Foglalkoztatást elősegítő támogatások
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet, a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet és a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletet módosította a november 1-jén hatályba lépett 20/2005. (X. 27.) FMM rendelet.
A Magyar Közlöny 142-es számában megjelent jogszabály szerint a munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a felnőttképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek munkaerő-piaci képzések folytatására megfelelőnek minősülnek. A központ a jegyzékre olyan intézményt vehet fel, amelyik vállalja, hogy a munkaügyi központtal együttműködési megállapodást köt. A munkaügyi központ a jegyzék összeállítása során mérlegeli az intézmény munkaügyi központtal való korábbi együttműködését, az együttműködési megállapodások teljesítését, valamint az intézményben végzettek elhelyezkedését.
Nem a munkaügyi központ, hanem a képzésben részt vevő személy választhatja ki, hogy a listán szereplő és az általa megcélzott képzést folytató intézmények közül melyik oktatásában kíván részt venni. A döntést elősegítendő, a munkaügyi központ részletes tájékoztatást köteles adni – többek között – a képzési iránynak megfelelő képzőintézmények programjairól, az ott végzettek elhelyezkedési esélyeiről, a képzés lebonyolításának feltételeiről, a képzéssel megszerezhető képesítésről, a képzésben részt vevő jogairól és kötelezettségeiről, valamint a munkaügyi központ által nyújtható támogatásokról.
Az álláskeresők munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása támogatásának az eddigieken túl feltétele, hogy a munkaadó közhasznú társaság
– legkevesebb ötven fő, a munkaügyi központ kirendeltsége által legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresővel, vagy pályakezdő álláskeresővel, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában ötvenedik életévét betöltött álláskeresővel,
– legalább kettőszáz napra, határozott idejű munkaviszonyt létesít és
– vállalja, hogy ezeket a munkavállalókat kölcsönzés céljából tőle független kölcsönbevevő részére engedi át, és a kölcsönvevővel olyan megállapodást köt, amely szerint a munkavállalók kölcsönzési díja munkavállalónként és havonta eléri a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak összegét, és
– vállalja a munkaügyi központtal az együttműködést.
A támogatás ugyanazon álláskereső munkaerő-kölcsönzése után két éven belül csak egyszer nyújtható, és a kölcsönbeadó a támogatás folyósítása alatt, a támogatással érintett személyhez kapcsolódóan a Munkaerő-piaci Alapból további támogatást nem vehet igénybe.
A munkaügyi központ a támogatás további folyósítását az érintett munkavállalóra vonatkozóan a folyósítási idő lejárta előtt megszünteti, ha a támogatott foglalkoztatással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Akölcsönbeadó a munkaviszony megszűnésének időpontját a munkaviszony megszűnését követő napon köteles bejelenteni.
A rendeletben szabályozott támogatások nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a munkaügyi központ egyebek mellett figyelembe veszi:
– a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,
– a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,
– a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,
– a munkaadó által felajánlott foglalkoztatás időtartamát,
– az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően
– a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit és a foglalkoztatás minőségét is.
Gyes melletti munkavállalás
Jövőre emelkedik a családi pótlék havi öszszege. A 152-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály a családi pótlék havi összegét a következőkben állapította meg:
– egygyermekes család esetén 11 000 Ft,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 Ft,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft.
A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény lehetővé teszi, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathasson keresőtevékenységet.
