Az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szállításban gyakori, hogy a dolgozók munka közben – nemritkán tragédiával végződő – balesetet szenvednek. Barna László, az OMMF helyettes vezetője szerint változatlanul az építőiparban a legkritikusabb a helyzet. Amunkabaleseti statisztikák szerint annak ellenére, hogy 2005-ben – az első háromnegyed évben – stagnálás tapasztalható, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kedvezőtlen a kép. Alegtöbb baleset az élelmiszeriparban, a szállítás és az anyagmozgatás területén, illetve az egészségügyben történik, a halállal végződő esetek száma viszont kiugróan az építőiparban a legmagasabb. (A felügyelőségnek nincs lehetősége a közúti közlekedési balesetek vizsgálatára, amelyek esetében a KRESZ szabályainak betartásában tapasztalható a legtöbb hiányosság.)
Ágazati ellenőrzés
Az összes halállal végződő baleset több mint 30 százaléka az építkezéseken fordul elő: tavaly ez az arány 36 százalék volt, az idén 29. Az év első kilenc hónapjában bekövetkezett 95 halálos balesetből 28 az építőiparban, 11 a mezőgazdaságban s 10 a szállítás és az anyagmozgatás területén történt. A többi nemzetgazdasági ágazatban mindössze egy-két tragikus eset fordult elő. A statisztikánk elgondolkodtató, hiszen míg az Európai Unió országaiban tavaly 5500-an haltak meg munkavégzés közben, nálunk 160 életet követelt a munkabiztonsági előírások megszegése. Elfogadhatatlan helyzetünket mutatja még egy összevetés: Dániában 670 munkabalesetből egy végződik halállal, nálunk minden 150. okoz végzetes tragédiát.
Az OMMF az építőiparban júliustól november végéig átfogó, az ágazat egészére kiterjedő komplex ellenőrzést végez – mondta Barna László. Ez a szektor ugyanis rendkívül veszélyesnek bizonyult: tavaly ugyanebben az időszakban 42 halálos baleset történt (az idén eddig 28). Az okok egyértelműen a megelőzés hiányosságaira vezethetők vissza: a balesetek 50 százaléka azzal magyarázható, hogy a munkások műszaki védelme megoldatlan, illetve nem használják az egyéni védőeszközöket.
A munkavédelmi felügyelők tapasztalatai szerint a munkaadók általában nem is ellenőrzik, hogy beosztottaik betartják-e a biztonsági követelményeket. Pedig sok veszélyt rejt a mélyépítés: gyakori, hogy elmaradnak a biztonságot jelentő, az omlásveszélyt elhárító dúcolások, bár azt a talaj szerkezete indokolja.
Védőeszközök nélkül
Számos áldozatot szed a tetőfedő tevékenység, ha hiányzik az egyéni védelem. Pedig - hangsúlyozta Barna László – a munkáltató minden munkahelyi balesettel kapcsolatban súlyos szankcióval számolhat. Nem csak emberi traumákról van szó; az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a megtérítési eljárásban visszaköveteli a sérülttel kapcsolatban felmerült kórházi kezelési és egyéb költségeket, mely összeg több millió forint is lehet.
Az idén az építőiparban 928-an sérültek meg, s minden harmincharmadik baleset halállal végződött. Ausztriában – például – minden ötödik baleset az építőiparban történik, s minden harmadik torkollik végzetes tragédiába – hasonlóan a magyarországi esetekhez. (Aszakemberek szerint miközben a halálos baleseteket nem lehet eltitkolni, becslésük szerint az építőágazatban az egyéb munkahelyi szerencsétlenségek 60-70 százalékát eltitkolják.)
Pedig a munkavédelmi előírások szigorodtak: az építőiparban például csak akkor kezdődhetnének el a munkálatok, ha megteremtették a munkabiztonsági és az egészségvédelmi szabályok betartásának feltételeit. Ez az esetek többségében elmarad. Barna László szerint ennek az is az oka, hogy a vállalkozások többségénél nem alkalmaznak úgynevezett építési koordinátort, aki intézkedne a vészhelyzetekben.
Nem csak az építőipar tartozik a veszélyes területek közé. Az élelmiszer-ágazat legalább ennyi kockázatot rejt magában. Igaz, itt kisebb az esély a végzetes kimenetelű tragédiákra, a dolgozók rendszerint kisebb sérüléssel, csonkolással megússzák a szerencsétlenséget. Nem is gondolnánk, de az egészségügyben ugyancsak gyakori a baleset: sokan szenvednek például deréksérülést a betegmozgatás következtében, csúsznak el egy rossz mozdulat miatt.
A baleseti listán a mezőgazdaság ugyancsak előkelő helyen szerepel, sőt a halálos balesetek statisztikájában az építőipar után a második helyet foglalja el. Főleg az erdőgazdaságban, a fakitermelés során adódnak problémák a technológiai fegyelem elmulasztása miatt, de ritkán előfordul traktorborulásból eredő halálos végű baleset is. Jellemző veszélyforrás a kardántengelyek burkolatának hiánya, vagy az állattartó telepeken üzemeltetett erőgépek elfogadhatatlan műszaki állapota. (A balesetek 32 százaléka itt történik.) Gyakori baleseti forrás az elavult villamos hálózat is. Amunkavédelmi szakember szerint mára a mezőgazdaságban is általános, hogy a nagyobb veszélyekkel járó munkákat alvállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak adják ki, kibújva ezzel a felelősség és a biztonsági kötelezettségek alól. Probléma, hogy a felügyelők az egyéni vállalkozásokat nem ellenőrizhetik.
Visszafogott szankcionálás
Mindazonáltal tavaly 23 071 telephelyet ellenőriztek a munkabiztonsági felügyelők, s több mint 19 600 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A szankcionálás eléggé visszafogott, hiszen a szabálysértési bírság mindössze 56 millió forint volt, a munkavédelmi bírság összege összesen alig érte el a 612 milliót. Igaz, mindez 30 százalékkal több, mint az azt megelőző évben.
Az OMMF kiemelt célja a munkáltatók megelőző tevékenységének erősítése, a feltárt kockázatok megszüntetése. Csak súlyos veszélyeztetés esetén kerül sor bírságolásra. Azok a cégek, amelyek anyagi előnyszerzés miatt spórolnak, illetve mulasztják el a védelmet, fokozott bírságra számíthatnak. Ez látszik a kötelező, illetve a szankcionáló intézkedések arányából is. Míg az idén a hiányosságok megszüntetését érintő intézkedések száma 107 ezer volt, munkavédelmi bírságot 4788 esetben szabtak ki, ami nem érte el az öt százalékot. Barna László – aki alig néhány hete tölti be posztját – következetesebbé tenné a felügyelőség munkáját. Rendszeresíteni kívánja az úgynevezett utóellenőrzéseket, vagyis azt, hogy ha egy munkahelyen szabálytalanságokat tártak fel, akkor egy idő után ismét ellenőrizzék: bepótolták-e a munkavédelemben feltárt hiányosságokat. Eddig ugyanis ez esetleges volt.
Mindazonáltal a főfelügyelőség a jövőben nagyobb súlyt helyez a munkáltatók megelőző tevékenységét segítő tájékoztatásra, arra, hogy a rendszeressé váló nyílt napokon minél több, a prevenciót szolgáló információval lássák el a munkahelyi munkavédelmi szakembereket. Ehhez szeretnék megnyerni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is.
Az OMMF ingyenes munkavédelmi információs szolgálatot működtet, amely tájékoztat a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről is. A 06-80/204-292-es zöldszámon olyan szakemberek jelentkeznek, akik gyors, szakszerű, a gyakorlatban hasznosítható tanácsokkal szolgálnak. Az ingyenes telefonvonalon közérdekű bejelentéseket is várnak.
Tételes vizsgálat
A munkavédelmi felügyelők országosan 23 071 cégnél tartottak tavaly ellenőrzést, általában váratlanul, előzetes bejelentés nélkül. Vannak komplex, átfogó ellenőrzések is, amikor a munkáltatónak 30 nappal előbb jelzik a látogatást, közölve azt is, hogy milyen dokumentumokat, munkavédelemmel kapcsolatos bizonylatokat kell felmutatni a tételes vizsgálat során.
Megbízhatatlan statisztika
Borhidi Gábor munkavédelmi szakértő úgy látja: a nagy, multinacionális cégeknél kevesebb a munkabaleset, a kis- és közepes – elsősorban építőipari – vállalkozásoknál azonban lényegesen roszszabb a helyzet. Már csak azért is, mert a munkaadók és a dolgozók nagy része nincs is tisztában a legalapvetőbb munkavédelmi követelményekkel. Az a baj, hogy a vezetők általában nem ismerik a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Többségük nem tudja, hogy például "fél lábbal a börtönben van" az a vezető, aki fejvédő sisak nélkül dolgoztatja a munkásokat egy-egy építkezésen.
"Hátborzongató körülmények között tevékenykednek az emberek: miközben életveszélyes munkát végeznek egy házbontáson, sem fejvédőt, sem védőkesztyűt nem használnak" - mondta a munkavédelmi szakember. A tapasztalatok szerint a multinacionális cégek sokkal nagyobb figyelmet, illetve több pénzt fordítanak a védőfelszerelések beszerzésére, s ügyelnek arra is, hogy alkalmazottaik használják azokat. Vagyis: védjék meg az életüket. Igaz, erre meg is van a megfelelő apparátusuk.
A munkavédelmi törvény ugyanis egyértelműen előírja, hogy bizonyos dolgozói létszám fölött hány fős munkavédelmi szakgárdát kell alkalmazni. Például egy ezerfős cégnél már főállású munkavédelmi vezetőt kell foglalkoztatni, sőt az is elő van írva, hogy milyen képzettségű legyen az illető – tette hozzá Borhidi Gábor, aki szerint a vonatkozó törvényt általában nem tartják be a cégek.
A szakember a problémák közé sorolja, hogy Magyarországon megbízhatatlan a munkabaleseti statisztika. Becslése szerint a munkaadók az esetek legalább 30 százalékát eltitkolják. Ezért érdemesnek tartaná megvizsgálni az egészségügyi kimutatásokat, amelyek a különféle sérülésekkel járó, kórházi kezelést igénylő eseteket regisztrálják, s amelyekről nyilvánvaló, hogy munkahelyi eredetűek.
Anyagi veszteségek
Kérdésünkre a szakértő kifejtette: a munkaadók azért titkolják el a munkahelyi baleseteket, mert tetemes anyagi veszteséggel kell számolniuk, ha kiderül a szerencsétlenség. Ugyanis miközben komoly társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek alkalmazottaik után, az esetleges baleset esetén minden azzal kapcsolatos költséget finanszírozniuk kell, ha kiderül, hogy a baleset a munkáltató hibájából történt. Például ha azért következik be a tragédia, mert a foglalkoztató nem látta el dolgozóját a megfelelő védőfelszereléssel, akkor a társadalombiztosító rá terheli a balesettel kapcsolatos költségeket. Az is előfordul, hogy a munkaadó a dolgozóra próbálja hárítani a felelősséget, csak azért, mert a súlyos vagy a hosszú betegállománnyal járó baleset akár "padlóra is küldheti" a céget.
Borhidi Gábor megerősítette felvetésünket, miszerint a dolgozó nem érdekelt a munkabaleset eltitkolásában, ám félti az állását – s nem akar konfliktusba kerülni kenyéradójával –, ezért nem jelenti az előforduló esetet a hatóságoknak. Azért is vállalják a dolgozók a cinkosságot, mert ha ezt nem teszik, akár utcára is kerülhetnek.
A szakértő szerint ez a helyzet csak akkor változik, ha bevezetik a munkavédelem országos programját, amelynek egyik prioritása az önálló munkahelyi baleset-biztosítási rendszer. Ennek lényege, hogy a munkáltató biztosítást köt dolgozójára, s ettől kezdve nem érdekelt a munkabaleset eltitkolásában, mert adott esetben a biztosító fizet. Ráadásul kevesebb biztosítási díjat kell lerónia, amennyiben fejleszti, biztonságosabbá teszi a munkakörülményeket. A rendszer Európa-szerte működik, s bár a programot Magyarországon már 2002-ben elfogadta a parlament, bevezetése egyelőre késlekedik, mert ehhez nincs meg a kellő politikai akarat.
Célellenőrzés az építőiparban
Az OMMF építőipari célellenőrzése során az idén 4227 főt tiltottak el a veszélyes körülmények közötti foglalkoztatástól, és 2807 munkaeszköz használatát függesztették fel. Súlyos veszélyeztetés miatt 982 munkáltatót sújtottak munkavédelmi bírsággal, összesen 196 millió forinttal. Ugyanakkor a munkavállalónak is fizetnie kell, ha kiderül, hogy nem használta az előírt védőeszközt. Esetükben az általános bírság alkalmanként 7500 forint volt. Szankcióval sújtják a felügyelők azokat a munkáltatókat is, amelyek nem végzik el a veszélyes munkaeszközök és technológiák munkavédelmi üzembe helyezését, időszakos és soron kívüli munkabiztonsági vizsgálatát, illetve úgy alkalmazzák dolgozóikat, hogy nem küldik el őket előzetes alkalmassági orvosi vizsgálatra.
