokban megtestesített vagyon, a bankszámlán levő pénz, illetve a gépkocsi képezheti. Mértéke 0,2-0,4 százalék között mozoghat, és az adót évente két részletben kellene megfizetni.