A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg, amely összhangban van az Európai Unió vonatkozó irányelvével. Aképernyős eszközök használatával kapcsolatos rendelkezések megalkotását az indokolta, hogy nyilvánvalóvá vált e tevékenységek egészségkárosító hatása. Ezért a jogszabálynak rendelkeznie kell azokról a követelményekről, amelyek a munkafeltételeket meghatározzák, illetve lehetővé teszik az egészségi problémák megelőzését.
Panaszok: tetőtől talpig
A képernyő előtti munkavégzés legfőbb káros következménye a szellemi és fizikai elfáradás, szoros összefüggésben a szem fáradtságával. A látószervet ugyanis próbára teszi a folyamatos alkalmazkodás a dokumentumhoz, a klaviatúrához és a képernyő távolságához. Emellett maga a monitor figyelése is okozhat olyan panaszokat, mint a fokuszálási problémák, a bevörösödő szem, a vibrálás, a kettős látás.
A látórendszer mellett jelentős terhelésnek teszi ki a számítógépes munkahely az emberi vázrendszert és ezzel kapcsolatban az ideghálózatot is. A tartós statikus testhelyzet a kar és a kéz, a váll és a hát elfáradásával jár, és hosszú távon a gerinc deformációját okozza, amely kihat a lágyrészekre is, krónikus betegségeket előidézve. A finom mozgásokért felelős kézizmok és inak rendszeres megerőltetése ín- és ideggyulladások előidézője lehet. Eközben felléphetnek az ülőmunka járulékos betegségei, mint a visszér és az aranyér.
A rendelet szerint a képernyős munkahely valójában olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyőn kívül egyéb adatátviteli eszköz is csatlakozik (billentyűzet, kamera), valamint más perifériák (nyomtató, modem stb.) és tartozékok (szoftver, telefon, munkaszék és asztal). Vannak olyan álláshelyek is, ahol nem kötelező a rendelet alkalmazása, csak mint lehetőség jön szóba. Ilyenek például a járművek, a munkagépek vezetőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő, illetve a közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, valamint egyéb, olyan hordozható apparátusok, amelyeket nem tartósan használnak. E körbe tartoznak továbbá a pénztárgépek, a számológépek és más kisméretű készülékek, amelyek adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel rendelkeznek, valamint az úgynevezett ablakos elektronikus írógépek.
A jogszabály azokra a szervezett munkavállalás keretében foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, akik munkaidejükből legalább négy órát töltenek el a képernyő előtt.
Az ember és a gép
A munkaadóknak már a képernyős munkahelyek létrehozásakor figyelembe kell venniük az előírásokat, amelyek a berendezések és a környezet kialakítására, valamint az ember-gép kapcsolatát érintően fogalmaznak meg követelményeket.
Kétségtelen, a vállalkozásoknak mérlegelniük kell, hogy az eszközök beszerzésekor milyen költségeket bírnak el, hiszen egy számítógépes munkahely felszerelése az első alkalommal több százezer forintos befektetés. Becslések szerint ezek felszerelése akár 40-50 százalékkal is drágább lehet, ha ügyelnek a dolgozók egészségére is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kezdeti többletköltség hosszú távon megtérül abban, hogy a komfortos környezetben dolgozó munkatárs ritkábban beteg, ugyanakkor motiváltabb és jobban teljesít.
A képernyős berendezésekkel szemben támasztott legelső és alapvető követelmény az, hogy rendeltetésszerű használat esetén semmilyen egészségi kockázatot és balesetveszélyt ne jelentsenek. Összeállításuknál részletes szabályok is érvényesek. Eszerint a képernyőhöz monitorpolcot, illetve olyan állítható asztalt kell beszerezni, amely a használó igényeinek megfelelően könnyen beállítható, elfordítható és dönthető. Meg kell akadályozni, hogy a használatot kényelmetlenség vagy látási nehézség zavarja, például tükröződés, fényvisszaverődés.
Az már a képernyő műszaki követelményeihez tartozik, hogy a rajta olvasható jelek a megfelelő méretűek, továbbá világos formájúak, jól elkülöníthetőek és a képek stabilak legyenek. Idetartozik, hogy a monitoron a fényesség, a kontraszt jól beállítható, alakítható legyen a környezeti feltételekhez.
Felhasználóbarát szoftverek
A munkahely legalább ilyen fontos része az asztal és a szék, amely meghatározza a számítógép kezelőjének testtartását. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a bútorzat lehetővé tegye a kényelmes tartást, megakadályozva a szervezet túl korai elfáradását. A kar és a kéz munkáját a különálló, dönthető billentyűzet teszi komfortossá az ergonómusok szerint. Abillentyűzettel kapcsolatos szabály, hogy felülete ne legyen fényes a fényvisszaverődés elkerülése érdekében, ez egyben lehetővé teszi, hogy a rajta lévő jeleket könnyen el lehessen olvasni. Amunkaasztalon elegendő helyet kell hagyni a klaviatúra előtt arra, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa, ez is a végtagok idő előtti elfáradását akadályozza meg.
Az egész test komfortérzetét alapvetően határozza meg a munkaasztalhoz tartozó szék, amely akkor jó, ha állítható magasságú, de nemcsak az ülőrésze, hanem a támlája is. Az egyéni fizikai különbségeknek megfelelően fontos a lábtámasz, a saroktámasz használata is. Amunkaasztal, a szék és a számítógép együttesére jellemzőnek kell lennie a megfelelő méretnek, amely elegendő munkafelületet ad, egyben variálható, testre szabható.
A közvetlen munkához tartozó berendezések mellett a munkaadónak a munkakörnyezet kialakítása tekintetében is vannak kötelezettségei. Ilyen elvárás a megfelelő tér a dolgozó számára, amely elegendő a testhelyzete változtatásához. Tekintettel arra, hogy a képernyős tevékenység koncentrációt igényel, ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott berendezések ne idézzenek elő akkora zajt, ami már a figyelem romlásához vezethet, zavarja a koncentrálást és a beszédértést. Ugyanez érvényes a sugárzó és az áramló hőhatásokra, mindarra, ami befolyásolja az ember komfortérzetét.
Meghatározó környezeti tényező a világítás. Az érintett helyiségekben, szobákban mind az általános, mind a helyi világítást úgy kell kialakítani, hogy megteremtse a képernyő és a háttér közötti kontrasztot. A monitorra és a munkaeszközökre vetődő fényvisszaverődést, tükröződést befolyásolják a falak, az ablakok és az egyéb berendezések is, ezeket mind össze kell hangolni a megfelelő fényviszonyok kialakítása érdekében. Az évszakbeli különbségek kiegyensúlyozására szükséges lehet reluxa, függöny felszerelése.
A harmadik tényező az ember és a gép kapcsolatának összehangolása, amely mögött az az igény áll, hogy a munka során alkalmazott szoftverek felhasználóbarátak legyenek, illetve feleljenek meg az elvégzendő feladatnak. Ilyen például, hogy magyar nyelvű súgó álljon rendelkezésére, vagy például mind a képernyőn, mind a nyomtatott formában a magyar helyesírás szerint jelenjen meg az írott szöveg. A dolgozó érdekeit szolgálja az is, hogy az információk kijelzése igazodjék az igényeikhez, illetve az adatbeviteli és feldolgozási feladatok esetén érvényesüljenek a szoftver gazdaságos kihasználásának szempontjai.
Rendszeres ellenőrzések
Az egészséget nem károsító munkahely kialakítása csak az első lépés ahhoz, hogy a munkaadó megteremtse a dolgozó számára az egészségi és biztonsági feltételeknek megfelelő körülményeket, emellett konkrét lépéseket is tennie kell, hogy a dolgozók a rendeleteket betartsák, amit elsősorban rendszeres ellenőrzéssel lehet garantálni.
A jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a munkáltató köteles elemezni és értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, beleértve az alkalmazott munkaeszközöket, veszélyes anyagokat és készítményeket, a dolgozókat érő terhelést és a munkahelyi viszonyokat. Az értékelés alapján kell kijelölni azokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a körülményeken. A kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A jogszabály szerint a kockázatelemzést a munkáltatónak el kell végeznie legkésőbb a tevékenysége elindításától számított egy éven belül és azt köteles évente felülvizsgálni. Indokolt esetben pedig – például a felhasznált anyagok megváltozása, új eszközök és technológia alkalmazása esetén – új kockázatelemzést kell végezni.
Soron kívül is szükséges a vizsgálat abban az esetben, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, foglalkozási megbetegedés hozható öszszefüggésbe. Az időszakos felülvizsgálatot ötévenként kell lebonyolítani, kivéve, ha a jogszabály vagy a szabvány ennél gyakoribbat ír elő. A felülvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, s a következő vizsgálatig meg kell őrizni.
Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó napi tevékenysége során több mint négy óra hosszat tölt a képernyő előtt, a munkáltatónak többletfeladatai vannak az alkalmazottak egészségének védelme érdekében.
A munka megszervezése
Eszerint a munkáltató köteles oly módon meghatározni a munkavégzés körülményeit, hogy a dolgozó ne töltsön hat óránál többet a képernyő figyelésével. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a képernyő előtti munkáját óránként legalább 10 perces szünettel szakítsa meg – ez nem keverhető össze az egyéb munkaközi szünettel, tehát ebben az időszakban más jellegű munkát el kell látni. A tízperces megszakítás főszabálynak tekinthető, jóllehet vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, például ha ez veszélyeztetné valaki más egészségét, életét, illetve az alkalmazott technika ezt nem teszi lehetővé. A megfelelő megoldás a munkaadó szervezőképességén múlik, de attól nem tekinthet el, hogy az egyes megszakítások ideje nem lehet kevesebb, mint 10 perc, a képernyő előtt eltöltött idő pedig nem haladhatja meg a napi munkaidő 75 százalékát.
Az időbeosztásra, illetve a pihenőkre vonatkozó szabályokat annak alapján határozták meg, hogy az egészségügyi vizsgálatok kimutatták: az ember nem képes arra, hogy hat óránál hosszabb ideig összpontosítson. Ezt érdemes lenne fejben tartania a munkaadónak és a munkavállalónak is, amikor párhuzamos érdekeik látszólag azt diktálják, hogy a dolgozó saját magát hajszolva ne tartsa be a szabályokat.
A pihenő elmulasztása rövid távon hibák elkövetésével, hosszabb távon krónikus fáradtsággal jár; az emberi szervezet tartalékainak kihasználása nem lehet sem a cég, sem a dolgozó érdeke. Amunkaadónak fel kellene ismernie, hogy a pihenés betartásán ugyanúgy őrködnie kell, mint a fegyelmezett munkavégzés felett, mert az előbbi is a minőség záloga.
Orvosi vizsgálat
A jogszabály szerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy a képernyő előtt dolgozó munkavállaló látását rendszeresen orvos ellenőrizze. Az első alkalomra a foglalkoztatás megkezdése előtt kell sort keríteni, majd pedig kétévenként. Abban az esetben pedig, ha a dolgozó már látási problémákra panaszkodik – amely a számítógépes munkával összefüggésbe hozható –, el kell küldeni látásvizsgálatra.
Ez a munkaadónak kötelessége, a dolgozónak viszont az, hogy az orvoshoz el is menjen. Ha a doktor javasolja a szemüveg használatát, továbbá megállapítja, hogy az a látásjavító eszköz, amit a dolgozó addig használt, már nem megfelelő, a munkáltató köteles ellátni a dolgozót szemüveggel. Ennek költségét – beleértve a vizsgálattal kapcsolatosakat is – a munkáltatónak kell fizetnie.
A szemüveg költségeinek viseléséről korábban nagy viták voltak, mivel egyes szemüvegek ára több 100 ezer forintra is rúghat. Az már az orvos kompetenciájába tartozik, hogy kinek milyen szemüveget ír fel, ezt alapos vizsgálatoknak kell eldönteniük. A látásromlás szempontjából veszélyeztetettebb csoportnak számítanak az idősebbek, akiknek problémát okozhat, hogy a közel- és távollátáshoz vagy különböző, vagy pedig bifokális szemüveget kell viselniük, ez pedig nem olcsó mulatság.
A számítógépes munkahely kialakítása több 100 ezer forintot igényel. A munkaadónak el kell tehát döntenie, hogy mi a fontos a számára, és ennek tükrében választani, hiszen egy jó darabig nem fogja lecserélni a berendezéseket. Becslések szerint 50-80 ezer forint pluszköltséget jelent, ha a cég nem elégszik meg az olcsóbb megoldásokkal, és figyelemmel van az ergonómiai, egészségvédelmi szempontokra. Azonban a humán tőkével kapcsolatos befektetésre is – mint sok másra - elmondható: a drágább az olcsóbb.
Egy korszerű, ergonómiailag is megfelelő számítógépes munkahely kialakításánál legalább 200 ezer forinttal kell számolni. A megfelelő munkaterepként szolgáló íróasztal ára 50 ezer forintnál kezdődik, a hozzá való görgős szék 20 ezer forinttól. A számítógép 100 ezer forintos árról indul, a munkaszemüveget sem lehet megúszni 15 ezer forint alatt. És akkor még jönnek az apróságok: klaviatúra 4500 forinttól, asztali lámpa 4000 forinttól, egér, lábtámasz stb. Atöbbletköltség hosszabb távon, a komfortos körülmények között jól végzett munkában térül meg.
Spóroló cégek
A képernyős munkahelyek kialakításakor a munkaadó csak addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér, vagyis kénytelen megfelelő árfekvésű eszközöket vásárolni, olykor jobb meggyőződése ellenére is. Fogalmazhatnánk úgy is: mutass meg egy képernyős munkahelyet a cégednél, és megmondom, mennyire vagy tőkeerős és igényes munkaadó. Miként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) is tapasztalják, a cégeknél nem a jogkövető magatartás hiányával van probléma, inkább azzal, hogy minél kisebb és gyengébb tőkeerejű a cég, annál nagyobb az esélye, hogy megpróbál spórolni azokon a fejlesztéseken, amelyeket kevésbé fontosnak tart. Sajnos leggyakrabban a komfort és az ergonómia esik áldozatul e gondolkodásnak.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nemrégiben civil háttérjelentést állított össze a munkakörülmények és a munkavédelem hazai állapotáról, amely rámutat: az emberierőforrás-fejlesztő tevékenység a külföldi tőkével rendelkező cégeknél, leginkább a nemzetközi vállalatoknál a legfejlettebb Magyarországon. Ezek a nagy cégek szinte teljeskörűen megfelelnek a magyar munkavédelmi előírásoknak, és a foglalkozás-egészségügyi ellátás is sokkal jobb náluk, mint a hazai átlag. Ebben nagy segítségükre lehet, ha európai uniós anyacégük van, ahol következetesen költenek a munkakörülmények fejlesztésére.
A hagyományos hazai nagy- és középvállalatok ma már szintén élenjárnak a jogszabályok betartásában, nem jellemző, hogy problémák mutatkoznának a munkavédelem terén. Legfeljebb aktuális anyagi helyzetük befolyásolja az erre fordítható forrásaikat, azonban e cégeknél többnyire erős a munkavállalói érdekvédelem, s a szervezetek kapcsolata rendszerint kiforrott és rendezett a munkaadóval.
Kiszolgáltatott dolgozók
A leginkább kritikus helyzet a kisvállalkozásoknál fordulhat elő, amelyek a piac legsérülékenyebb szereplői Magyarországon. Azok a cégek, amelyek stabil piaccal rendelkeznek, törekszenek a munkavédelmi szabályok betartására, az egyéni védőeszközöket is megfelelő minőségben bocsátják a dolgozók rendelkezésére. Van viszont egy vékony réteg, amely sokféle, olykor nem szervezett, esetenként veszélyes tevékenységet is végez, ahol a költségmegtakarítás előkelőbb helyen áll, mint olykor a biztonság.
Ezek a kis-, olykor családi vállalkozások nem tekintik a tevékenység részének a biztonságos és egészséges körülmények megteremtését, és a dolgozói kiszolgáltatottság vagy éppen a családtagok foglalkoztatása miatt nem is kell tartaniuk attól, hogy munkavállalóik a hatóságtól kérnek segítséget a megfelelő körülmények kikényszerítéséhez. Az ilyen cégek nem is nagyon rendelkeznek megfelelő dokumentációkkal a munkavédelemről, s a foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységre sem igény, sem pénz nincs.
A tanulmány rámutat, hogy az irodai típusú álláshelyek száma dinamikusan nő, beleértve a képernyő előtt végzett munkát és a számítógépet segédeszközként használó adminisztrátori tevékenységet is. Az irodáknak ma már szerves része a számítógép, ezért egyre több cégnek kell teljesítenie az ilyen munkahelyekkel kapcsolatos előírásokat.
A tapasztalatok szerint a leggyengébb pont között kell megemlíteni a zsúfolt munkateret, ahol kicsi fajlagos alapterület és légköbméter jut a dolgozókra, növelve az őket érő zajhatásokat, stresszt. Panaszkodnak az alkalmazottak arra is, hogy sok kábel és egyéb eszköz zavarja a számítógép kezelését, ugyanakkor a tároló- és lerakófelület kevés. Gyakori, hogy az irodák nem alkalmasak a számítógépes munkára, mivel nincs klimatizálás, nagy a zajszenynyezés, rosszak a fényviszonyok, alacsony a páratartalom, viszont magas az elektrosztatikus feltöltődés. Ezt követik az alkalmatlan bútorok, a testreszabás lehetőségének hiánya, a beállíthatatlan szék és asztal.
Az irodai munkahelyek dinamikus bővülése és fejlődése szinte teljesen újszerű feladatot jelöl ki a munkavédelem és munkaegészségügy területén, ahol újfajta ergonómiai és pszichikai terhelésekre kell megtalálni a megoldást.
ÁNTSZ: nem a büntetés a cél
A képernyős munkahelyekkel kapcsolatos jogszabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi, illetve munkavédelmi bírságot szabhat ki, amennyiben az ellenőrzések által feltárt hiányosságokat a munkaadó a felszólítás ellenére nem szünteti meg.
A hatóság 2004. évi feladatai között kiemelt figyelmet fordított a képernyős munkahelyek vizsgálatára. Az ellenőrzés során azt is megnézték, hogy a gazdasági egység kockázatbecslésében milyen alapossággal tér ki a képernyős álláshelyekre. Globálisan vizsgálták, hogy a munkaadó elvégezte-e a kockázatelemzést, -becslést, -kezelést, illetve ellátta-e az ezzel kapcsolatos kommunikációs feladatát. Az Európai Unió direktíváival harmonizáló szabályozók ugyanis ez utóbbira nagy hangsúlyt helyeznek. Ezért az ellenőrök vizsgálták, hogy a számítógépes álláshelyekkel kapcsolatos kockázatokról megfelelő információkhoz jutottak-e a dolgozók.
A foglalkozás-egészségügyi orvosok jelentései alapján jelenleg mintegy 300 ezerre becsülik azon munkahelyek számát, ahol az ergonómiai kóroki tényező a képernyős munkahely. A definíció szerint csak azt tekintik ilyen álláshelynek, ahol szervezett munkavégzés keretében a munkavállaló naponta, ténylegesen minimum 4 órát tölt képernyő figyelésével. Nem sorolják tehát ide azokat a tevékenységeket, amelyeknél a dolgozó nem folyamatosan használja a számítógépet, hanem csak alkalmanként keres ki adatokat. Miután az ÁNTSZ ellenőrzései azokra a munkahelyekre terjednek ki, amelyekre a foglalkozás-egészségügyi ellátás vonatkozik, nem esnek az ellenőrzés körébe az egyéni vállalkozók, akiknek nincsenek alkalmazottaik.
Tavaly az ÁNTSZ 13 403 munkahelyen végzett ellenőrzést, összesen 833 munkáltatónál, elsősorban azon ágazatokban, ahol elterjedt az informatikai eszközök alkalmazása. Ilyennek például a bankszféra és az ipar egyes területei. Teljes munka-egészségügyi ellenőrzést hajtottak végre, de célzottan figyeltek a számítógépes kockázatokra. Az idei évre a hivatal ellenőrzési programjában nem szerepel kiemelten a képernyős munkahelyek ellenőrzése.
A tavaly ellenőrzések során tételes büntetésre, munkavédelmi bírságra nem került sor a képernyős munkahelyeken talált szabálytalanságok miatt. Intézkedési határozatot azonban kellett hozniuk az ellenőröknek. A cél egyébként nem a büntetés, hanem az, hogy a munkaadó szüntesse meg a szabályellenes helyzetet, amit a tapasztalatok szerint a cégek mielőbb meg is tesznek. A vizsgálatok szerint elsősorban a 10 perces pihenőidő betartása körül fordultak elő leginkább problémák, de volt rá példa, hogy a munkahely kialakítása nem felelt meg teljes mértékben a szabályoknak. A tapasztalatok szerint azonban a munkáltatók többsége jogkövető.
Problematikus egy-egy helyen az éles látást garantáló szemüveg juttatásának ügye. Az ÁNTSZ-nek tudomása van arról, hogy súrlódás alakult ki a dolgozók és a munkaadó között ebben a témában bizonyos cégeknél; képernyős munkahelyen szerzett egészségi probléma miatt azonban még nem volt per Magyarországon.
