A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatására való hajlandóságot hivatott növelni a társasági adóról szóló törvény néhány régóta élő, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó kedvezménye. (Ezeket a lehetőségeket egyébként hasonló módon biztosítja az egyéni vállalkozók számára a személyijövedelemadó-törvény is.)
Az adóalap-korrekciós lehetőségen túl ettől az évtől a munkáltatók – egy külön és az idén már módosított törvény alapján – járulékfizetési kedvezményben is részesülhetnek, ha meghatározott társadalmi rétegek foglalkoztatását vállalják.
Szakképző-iskolai tanuló képzése, továbbfoglalkoztatása
A szakképzésben való közreműködés ösztönzését célozza az a szabály, amely az iskolarendszerű gyakorlati képzés során foglalkoztatott fiatalokra vonatkozik. A képzésben közreműködő adózó tanulónként minden megkezdett hónap után adóalap-csökkentési lehetőséggel élhet, amelynek alapja az adóév első napján érvényes minimálbér. A kedvezmény mértéke a szerint differenciált, hogy a tanulót jogszabály szerinti tanulószerződés alapján vagy a képző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján "foglalkoztatják". Tanulószerződés megléte esetén az adóévre érvényes havi minimálbér 20 százalékával, míg iskolai együttműködési megállapodással a minimálbér 12 százalékával lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. Amennyiben a társaság a nála képzett tanulót sikeres szakmai vizsgája után folyamatosan tovább foglalkoztatja, akkor 12 hónapon át a befizetett társadalombiztosítási járulékkal szintén csökkentheti az adózás előtti eredményét. Természetesen az adóalap-csökkentésen kívül a megfizetett tb-járulék költségként is elszámolható.
Volt munkanélküliek foglalkoztatása
A foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon keresztül a befizetett - és egyébként költségként is elszámolt – társadalombiztosítási járulékkal az a vállalkozás is csökkentheti az adózás előtti eredményét, amelyik korábban munkanélküli személyt foglalkoztat.
Ki számít volt munkanélkülinek?
"Korábban munka nélküli" személynek az számít, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig a megyei, fővárosi munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt. "Volt munkanélküli" az is, aki a foglalkoztatást közvetlenül megelőzően – a vonatkozó törvények szerint - munkanélküli-ellátásban, illetve munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy ezekre az ellátásokra való jogosultsága ugyan lejárt, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött.
Ki nem számít munkanélkülinek
A foglalkoztatást közvetlenül megelőző időszakba nem tartozik bele az az idő, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyesben részesül, de az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, az elzárás időtartama, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött idő sem.
Az adóalap-csökkentés további feltétele
Mindezek mellett az adóalap-csökkentéssel csak akkor élhet a vállalkozás, ha a korábban munka nélküli személy alkalmazása óta, illetőleg az azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg. Igazolni kell még azt is, hogy a korábban munkanélküli az alkalmazását megelőző hat hónapon belül a társaságnál nem állt munkaviszonyban. A 12 hónapon keresztül megfizetett tb-járulék akkor is csökkenti az adózás előtti eredményt, ha a befizetés pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy foglalkoztatásához, illetve a szabadságvesztésből szabaduló személynek a szabadulást követő hat hónapon belüli foglalkoztatásához kötődik.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
Ebben az évben növekedett a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó adóalap-korrekciós lehetőség. Az adózás előtti eredményt a csökkent munkaképességű munkavállalóknak kifizetett munkabérrel, de személyenként legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel lehet csökkenteni. Avolt munkanélküliek tb-járulékához hasonlóan itt is igaz, hogy gyakorlatilag kétszeres "költségelszámolásról" van szó, hiszen a megfizetett munkabér a társaságiadó-alapot egyszer mint költség, másszor mint – az adóévi minimálbér összegéig – az adózás előtti eredményt korrigáló tényező is csökkenti. Ezzel a lehetőséggel azonban csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknél az adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladta meg a 20 főt.
Létszámnövelési kedvezmény
Ettől az évtől kezdve új adóalap-csökkentő lehetőséggel élhetnek azok a vállalkozások, amelyek az év első napján mikrovállalkozásnak minősülnek.
Mikrovállalkozássá minősítés feltételei
A mikrovállalkozássá minősítés feltételei:
– a foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő,
– az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió euró,
– a megelőző évben a vállalkozás foglalkoztatottjainak száma nem volt több 5 főnél,
– az adóév végén ne legyen az állami és az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adótartozása.
Az adóalap-csökkentés mértéke
A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti az adóévi átlagosállományilétszám-növekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének a szorzata.
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának meghatározása
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alatt a Központi Statisztikai Hivatal "Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez" című kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszámát kell érteni azzal, hogy a kölcsön vett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot nem számítja, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek. A létszámnövekményt általános esetben az előző évhez, előző év hiányában – kezdő vállalkozásoknál – a nullához, átalakulás esetén pedig a jogelőd utolsó adóévéhez kell viszonyítani. A számítást kéttizedesjegy-pontossággal kell meghatározni.
A létszámnövekménybe nem számít bele az, aki a foglalkoztatást megelőzően – de legfeljebb a 2003-as naptári évben – a társaság kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban vagy tevékenységét kapcsolt vállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozóként végezte.
Az adóalap-csökkentő tételként érvényesített összeg 16 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában "csekély összegű" támogatásnak minősül.
Létszámcsökkentés szankciója
A létszámnövekmény esetén elszámolt kedvezményhez a törvény – bizonyos esetekben - adóalap-növelési kötelezettséget rendel. Ezt akkor kell alkalmazni, ha a kedvezmény igénybevételét követő harmadik év végéig a vállalkozásnál a foglalkoztatottak létszáma az előző évihez viszonyítva csökken, vagy ezen időszakon belül a társaság jogutód nélkül megszűnik. Szankcióként a korábban csökkentésként elszámolt összeg 120 százalékával kell megnövelni az adóalapot. (Az ezen a címen elszámolt összeg nem lehet több a megelőző három adóévben igénybe vett – és még nem korrigált – kedvezmény 20 százalékkal növelt összegénél.)
Nem kell a növelési kötelezettséget teljesíteni, ha a tárgyévben a létszám azért csökken, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyedet, gyest vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, esetleg büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt.
Pályakezdők foglalkoztatása
Néhány éve tapasztalt jelenség, hogy miközben évről évre nő a diplomás, munkaerő-piacra lépő fiatalok száma, elhelyezkedésük megnehezül. Ezért egy, az év elején hatályba lépő új törvény (2004. évi CXXIII.) kedvezményes mértékű járulékfizetési kötelezettséggel próbál a fiatalok tartós foglalkoztatására ösztönözni. A munkaadót akkor illeti meg a kedvezmény, ha a pályakezdő fiatal foglalkoztatására legalább kilenc hónapig sor kerül, és a munkáltató vállalja, hogy legalább három hónapig tovább is foglalkoztatja.
25 év alatti pályakezdő
Pályakezdőnek az számít, aki a 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
A járulékkedvezmény alapja
A járulékkedvezmény alapja a bruttó kereset, legfeljebb azonban 90 ezer forint, a kedvezmény mértéke pedig az előbbiek szerint meghatározott kedvezmény-alap kilenc hónapra számított összegének az 50 százaléka.
A járulékkedvezmény igénylése
A járulékkedvezmény utólag egy öszszegben jár, a visszatérítés iránti igényt az APEH-hoz a 0511-es számú bevalláson kell benyújtani, amelyhez a 7/2005. (II.8.) PM-FMM együttes rendelet szerinti adatlapot is mellékelni kell.
Gyedről, gyesről, családtag ápolásáról visszatérők foglalkoztatása
Munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetűeknek mondhatók a gyermekek gondozásáról visszatérők is, ezért a pályakezdőkhöz hasonló módon indokolt volt az ő foglalkoztatásuk támogatása is. A munkaadó a 9 hónapi foglalkoztatás és a három hónapi továbbfoglalkoztatás vállalása után a bruttó bér, de legfeljebb 90 ezer forint utáni 50 százalékos járulékkedvezményt annyiszor veheti igénybe, ahány alkalommal a munkavállaló különböző személy gondozása, ápolása címén az ápolási ellátást igénybe vette. A kedvezmény érvényesítésére háromévente kerülhet sor.
Ösztöndíjas foglalkoztatása
Az év elején elfogadott törvény a foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti annak is a lehetőségét, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése érdekében garanciális jelleggel, meghatározott időtartamig speciális jogviszonyban álljon. A speciális foglalkoztatás bizonyos elemeire – amely tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz - érvényesek a munkaviszony kötöttségei (munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése, szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (felmondási idő, kártérítési felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatás egyéves gyakorlati képzést jelent, amely során a munkatapasztalat megszerzése egyéni program alapján történik, a foglalkoztatást pedig a munkáltató által készített értékelés zárja le. A fiatal biztosítottá válik és szolgálati időt szerez, a munkáltatót pedig utólag a már ismertetett járulékkedvezmény illeti meg.
Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása – Start program
A pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának még nagyobb ösztönzésére indult 2005. október 1-jétől az ún. Start program, amely új formában, a korábbiaknál nagyobb járulékkedvezmény biztosításával kívánja a munkáltatókat érdekeltté tenni a fiatalok elhelyezésében. A munkaadóknak a pályakezdők után meghatározott keresethatárig havonta a foglalkoztatás első évében a bruttó kereset 15 százalékát, míg a második évben a 25 százalékát kell megfizetniük foglalkoztatói járulékként, és mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is. 2006. június végéig még párhuzamosan működik az év eleji kedvezményrendszer is, amelynek keretében a 9 hónapos foglalkoztatás leteltét követően megfizetett társadalombiztosítási járulék felét a munkáltató visszaigényelheti, majd ezt követően élhet az új szabályok adta lehetőséggel is.
Start-kártya program
A Start program szempontjából pályakezdő az a fiatal, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte, megszakította vagy abbahagyta, és első alkalommal vállal munkát. Az első munkahely megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követően alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
A Start-kártya igénylése
A kedvezmény érvényesítésének előfeltétele az elhelyezkedés előtt a Start-kártya kiváltása, amely tartalmazza a fiatal legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártya érvényessége végének dátumát (ez nem lehet hosszabb két évnél). A kártya a pályakezdő lakóhelye szerint illetékes adóhivatalnál kérhető a szükséges nyilatkozatok megtétele, illetve – felsőfokú végzettség esetén – a diploma másolatának csatolása mellett. Akiváltott Start-kártyát a munkába lépő fiatalnak a munkáltatóhoz le kell adnia, a kedvezmény – több munkáltató esetén is csak egynél – a kártya birtokában érvényesíthető. Ha a pályakezdő munkahelyet vált, akkor a kedvezményt az új munkáltató a kártya érvényességéből még hátra lévő időben tovább érvényesítheti.
Munkáltatói Start-kedvezmény
A járulékkedvezményt a munkáltató havonta érvényesítheti úgy, hogy a munkabért terhelő, egyébként 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, a 3 százalékos munkaadói járulék, továbbá a 3450 forint (november 1-től 1950 forint) tételes egészségügyi hozzájárulás helyett a program első évében a fiatal bruttó keresetének 15 százalékát, a második évben pedig a 25 százalékát kell közteherként leróni. A kedvezmény érvényesítése szempontjából a munkabérnek nincs felső határa, azonban a kedvezményt alap- vagy középfokú végzettségűeknél legfeljebb a minimálbér másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál pedig a kétszeresének megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni.
Átmeneti szabályok
Átmeneti szabályok teszik lehetővé, hogy a korábbi szabályozás szerint megkezdett 9 hónapos egybefüggő foglalkoztatás befejezését követően a pályakezdő és a munkaadó átváltson az új rendszerre. A pályakezdő a két évből még hátralévő időre kiválthatja a Start-kártyát, a munkáltató pedig a kártya alapján érvényesítheti a járulékkedvezményt, illetve a kártya kiváltását megelőző időtartamra támogatásként viszszaigényelheti a törvényben biztosított tb-járulék 50 százalékát. A kötelezően előírt három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség már a módosított, új kedvezmény szabályai szerint teljesíthető. Az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követően a diplomás pályakezdő is kiválthatja a Start-kártyát, azonban ösztöndíjas jogviszonyt már ismételten nem létesíthet.
