A diákokat alkalmazó cégek nem jótékonykodnak, nekik is megéri a fiatalok alkalmazása. Fontos tudniuk azonban, hogy a 18 év alatti fiatalok alkalmazásának feltételei a nagykorú munkavállalókénál szigorúbb.
A középiskolások – ők többnyire a nyári vakáció idején jelentkeznek munkára – és a főiskolások, egyetemisták között a munkaadók válogathatnak, évről évre egyre többen szeretnék zsebpénzüket pár hetes alkalmi munkával kiegészíteni. Foglalkoztatásuk egy képzett felnőtténél kevésbé költséges, és a fiatalok sok esetben tettrekészebbek, könnyebben irányíthatók.
Ki vállalhat diákmunkát?
Általános szabályként a 16. életévüket betöltöttek vállalhatnak munkát. Az iskolai szünetek idejére viszont már azok a 15. életévüket betöltött fiatalok is munkába állhatnak, akik nappali rendszerű oktatásban vesznek részt. Ilyen esetben a cégnek be kell szereznie egy nyilatkozatot a szülőtől, illetve törvényes képviselőtől, amelyben hozzájárul a 16 éven aluli munkavégzéséhez.
A diákokat tömegesen közvetítő iskolaszövetkezeteknél az alsó korhatár 16 év, de találkozhatunk olyan szövetkezettel is, ahol csak 17 év felett lehet munkát vállalni. A szövetkezeti munkavégzésre csak nappali tagozatos diákok, hallgatók jelentkezhetnek, az iskolalátogatási igazolás bemutatásával.
Foglalkoztatási formák diákoknak
A munkaadó és a dolgozni vágyó fiatal több lehetőség közül választhat. A diák dolgozhat alkalmi munkavállalói könyvvel (AM), amelyet a munkaügyi kirendeltségeken lehet kiváltani, létesíthet határozott idejű és egy adott munka elvégzésére is munkaviszonyt, de beléphet egy iskolaszövetkezetbe is, ahol munkát keresnek a számára.
Alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről az 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezik.
Ha akad olyan munkáltató, amely szívesen foglalkoztatna diákokat alkalmanként különböző munkára, akkor célszerű lehet a fiatalok alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatása. Ez biztonságot jelent a munkavállalónak, hiszen így a takarítás, a kerti munka, a diák korrepetálása, tanítása vagy a mezőgazdasági idénymunka legális, nyugdíjképző időszakká válik, jogot biztosít az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a munkanélküli-ellátáshoz is. Ezúton ugyanazt a biztosítást kaphatja, mint a "rendes" munkaviszonyban állók, például 2 év alatt megszerezhető a munkanélküli-ellátáshoz szükséges 180 napos biztosítási idő.
Miért jó a munkáltatónak?
Az AM könyvvel való foglalkoztatás azt is jelenti a munkáltató számára, hogy lényegesen egyszerűbb elvégeznie az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Az egyszerűbb adminisztráció mellett a munkáltatót csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, kitöltse az AM könyvet és beragassza a közteherjegyet. Ezzel igazolja az elvégzett munkát. A magánszemély munkáltató a közteherjegy összegének 75 százalékát leírhatja az adóból.
Tilalmak
Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony létesítésére tilalmat is megfogalmaz a törvény. Tiltja, hogy ugyanaz a munkáltató ugyanazt a munkavállalót munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony mellett egyidejűleg alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében is foglalkoztassa. Ilyen jogviszonyt az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltó munkavállaló nem létesíthet. Az általános szabályként megfogalmazott foglalkoztatási tilalom vonatkozik az atipikus munkaviszonyok közül a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás azon eseteire is, amikor a munkáltató mint kölcsönbe adó a kölcsönzött munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel kívánja foglalkoztatni az alacsonyabb közterhek miatt. A munkaerő-kölcsönzés a kölcsönbe adó oldaláról kizárja az alkalmi jelleget, hiszen a munkaerő-kölcsönzés tartalmilag tartós jogviszonyt feltételez a kölcsönbe adó és a munkavállaló között.
A munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
Az AM könyv kiváltása
Az AM könyv a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen, vagy azoknál a települési önkormányzatoknál igényelhető, amelyek a munkaügyi kirendeltségekkel erről megállapodást kötöttek. Az alkalmi munkavállalói könyv kiváltása díjmentes.
Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig lehet dolgozni: vagy öt napot egymás után, vagy egy hónapban 15 napot, illetve egy éven belül 90 napot – két éven belül ez 180 nap –, és ez már elegendő a legtöbb társadalombiztosítási juttatáshoz.
Ugyanakkor egy nap alkalmi munkavállalás után nem jár táppénz, de egyéb ellátás igen. Az is megengedett, hogy valaki egy éven belül több munkáltatónál vállaljon alkalmi munkákat, ebben az esetben egy naptári évben legfeljebb 120 napot "gyűjthet össze". További megkötés, hogy az egy napra jutó munkabér nem lehet 1200 forintnál kevesebb és 4000-nél több.
Az AM könyv kitöltése
A magyar állampolgárok foglalkoztatásához készült kék könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalakon kell regisztrálni a munkavégzést, attól függően, hogy az alkalmazó vállalkozás, magánszemély, kiemelten közhasznú szervezet vagy mezőgazdasági foglalkoztató.
A munkaadónak naponta egyetlenegy sort kell kitöltenie az alkalmi munkavállalói könyvben, itt a különböző rovatokat értelemszerűen kell kitölteni – például be kell írni az elvégzendő feladatot, a kifizetendő munkadíjat, és alá is kell írni. A kék könyv közokiratnak minősül.
A megfelelő rovatba kell beragasztani a közteherjegyet is, amit a postán lehet megvásárolni.
A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.
Adócsökkentés
A magánszemély munkáltató (csak ő, egy vállalkozás vagy kht. nem kérhet visszatérítést) visszaigényelheti a befizetett közteherjegy 75 százalékát a személyi jövedelemadóból. Ehhez a postán a magánszemélynek számlát kell kérnie a megvásárolt közteherjegyről.
A táblázatokból kiolvasható, milyen munkadíj mellett mekkora értékű közteherjegyet kell vásárolni. Kisebb értékű közteherjegyet kell beragasztani, ha a foglalkoztatott a munkaügyi központban regisztrált munkanélküli.
Munkaviszony
A Munka-tv. (1992. évi XXII. törvény) nem a tankötelezettség teljesítéséhez köti a munkaviszony létesítésének feltételét, hanem az életkorhoz. Egyértelműen meghatározza, hogy munkavállaló csak az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
Az általános szabály alól kivételt képez az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, aki az iskolai szünet alatt munkaviszonyt már akkor is létesíthet, ha a 15. életévét betöltötte.
A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő (szülő, vagy gyám, vagy gondnok, vagy nevelőintézet vezetője) hozzájárulását is. A munkáltatónak egy írásbeli nyilatkozatot kell kérni a szülőtől, amiben kijelenti, hogy a munkaviszony létesítéséhez hozzájárul. Ezt a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt javasolt megőrizni, hisz a munkaügyi ellenőrzés során ez is vizsgálható. A hozzájáruló nyilatkozat beszerzése nemcsak az első, hanem – a 16. éves életkori határig – bármely újonnan létesítendő munkaviszony megkezdése előtt szükséges.
Életkortól független foglalkoztatás
Tanköteles fiatal munkavállalók foglalkoztatására gyakran van igény művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység esetén, ezért lehetőség van arra, hogy a 16. életévét még be nem töltött fiatal – ilyen tevékenységi körökben – az életkori határok figyelembevétele nélkül foglalkoztatható legyen. Alkalmazásuk korlátja, hogy ehhez előzetesen be kell szerezni a gyámhatóság engedélyét.
A fiatal munkavállaló védelme
A fiatalkorúak jogviszony-létesítésére, munkaidejére és pihenőidejére speciális szabályok vonatkoznak.
Fiatal munkavállalónak minősül a munkajogi szabályok alkalmazása szempontjából a 18. életévét be nem töltött fiatal. Őket fokozott védelem illeti.
Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek mellett, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.
Munkaidőkorlát
A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
Munkaközi szünet, pihenőidő
A pihenőidők tekintetében is kedvezőbb szabályok érvényesülnek a fiatal munkavállalókkal szemben.
A munkaközi szünet ideje 30 perc, amely az általános szabályoktól eltérően nem 6 óránként, hanem 4,5 óránként illeti meg őket.
A napi pihenőidőként legalább 12 órát kell biztosítani, és ez semmilyen esetben sem csökkenthető.
A heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni, és nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki (egyébként sem lenne erre mód, mert csak heti munkaidőkeretben foglalkoztathatók).
Éjszakai munka, ügyelet, készenlét
A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.
A fiatal munkavállalóra vonatkozó valamennyi fenti rendelkezés kötelezően alkalmazandó, ezektől eltérni nem lehet.
Ezeket a szabályokat nemcsak a fiatal munkavállaló munkaviszonyban történő alkalmazásakor, hanem bármilyen más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban való foglalkoztatásakor irányadónak kell tekinteni.
Megbízási, vállalkozási jogviszony
A fiatal munkavállaló polgári jogi jogviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében is vállalhat munkát. Ez esetben is indokolt a fiatal munkavállalók jogainak és egészségének védelme érdekében a munkaügyi szabályok alkalmazása.
A munkaviszony és a megbízás elhatárolása
Munkaviszony
Ha a munkavállaló önállótlan, függő munkát személyesen végez, szinte kizárólag a munkáltató (főnök) utasításai szerint, valamint a munka állandó, rendszeres, előírt munkaidőben történik, a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltató bocsátja rendelkezésre, rendszeresen (havonta) jár a munkabér, akkor munkaviszonyról beszélhetünk.
Megbízási, vállalkozási szerződés
A polgári jogi szerződések fő jellemzője az önálló munkavégzés, illetve a korlátozott megbízói, illetve megrendelői utasítás. A megbízási szerződés alapján egy ügyet kell ellátni, míg a vállalkozási szerződés alapján egy eredmény létrehozására vállal kötelezettséget a vállalkozó. Szemben a munkaviszonnyal, a polgári jogi jogviszonyok általában eseti feladatra jönnek létre, ezért egyszeri alkalommal fizetett megbízási, illetve vállalkozási díj jár. Általában személyesen kell ellátni őket, de igénybe vehető közreműködő személy is. Jellemző továbbá, hogy a munka elvégzése saját eszközzel történik.
Diákmunka-szerződés
A munkába állás előtt a diákkal munkaszerződést kell kötni. A szerződésben kötelezően minimum 3 dologban kell megegyezni: a fizetés összegében, a munkakörben, ami azt jelenti, hogy viszonylag pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatokat kell ellátni a munka során, illetve a munkavégzés helyét is rögzíteni kell a szerződésben.
A kötelező elemeken kívül célszerű megállapodni a szerződés határidejében, illetve ki lehet kötni próbaidőt.
A fizetés összegének meghatározása a szerződés kötelező eleme. A munkáltató csak részben állapíthatja meg szabadon ezt az összeget, ugyanis a minimálbért ki kell fizetnie. Ennek összege teljes munkaidő esetén havi bruttó 62 500 forint. A teljes munkaidő általában 8 óra. Részmunkaidős munkavállalás esetén a havibér a munkaidő arányában csökkenthető.
Egyre elterjedtebb a teljesítmény utáni bérezés. Ilyen esetekben is meg kell határozni egy fix összeget, ami teljesítménytől függetlenül jár a dolgozónak. Ez az összeg lehet kevesebb, mint a minimálbér. Fontos szabály viszont, hogy teljes munkaidő esetén, annak ledolgozásakor és 100 százalékos teljesítmény mellett biztosítani kell, hogy a minimálbér összegét megkapja a dolgozó fiatal.
A munkabért pénzben kell megfizetni, havonta utólag, legkésőbb a hónap 10. napjáig. Ha egy hónapnál kevesebbet dolgozik az alkalmi munkavállaló, akkor a munkaviszony végén kell megkapnia a fizetését.
A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazásiköltség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben vagy munkáltatói utasításban hol találhatók ezek a szabályok.
A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. adószámot) Meg kell jelölni, hogy ki a munkáltatói jogok gyakorlója.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap.
Munkavédelem
A munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltató köteles betartani a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra (18. életévüket be nem töltött munkavállalók) vonatkozó szabályait, és emellett a különböző munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat. A diákot minderről tájékoztatni kell.
Iskolaszövetkezet
Magyarországon a becslések szerint országosan százezernél is több diák keresi fel az iskolaszövetkezeteket és vállal ezeken keresztül munkát. A nyári csúcsidőszak június közepétől kezdődik, ekkor jellemzően a középiskolások rohamozzák meg a diákszövetkezeteket. Ilyenkor körülbelül nyolcszor-tízszer annyi érdeklődő keresi fel az irodákat, mint máskor.
A nagyobb iskolaszövetkezetek több ezer partnerrel tartják a kapcsolatot, több száz cégnek közvetítenek ki diákokat. A megrendelők köre igen széles: a multinacionális cégektől kezdve megtalálhatók a magyar kis- és közepes vállalkozások is.
Munkavállalás iskolaszövetkezeten keresztül
Az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés legfontosabb általános feltételei (a feltételek iskolaszövetkezetenként eltérőek lehetnek):
– csak 17 éves kor feletti, nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, egyetemista, főiskolás) foglalkoztatnak. A komolyabb iskolaszövetkezetek, ahol betartják a jogszabályokat, szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást is;
– a munkavégzés előtt a munkavállaló diáknak szövetkezeti részjegyet kell jegyezni, melynek szokásos értéke általában 1000 forint. Az összeget az első fizetésből vonják le, és a legutolsó fizetés felvételét követően igényelhető vissza, ám bizonyos iskolaszövetkezeteknél ezután már nincs mód az újbóli belépésre;
– a munkaszerződés a diák és az iskolaszövetkezet között jön létre.
|
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai* |
|||
|
|
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) |
A közteherjegy értéke (Ft/nap) |
Az ellátási alap (Ft/nap) |
|
1. |
1200-1599 |
200 |
1370 |
|
2. |
1600-2099 |
400 |
1830 |
|
3. |
2100-2599 |
500 |
2460 |
|
4. |
2600-3099 |
600 |
3300 |
|
5. |
3100-4000 |
800 |
4140 |
|
*ha a munkáltató - külön jogszabályban foglaltak szerint – a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat |
|||
Az iskolaszövetkezet biztonságot jelent a diáknak
Nem mindegy, hogy a diák maga keres-e munkát, vagy iskolaszövetkezet, esetleg közvetítő cég segítségét veszi igénybe. Sok érv szól amellett, hogy iskolaszövetkezeten keresztül dolgozzanak a diákok. Ez esetben a munkát vállaló a szövetkezetekkel áll munkaszerződésben, így ha a megrendelő nem vagy később fizet, ezt a kockázatot nem a diák viseli, ők a munka befejeztével azonnal megkapják a járandóságukat.
A belépéshez nyilatkozatot kell kitölteni, iskolaszövetkezeti részjegyet vásárolni, amelynek összege ötszáz vagy ezer forint, ami kilépéskor visszajár. Az 1000 forint körüli regisztrációs díjért vagy tagsági díjért cserébe a közvetítők az adattárukban lévő állásajánlatokat, címeket, telefonszámokat kínálják; ezek elvileg hitelesek és megbízhatóak.
A diák elmondja, milyen munkát szeretne, majd folyamatosan értesítik a lehetőségekről akár időszakosan, akár folyamatosan szeretne dolgozni.
A munkaadónak is megéri
A diákmunka alkalmazásával jelentős megtakarítást könyvelhetnek el a vállalatok, arról nem is beszélve, hogy kényelmes iskolaszövetkezet közvetítésével igénybe venni a munkaerőt. A munkáltatóknak mindenképpen célszerű idénymunkára vonatkozó igényeikkel egy iskolaszövetkezetet felkeresniük, de más esetben is élvezhetik a szövetkezet nyújtotta előnyöket.
Amennyiben iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát a fiatal, a munkaadó nem vele, hanem a szövetkezettel köt megállapodást. A diákszövetkezetekkel való együttműködés a cégeknek is megéri. Diákmunkaerő alkalmazása esetén a megrendelő ugyanis mentesül a munkáltatói jogok gyakorlása, továbbá az azzal járó adminisztratív és egyéb feladatok elvégzése alól is. A sokszor több tucat diák kiválasztása, felvétele és alkalmazása rengeteg többletköltséget és munkát jelentene a vállalatoknak, így a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha erre szakosodott iskolaszövetkezetet bíznak meg a feladattal.
Az irodák azután számlát állítanak ki a szolgáltatásról a megbízónak, amelyet a cég egyszerű költségként könyvelhet el.
Munkakörök diákoknak
A szaktudás nélkül végezhető munkáktól akár a felsőfokú nyelvtudást igénylő bedolgozásig válogathatnak a diákok a munkalehetőségek között.
A legnagyobb igény nyáron a vendéglátásban és az idegenforgalomban mutatkozik friss, könnyen bevethető, betanítható diákmunkások iránt. Ezen túl a legtöbb cégnél lehetőség van irodai kisegítői, adminisztratív, telefonos, recepciós teendők időszakos ellátására, adatrögzítésre, de a kisebb-nagyobb üzletekben, szállodákban árufeltöltői, csomagolási, szállítási, takarítási vagy más fizikai munkára is gyakran alkalmaznak tetterős fiatalt. A hosztesz, szórólaposztás, plakátozás, programkezelés, szoftvertesztelés, rendszergazdai munkák szerepelnek még a felkínált munkalehetőségek között.
Fizetés a diákmunkáért
Az alkalmi és idénymunkák nagy részét órabérben fizetik. Az átlagos óradíjak 350 és 500 forint között mozognak, de a szakmai tudást, például a nyelvismeretet kívánó munkákra akár 1500-2000 forintos órabért is hajlandóak megfizetni a munkáltatók. Ez azt jelenti, hogy egy keményen ledolgozott hónap után könnyebb nekivágni a nyaralásnak.
|
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai |
|||
|
|
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) |
A közteherjegy értéke (Ft/nap) |
Az ellátási alap (Ft/nap) |
|
1. |
1800-2399 |
400 |
2400 |
|
2. |
2400-2999 |
700 |
3200 |
|
3. |
3000-3599 |
900 |
4000 |
|
4. |
3600-4600 |
1100 |
4800 |
