Az új adómegállapítás próbaévében, tavaly igen kevesen választották ezt a lehetőséget, számuk ebben az évben is alig haladja meg a 10 ezret. Tömeges adómegállapításra jövőre számíthatunk, ugyanis – a jelenlegi szabályozás szerint – megszűnik a munkáltatói elszámolás lehetősége, tehát a magánszemélynek vagy önadózással, vagy adóhatósági adómegállapítással kell az adóbevallást elkészítenie.
Az adóhatósági adómegállapítás bejelentésének határideje
Az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítást a magánszemély meghatározott feltételek megléte esetén választhatja, erről pedig az adóévet követő február 15-éig kell nyilatkoznia. A törvény által megállapított benyújtási határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása semmivel sem menthető ki.
Az adóhatósági adómegállapítás választásának feltételei
Az adóhatósági adómegállapítás választására elsősorban az a belföldi illetőségű magánszemély jogosult, aki csak munkáltatótól vagy kifizetőtől származó jövedelemmel rendelkezik. Aki az adóévben ingó dolgot vagy ingatlant értékesített, és ez után adófizetési kötelezettsége is keletkezett, nem élhet ezzel a lehetőséggel.
A törvény kizárja a választók köréből azt is, aki egyéni vállalkozó, tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátó, illetve mezőgazdasági őstermelő, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladja. Nem választható a hivatali adómegállapítás akkor sem, ha a magánszemély a kifizetőtől az adóelőleg megállapításakor költség levonását kérte. Ugyanis az év közben nyilatkozott költségek összegéről az egyéni adóbevallásban kell számot adni, a költségek elmaradása esetén pedig különadót kell fizetni.
Különadó-fizetési kötelezettség keletkezik, s így kizárt az adómegállapításnak ez a fajtája akkor is, ha a magánszemély a kifizetőnek alacsonyabb adóelőleg levonásáról nyilatkozott, és utóbb, az adóbevallás elkészítésekor emiatt jelentős az adóelőleg-különbözete.
A tőkejövedelmek közül az olyan árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem a kizáró ok, amellyel kapcsolatban adóbevallást kell tennie a magánszemélynek. Ha valaki az adóév első napján részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván, akkor arra az adóévre ugyancsak nem választhatja az adóhatósági adómegállapítást.
Nem tudja az adóhivatal megállapítani az adót akkor sem, ha tartós adományozással vagy biztosítás idő előtti megszüntetésével kapcsolatban kedvezmény-visszafizetési kötelezettség keletkezik.
A személyijövedelemadó-törvény szabályaiból fakadóan csak önadózás útján lehet érvényesíteni a felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményét, a felnőttképzés díjának kedvezményét és halasztott kedvezményét, a Sulinet-kedvezményt, illetve az alkalmi foglalkoztatót megillető adókedvezményt.
Az adatszolgáltatás rendszeréből adódóan nincs lehetőség az adó megállapítására, ha valakinek nem (csak) belföldről származott jövedelme, ha alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett bevételt, illetve ha két adóév között áthúzódó törvényes végkielégítést kapott.
A hatósági adómegállapításból kizártak értesítése
Látható, hogy az adóhatósági adómegállapítás választásához a törvény igen sok feltétel meglétét rendeli. Ezeket az APEH a nyilvántartásából, valamint a beérkezett és feldolgozott adatszolgáltatásokból folyamatosan ellenőrzi, és a kizárásról az adózókat értesíti. Ugyancsak értesítést kapnak azok az adózók, akik az adóhatósági adómegállapításról szóló nyomtatványt hiányosan, hibásan töltötték ki.
Ha a magánszemély nem élhet az adóhatósági adómegállapítás választásával, akkor bevallását csak saját maga készítheti el.
Adatszolgáltatásra kötelezettek
A jogszabályi előírás szerint a magánszemélyek jövedelemadójának megállapításához adatot kell szolgáltatnia a kifizetőnek, a munkáltatónak, a biztosítóintézetnek, az illetékhivatalnak, a pénzintézetnek, a vámhivatalnak, az önkormányzati jegyzőnek, a tb-szervnek, a megyei munkaügyi központnak, az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító kifizetőnek, az MRP szervezetnek, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak.
Adatszolgáltatás évenként és folyamatosan
Az adatszolgáltatási kötelezettséget adózónként, évi összesített adattartalommal az adóévet követően egy alkalommal kell teljesíteni, de már most is vannak, és jövőre még szélesebb körben lesznek folyamatosan benyújtandó adatszolgáltatások is. Az adatszolgáltatásokat az adatszolgáltató adóügyeiben illetékes igazgatóságok dolgozzák fel, a feldolgozott adatok azonban a magánszemélyhez kapcsolódóan is megjelennek. 2005-től lehetőség van arra, hogy az adatszolgáltató a beadott adatokat helyesbítse, illetve arra, hogy az elmaradt adatszolgáltatást pótolja.
Az adómegállapításhoz szükséges adatszolgáltatások beadási határideje az adóévet követő január 31-e, teljesíteni pedig kizárólag gépi adathordozón vagy elektronikusan lehetett. A késve, vagy sok hibával benyújtott, vagy be sem nyújtott adatszolgáltatások miatt az adózó mulasztási bírsággal sújtható, amelynek maximális mértéke a hibával, hiánnyal érintett magánszemélyek száma és az adózóra irányadó legmagasabb bírság (magánszemély esetén 100 ezer forint, más adózónál 200 ezer forint) összegének a szorzata. Ezt az igen súlyos szankciót az indokolja, hogy csak a határidőben beadott és korrekt módon elkészített adatszolgáltatások alapján lehet a magánszemély adóját helyesen megállapítani.
Az adómegállapítás elkészítése
Az APEH-nak az adóévet követő május 20-áig kell elkészíteni az adómegállapítást. Erre abban az esetben van lehetőség, ha ezt megelőző időpontig a magánszemély hibátlan nyilatkozatát feldolgozták, és az adóhatóság nem szerez tudomást arról, hogy a magánszemély nem adhatott volna nyilatkozatot, valamint a beérkezett adatszolgáltatásokból sem derül ki semmilyen kizáró ok.
A megállapított adóról az adóhatóság egy formanyomtatványt állít ki, amelynek felépítése nagyban hasonlít a személyijövedelemadó-bevalláshoz. Típusonként szerepelnek rajta a megszerzett jövedelmek, valamint az adókedvezmények, amelyeket olyan sorrendben vesz az adóhatóság figyelembe, amilyen sorrendet az adózó megjelölt. A megállapítás tartalmazza a visszajáró adót is, amelyet akkor lehet kiutalni, ha erről a magánszemély nyilatkozatában rendelkezett.
A megállapított adó megfizetésének határideje
A megállapított adót az adóévet követő június 20-áig kell megfizetni, illetőleg az adóhatóságnak eddig az időpontig kell a visszaigénylést teljesíteni. A 100 forintnál kisebb összeget nem kell megfizetni, és azt az adóhatóság sem téríti vissza.
Az adózó 8 napon belül észrevételt tehet
Az adóhatósági adómegállapítás az adóbevallással egyenértékű. Ha a magánszemély nem tesz észrevételt az adómegállapításra, akkor az abban foglaltakat elfogadja, így elfogadja azt is, hogy helyesen szerepelnek a munkáltatótól, kifizetőtől kapott jövedelmére vonatkozó adatok. Tudni kell azonban, hogy ha a későbbiekben az állapítható meg, hogy olyan jövedelme is volt az adózónak, amelyről igazolást kapott, vagy amelyről egyébként is tudott, de az nem szerepelt az adatok között, és nem tett észrevételt, akkor a feltárt jövedelemből eredő adóhiányt, valamint jogkövetkezményként az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a magánszemélynek meg kell fizetnie.
Az észrevétel megtételére az adómegállapítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség. Ahhoz, hogy a magánszemély kellően eligazodjon az adatok között, a megállapítás melléklete külön felsorolja az adatot szolgáltató kifizetőket, a jövedelmeket, valamint a levont adóelőleget. A melléklet azt is tartalmazza, ha az adatszolgáltatók közlése szerint a magánszemélynek adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást állítottak ki. Ezeket az információkat kell a magánszemélynek a nála lévő kifizetői igazolások adataival összevetni, és ha szükséges, az észrevételt ennek alapján kell megtenni. Az adózó által helyesnek vélt adatokat a megállapítás részletezését kiegészítő üres oszlopokban kell feltüntetni, míg külön táblázatban kell szerepeltetni a hiányzó adatokat. Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély az észrevételét szövegesen is kiegészítse. Fontos azonban, hogy csatolni kell azoknak az iratoknak a másolatát, amelyek az észrevétel jogosságát megalapozzák.
Módosított adómegállapítás
A határidőben benyújtott észrevételeket az adóhatóság 15 napon belül bírálja felül, és ha indokolt, akkor a megállapítást módosítja. Ha a módosított megállapításban további kötelezettséget állapítanak meg, akkor azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adózónak az eredeti adómegállapítás alapján kevesebb adót térítettek vissza, akkor azt a módosított megállapítással egyidejűleg kell kiutalni, természetesen csak akkor, ha nincs nyilvántartott köztartozás.
Ha az adóhatóság nem találja jogosnak az észrevételt, azaz a benyújtott dokumentumok nem támasztják alá az eredeti megállapítás módosítását, akkor erről tájékoztatást küld az adózónak. Előfordulhat, hogy a magánszemély kicsúszik az észrevételezésre nyitva álló határidőből, és mulasztását igazolási kérelemmel sem tudja kimenteni. Ilyenkor az észrevétel önellenőrzésnek számít, amelyet az APEH hivatalból készít el. Az ilyen önellenőrzés után is önellenőrzési pótlékot kell fizetni akkor, ha a módosítás az adózó terhére történik. A módosított adót és a közölt önellenőrzési pótlékot is az önrevíziónak számító módosított megállapítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Kifogás előterjesztése
Amennyiben az adózó nem ért egyet észrevétele elbírálásával, az adóhatósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás beküldésével természetesen nem tolható ki az adómegállapításban közölt összeg megfizetése, azt a már említett határidőig meg kell fizetni.
Az adózói kifogásra megindul az adóhatósági eljárás, és határozattal fogják az adó alapját és összegét, a visszatérítendő vagy befizetendő összeget megállapítani. A határozat mellékleteként szerepel az adómegállapítás részletes számítása, a soronkénti összefüggéseket tartalmazó táblázat.
Ha a határozat az eredeti vagy módosított megállapításhoz képest további kötelezettséget az adózóra nézve nem állapít meg, akkor a módosított megállapítás szerinti adót a határozat jogerőre emelkedéséig (a kézhezvételtől számított 15 nap) meg kell fizetni. Ugyaneddig a határidőig kell kiutalni az adót az adóhatóságnak is, ha az eredetihez képest több visszatérítést nem állapítanak meg. A határozat jogerőre emelkedése után még 15 nap a végső határideje annak a befizetésnek, amikor az adóhatóság további fizetési kötelezettséget állapít meg. Ha a kifogás hatására kiderül, hogy a magánszemélyt kisebb fizetési kötelezettség terheli az adómegállapításban már meghatározott összegnél, akkor az eredeti adó befizetésének igazolását követően az APEH a javára mutatkozó összeget 15 napon belül téríti vissza.
Ha a határozat úgy módosul, hogy az adózót az adómegállapításban foglaltakhoz képest további adó-visszatérítés illeti meg, akkor azt a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell kiutalni. Ugyanezen határidőn belül kell visszafizetni az adót akkor, ha a magánszemélynek kevesebb adó-visszatérítés jár, mint ahogy azt eredetileg megállapították.
A kifogásra hozott határozat ellen rendes jogorvoslattal lehet élni, az adózót megilleti a fellebbezés joga, a másodfokú határozatot pedig a bíróságon keresettel meg lehet támadni.
Utólagos változások – mulasztási bírság terhe mellett
A legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat, hogy a magánszemély - bár kérte az adóhatósági adómegállapítást – rájön, hogy azt nem tehette volna meg. A következmények attól függnek, hogy az eljárás melyik szakaszában és ki derít fényt a hibára.
Ha az adózó maga jön rá, hogy nem tehetett volna nyilatkozatot, még az észrevételezésre nyitva álló időn belül, akkor önadózás útján kell bevallania az adót. Ugyanezt kell tennie akkor is, ha az adómegállapítás elkészítése előtt ezt az adóhatóság veszi észre. Amennyiben az észrevételezésre nyitva álló időn túl észleli a magánszemély a hibát, akkor az adót az önellenőrzésre vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazásával, önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség mellett az adóhatóság utólagos adómegállapítás keretében számolja ki, és határozatot hoz.
Utólagos adómegállapítás történik akkor is, ha nem az adózó bejelentéséből derül ki a jogtalan nyilatkozat ténye, de ebben az esetben az ellenőrzéshez kapcsolódó szankciókkal (adóbírság, késedelmi pótlék) is kell számolni.
Természetesen akkor, ha az adómegállapítás utólag azért módosul, mert az adatszolgáltató jön rá – elévülési időn belül –, hogy nem jó adatokat közölt, akkor az adót határozattal kell módosítani, a megállapított különbözetet pedig a magánszemélynek a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetnie, illetőleg eddig kell az adóhatóságnak a kiutalást teljesítenie. Az adatszolgáltató a hibás adatszolgáltatásért a már említett mértékben mulasztási bírsággal szankcionálható.
