A piacfejlesztés módszertana
A versenyképesség fejlesztése egyre több feladat elé állítja a vállalati menedzsmentet és a marketing felelőseit. A környezeti változások, a technológiai fejlődés, illetve a vásárlói igények változása egyaránt a vevők elvárásainak jobb megismerésére ösztönzi a vállalkozókat. Szakértők állítják: olyan kapcsolattartást kell kialakítani, amely – az etikai szempontok érvényesítésével – a folyamatos kommunikáció révén erősíti a vevők ragaszkodását a vállalat termékeihez. Ennek mikéntjéről tájékozódhatunk dr. Pálinkás Jenő Piacfejlesztési döntések című könyvéből.
A szerző betekintést nyújt a jövőkutatási módszerekbe. Ezek közül a makrokörnyezeti változásokat vizsgáló STEEP-elemzés arra irányul, hogy az egyes tényezők változása miként hat a vállalat működésére. Az ügyfél-kapcsolattartás keretében arra kapunk választ, hogy a vállalat piaci magatartását meghatározó vevőorientáció hogyan építhető be – a vásárló bizalmának, a cég iránti ragaszkodásának erősítésével – a vállalati stratégiába.
A cég piaci magatartásának vizsgálata kiterjed a vevői elvárások teljesítésének és az etikai normák betartásának az ellenőrzésére. Az előbbi a termék létrehozásának teljes folyamatában a vevő kívánságainak a figyelembevételét jelenti, az etikai normák ellenőrzéséhez pedig a megvesztegetések, a manipulációk tartoznak. Végül a döntéshozatali irányzatokkal, illetve a kockázatok elfogadható mértékének meghatározására szolgáló módszerekkel ismerkedünk meg a felsőoktatási célokra készült – de a vállalati vezetés számára is hasznos – könyvben.
r. Pálinkás Jenő: Piacfejlesztési döntések. INOK Kft., Budapest, 2005. 414 oldal. Ára: 4300 Ft.
Közpénzügyek rendszere
A modern gazdaságban a közszektor célja és feladata a kollektív javak előteremtése, illetve kellő hatékonyságú finanszírozása. E rendszer egymásra ható és egymást kiegészítő "hálózatában" finom egyensúlyt kell képeznie a forrásteremtésnek és az újraelosztásnak, az ösztönzésnek és az irányításnak, valamint a kockázatok kezelésének és a felhasználás ellenőrzésének. De vajon a közpénzügyi rendszer különböző elemei milyen hatással vannak a gazdaság többi szereplőjére? Az adózás hogyan hat a gazdasági folyamatokra? Miként történik a különböző kormányzati funkciók finanszírozása? – Ezekre és a hasonló kérdésekre kapunk választ dr. Vigvári András Közpénzügyeink című könyvéből.
A szerző részletesen megismertet a kormányzat gazdasági funkcióival, az állam szerepvállalásával kapcsolatos közgazdasági gondolkodással és tudományos elméletekkel, majd bemutatja a közpénzügyi rendszerek funkcióit, jellemzőit, folyamatát és szerkezetét. Az olvasók arról is tájékozódhatnak, hogy a legfontosabb pénzügyi (jövedelmi, gazdasági, egyensúlyi, korrekciós) hatásoknak milyen további következményei vannak. Képet kapunk a kormányzati funkciók finanszírozásáról, a hiány mérésének mutatószámairól, valamint a költségvetési gazdálkodás részterületeiről.
A szerző beszámol az Európai Unió közösségi költségvetésének jellemzőiről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről, végül megismertet a magyar államháztartás és a közösségi költségvetés ellenőrzési rendszerével, folyamatával és módszereivel.
r. Vigvári András: Közpénzügyeink. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 388 oldal. Ára: 4500 Ft + áfa.
Civilisztikai iránymutatás
A szerzőpáros munkája a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi témában született elvi határozatait tartalmazza. A kötetbe foglalt jogegységi határozatok és munkaügyi kollégiumi állásfoglalások nemcsak a jogalkalmazóknak szolgál iránymutatásul, de a munkajog iránt érdeklődő, azzal nap mint nap foglalkozó szakemberek számára is rendkívül hasznos.
A munkajogi törvények gyakori változása szükségszerűen magával hozza az e témában korábban született elvi állásfoglalások rendszeres felülvizsgálatát. Így a kötet az új munkajogi törvények – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) – hatálybalépését követően született felülvizsgált állásfoglalásokat tartalmazza. Külön fejezetben olvashatók a kizárólag módosítást tartalmazó, valamint a hatályon kívül helyezett állásfoglalások.
A jól szerkesztett, 240 oldalas kiadvány tematikus bontásban, egy-egy jogi probléma köré csoportosítva tartalmazza mindazokat a legfelsőbb bírósági határozatokat, amelyek a munkajog világában való biztosabb eligazodást szolgálják.
Az átláthatóságot tárgy- és jogszabály-, valamint döntésmutató segíti. Így könnyen kikereshető, hogy milyen elvi útmutatót, jogegységi döntést hozott eddig a Legfelsőbb Bíróság például a felmondási tilalommal, a munkaszerződés módosításával, a napi pihenőidővel kapcsolatosan, vagy éppen a terhes nő áthelyezésének kérdésében.
r. Fekete Zsuzsanna, dr. Tallián Blanka: A Legfelsőbb Bíróság civilisztikai iránymutatásai. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 240 oldal.
