A biztosítási kötelezettséggel összefüggésben szeptember 1-jétől érdemi változásra nem került sor. A néhány pontosító megjegyzés (a szövetkezet tagja megbízási jogviszony keretében is biztosított, a nyugdíjas egyházi személy nem biztosított) a foglalkoztatók többségét nem érinti.
A biztosítotti kör bővülése
2007. január 1-jétől a biztosítottak köre bővül az őstermelővel. Továbbra sem lesz viszont biztosított az őstermelő, ha
– kiskorú,
– egyéb jogcímen biztosított,
– saját jogú nyugdíjas, illetőleg özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Az őstermelő biztosításának további feltétele, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen. Ennek megállapítása érdekében szolgálatiidő-elismerési kérelmet nyújthat be.
Járulékváltozás
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjával kapcsolatban a következőkre kell felhívnunk a figyelmet.
A személyijövedelemadó-törvény módosítása (szeptember 1-jétől) 44 százalékról 54 százalékra növeli az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő szja mértékét, ami nyilvánvalóan az ezek után fizetendő társadalombiztosítási járulék alapját (adóalapként meghatározott érték x 1,54) is befolyásolja. Ugyancsak 54 százalék szja-t és ennek megfelelően magasabb járulékot kell fizetni az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles munkabéren kívüli juttatás után is, de az erre vonatkozó rendelkezés csak 2007. január 1-jét követően lép hatályba.
Az önkéntes pénztárba történő foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége
Szintén az Szja-tv. módosításával függ össze az önkéntes pénztárba történő foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentességének korlátozása. 2007. január 1-jétől ennek havi összege:
– önkéntes nyugdíjpénztár esetén a minimálbér 50 százaléka,
– egészségpénztár esetén pedig a minimálbér 20 százaléka.
Minimális járulék bevezetése
Bevezette a törvény a minimális járulékot. Ez azt jelenti, hogy 2006. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók minimális havi járulékalapja 125 ezer forint (részmunkaidő esetén az ezzel arányos összeg) azzal, hogy a foglalkoztató járulékkedvezményt vehet igénybe (a járulékokat csak a tényleges jövedelem után kell megfizetnie), amennyiben az adóhatósághoz bejelenti, hogy az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet.
(A munkaviszonyban álló dolgozó fogalmát ebben az esetben is kiterjesztően kell érteni, idetartozik a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi munkavállaló, tehát a közalkalmazott, köztisztviselő, a különféle szolgálati törvények alá tartozó személy, a hivatásos nevelőszülő és az ösztöndíjas foglalkoztatott is.)
A havi minimum-járulékalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A minimum-járulékalapot csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a minimum-járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg. Az említett körülmények bármelyikének fennállása esetén az adott hónapra a foglalkoztató külön bejelentés nélkül mentesül a minimum-járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól.
Amennyiben a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni járuléktöbbletet a foglalkoztatónak kell viselnie.
A foglalkoztató bejelentése a járulékalapot képező jövedelem mértékéről
A bejelentés részletes szabályait az Art. 17/A §-a alatt találhatjuk. E szerint a foglalkoztató az adószámának, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével elektronikus úton (a havi bevallás révén), az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (06T1031. sz.) bejelentést tehet az adóhatóságnak a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet benyújtani.
A jogszabály utal rá, hogy az említett bejelentés valóságtartalmát az adóhatóság vizsgálja. Ez azonban – korrekt, formailag helyes munkaszerződés esetén – a munkáltatóra vonatkozóan valós fenyegetést nem jelent.
A tb-járulék mértéke
A társadalombiztosítási járulék mértéke 2007. január 1-jét követően is marad 29 százalék (a törvényben rögzített 26 százalék helyett), változik viszont az alapok közötti megoszlása:
– 8 százalékot tesz ki (az eddigi 11 helyett) az egészségbiztosítási járulék, és
– 21 százalékra nő a nyugdíj-biztosítási rész.
A biztosítottat terhelő egyéni járulékok közül a 8,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja és mértéke változatlan.
Az egészségbiztosítási járulék mértéke
Az eddig 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék viszont szeptember 1-jétől 2 százalékkal nő, melyet 2007. január 1-jétől további 1 százalékkal toldanak meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a munkavállalók jövedelmét további fél százalékkal mérsékli az 1 százalékos munkavállalói járulék 1,5 százalékra való emelése.)
Járulékmegosztás
Szeptember 1-jétől tehát a 6 százalékos egészségbiztosítási járulék a következők szerint oszlik meg:
– 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és
– 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék.
Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Többes (heti 36 órás foglalkoztatás melletti) jogviszony esetén a további jogviszonyokban, illetve nyugdíjas munkavállalónak csak 4 százalék természetbeni egészbiztosítási járulékot kell fizetni. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben ismét csak a főfoglalkozás alapján vehető igénybe pénzbeli ellátás.
A nyugdíjasok 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége teljesen új elem, amely érzékenyen érinti a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmét. Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy január 1-jétől a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (azaz jelentősen nő az érintettek személyijövedelemadó-terhe is), egyértelmű a késztetés a nyugdíjas munkavállalók bejelentés nélkül történő alkalmazására.
Nyugdíjfolyósítás iránti újbóli kérelem
Új szabály augusztus 1-jétől, hogy a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas nyugellátása folyósítását – kérelmére – mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából nyugdíjasnak minősül, viszont a 4 százalék helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az újbóli folyósítás során a jogosultat a nyugellátás a szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott, évenkénti emelésekkel növelt összege illeti meg.
Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége
Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége is több pontban módosult.
Járulékminimum
A legfontosabb változás, hogy a főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni és társas vállalkozó esetében is szeptember 1-jétől a járulék minimuma a havi 125 ezer forint. Amennyiben a kivét, illetve a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem ennél kevesebb, akkor – az adóhatósághoz történő bejelentés révén – a járulékokat az eddigi szabályoknak megfelelően a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni.
Az egyéni és társas vállalkozók szintén bátran élhetnek az Art. 17/A §-a nyújtotta bejelentéssel, az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kivételével. Esetében a jogszabály nem a kivét összegéhez, hanem a jövedelem nagyságához köti a lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a havi 125 ezer forintos bevétellel bíró főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó – a szeptember 1-jét megelőzőhöz képest – dupla járulékot fizet.
Kivétel a járulékminimum alól
Nem érinti a minimumjárulék-fizetési kötelezettség a kezdő egyéni vállalkozókat, valamint a heti 36 órás foglalkoztatás vagy nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett vállalkozói tevékenységet folytatókat.
A kezdő egyéni vállalkozó továbbra is minimálbér után fizeti meg a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás jogviszony mellett vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató egyéni és társas vállalkozó a tb- és nyugdíjjárulék mellett – a tényleges kivétje, illetve tagi jövedelme után – 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Megszűnik a baleseti járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti járulék helyett 10 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, amelynek mértéke 2007. január 1-jétől 16 százalék lesz.
Járulékátvállalás
Új szabály szeptember 1-jétől, hogy a foglalkoztató - akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személynek külföldről járulékalapot képező jövedelmet juttatnak – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja valamennyi járulék (az egyénit is) megfizetését és bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek.
A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályok
Utaltunk arra, hogy 2007. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő is biztosított lesz. Neki a minimálbérnek megfelelő összeg után kell majd megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet majd. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Az érintett magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy az említett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg járulékokat. A nyilatkozatot február 12-éig kell az állami adóhatósághoz benyújtani.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Az új fogalomként említett egészségügyi szolgáltatási járulék nem csak a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érinti. Szeptember 1-jétől az eddigi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett 15 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell leróniuk a minimálbér alapulvételével azoknak a belföldi személyeknek, akik nem minősülnek biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának, és egészségügyi ellátásra nem jogosultak.
Szeptember 1-jétől az egyházi személy is kötelezett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére.
Bevallási, bejelentési változások 2007-től
2007. január 1-jétől néhány említésre méltó változás következik be a bevallással és bejelentéssel kapcsolatban is:
– egyrészt a jövőben az adóhatóságnak kell bevallani és befizetni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is, másrészt
– a biztosítottak bejelentését az egészségbiztosítási pénztár helyett az APEH-hoz kell teljesíteni, valamint
– a NYENYI adatszolgáltatásnak még 2007. évről is a jelenlegi szabályok szerint kell eleget tenni.
Marad a tételes eho
Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos szabályok az idén érdemben nem változnak.
Ami lényeges, hogy a tételes eho mégsem szűnik meg november 1-jével.
A magánszemélyek 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása 2007. január 1-jétől 14 százalékra nő és évi 450 ezer forintig kell megfizetni. További szigorítás, hogy a jövő évtől az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után meg kell fizetni az eho-t.
