Az Oktatási Minisztérium (OM) 2004. július 14-én döntött arról, hogy az Educatio Kht. látja el a Nemzeti Europass Központ feladatait. A teendők sorában most a legelső a megfelelő promóció annak érdekében, hogy e dokumentumot minél szélesebb körben megismertessék – tájékoztatott Kerekes Gábor igazgató. E munka 2005 szeptemberében egy nyitókonferenciával kezdődött s reklámkampányokkal, különféle vidéki és fővárosi rendezvényekkel folytatódik, amelyek keretében szintén az Europass a központi téma. Akht. e munkát a 2006-os évben is intenzíven folytatja, hiszen a tapasztalatok szerint a tájékoztatásra szükség van.
Uniós egységesítés
Kerekes Gábor elmondta, az Europass – amelyhez ingyenesen lehet hozzájutni – öt elemből áll. Ezek az önéletrajz, a nyelvtanulási napló, a mobilitási igazolvány, az oklevélmelléklet és a bizonyítványkiegészítő. Bár ezen igazolások már korábban is léteztek valamilyen formában, nem voltak tartalmilag összehangolva, s nem voltak egységesítve az EU-n belül.
Az igazolások közül - amelyek az EU bármely hivatalos nyelvén kiállíthatók, ám praktikus annak az országnak a nyelvén elkészíteni, ahol az illető állást keres – kettő olyan van, amelyet a hallgató saját maga, saját felelősségére készít el. Ez az önéletrajz és a nyelvtanulási napló. Az előbbinek a szokásos személyes adatok mellett az egyén készségeit, képességeit is tartalmaznia kell. Ennek megfelelően nyilatkozni kell – mások mellett – az olvasás, illetve a hallás utáni szövegértés készségéről, a szervezési készségről, valamint a számítógépes ismeretekről is. Anyelvtanulási naplóban az idegen nyelv(ek) ismeretéről kell nyilatkozni.
A másik három iratot az az oktatási intézmény adja ki, ahol a hallgató tanult, diplomát, szakképesítést szerzett. E dokumentumok közül az egyik az oklevélmelléklet, amely a felsőoktatási intézménynél szerezhető be, s a diploma kiegészítéseként szolgál. Részletesen tartalmazza, hogy ki milyen tantárgyakat tanult s milyen képesítéseket szerzett a tanulmányai során. Ehhez hasonló dokumentum korábban is létezett az EU-ban, illetve még ma is van. Az újabb változat tartalma nem fog módosulni, csupán a formátum lesz egységes.
Mobilitási terv az EU-ban
Az Európai Unióban nem új gondolat a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának megteremtése, ennek szükségessége már az egész életen átívelő tanulás, a foglalkoztatást elősegítő mobilitás gondolatával egy időben felvetődött.
Az Európa Tanács 2000 decemberében, Nizzában hagyta jóvá azt a mobilitási tervet, amely alapja lett az Europass megszületésének. Ezt követően 2004. december 15-én született meg az az – Európai Parlament és az Európa Tanács által meghozott – határozat, amely megteremtette e szakmai útlevél gyakorlati megvalósításának lehetőségét. Ezek szerint a minőségi információ meghatározó abban, hogy a képesítéseket és a szakmai alkalmasságot hatékonyabban át lehessen tekinteni, össze lehessen hasonlítani.
Ugyanakkor – a határozat szerint – az Europass lehetőségét nemcsak az Unióban, de az Európai Gazdasági Térség és a Közösségen kívüli országok, valamint az EU-tagjelölt államok számára is szavatolni kell, s a rendszert a harmadik országok EU-ban lakóhellyel rendelkező állampolgáraira is ki kell terjeszteni. A határozat kimondja, hogy minden érintett országnak létre kell hoznia a Nemzeti Europass Központot, amely a dokumentummal kapcsolatos feladatokat koordinálja. Ugyancsak létrejön a Nemzeti Europass Központok Európai Hálózata, amelynek tevékenységét az Európai Bizottság koordinálja.
Ennek alapján Europass Központok létesültek Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Izlandon, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Liechtensteinben, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában.
Külföldi gyakorlat
A következő "papír" a bizonyítványkiegészítő, amely arról ad tájékoztatást, hogy az adott országban az egyes szakképesítések milyen tényleges ismeretekkel társulnak s milyen tudást feltételeznek. E dokumentumból – amelyet az illetékes szakképző intézmény állít ki – derül ki például, hogy a fodrász, a kőműves vagy a festő-mázoló milyen szakmai ismereteket szerzett tanulmányai során. Ezt mindenki megkapja, aki az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő bármely mesterséget elsajátítja. A tartalom szakmai egységesítését a Nemzeti Szakképzési Intézet dolgozza ki.
A dokumentumcsomag ötödik eleme – felsőoktatási intézményekben végzettek számára – a mobilitási igazolvány, amely kiállításához külföldi szakmai gyakorlat igazolására van szükség. Ehhez a hallgatónak részt kell vennie külföldi szakmai gyakorlaton. Kerekes Gábor felhívta rá a figyelmet: ez utóbbi feltétele, hogy az adott felsőoktatási intézménynek megállapodása legyen valamely külföldi partner egyetemmel, főiskolával, amelynek keretében a hallgatók gyakorlatra mehetnek. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a fogadó intézményben a hallgató mentor közreműködésével végzi a gyakorlatot.
Az Europass bevezetéséhez a törvényi háttér megvan, hiszen a felsőoktatási törvény kötelezővé teszi e dokumentum kiadását. Igaz, igénylése önkéntes.
A gyakorlati megvalósítás részeként a Nemzeti Europass Központ ez év októberétől megkezdte az intézmények informálását, illetve ellátását azokkal a szoftverekkel, amelyek szükségesek az iratok elkészítéséhez. Kerekes Gábor a kezdeti tapasztalatok alapján úgy látja, az intézmények még nincsenek felkészülve az iratok elkészítésére, s a hallgatók sem kérik tömegesen. Sőt, az Europass honlapjáról tudható, hogy számos intézményben azok a dolgozók sem ismerik még e dokumentumot, akiknek feladatuk lenne kiadásuk. Nehézség továbbá, hogy az intézmények az egyes tantárgyak tartalmáról nem rendelkeznek egységes adatbázissal, illetve sok helyütt okoz gondot, hogy ahol ez már elkészült magyarul, angolul még nincs meg.
Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az azonban tudható, hogy eddig főként a felsőoktatásban igényeltek néhány száz Europass-dokumentumot. Pozitív példa viszont akad. A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége – a tagok Nagy-Britanniában történő munkavégzése céljából – saját, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzést szervez. Természetesen a hallgatóknak – az elsajátított tudás igazolására – szükségük van az Europass-csomagra.
Kerekes Gábor szerint főként itt jelenthet gyors előrelépést, hogy már több hónapja van honlapjuk (www.europass.hu). Az eddigi adatok szerint ezt 20-25 ezren látogatták meg. Az oldalon számos hasznos információ található, s az adatlapok is letölthetők. Emellett azonban papír alapú dokumentum is lesz.
Az Europass – a külföldi használat mellett – magyar viszonyok között is szükséges lehet a munka világában: egyfelől a külföldről érkező munkavállalóknak, illetve a honi álláskeresőknek.
Hazai használat
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél (MGYOSZ) úgy látják, a dokumentum hasznos, mert a cégeket – a szakemberek kiválasztásakor – hozzásegítheti a jobb döntésekhez. Jóllehet, az Ipartestületek Országos Szövetségénél (IPOSZ) is jelentősnek tartják az Europasst, Solti Gábor nemzetközi ügyekért felelős alelnök úgy véli: a szakmai kompetenciák összevetése – az eltérő rendszerek és a gazdasági érdekek miatt – nehéz lesz. Amíg például Magyarországon egy mesterkurzus 200 óra, addig ugyanez Németországban kettőezer. Vélhetően a németek nem is fogják elismerni a magyar mestervizsgát – vélekedett.
E probléma áthidalására célszerű lenne a szakmai szervezetek közötti együttműködés, illetve éppen ezért ennek felértékelődése is várható. Solti Gábor jó példaként említette az Országos Fémipari Ipartestületet, amelynek szoros kapcsolata van az Európai Fémipari Szövetséggel. Ennek már csak azért is kitüntetett jelentősége van, mert az európai szintű szakmai szervezet korábban már létrehozott egy, az Europasshoz hasonló, szakmai útlevelet, amely a magyar szakembereknek is hasznos.
Eltűnhet az egyéniség
Az Europass bevezetése jelentős lépés – vélekedik Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke –, de ahhoz, hogy rendeltetése szerint működjön, legalább egy évtizedre lesz szükség. A szakember úgy véli, ezt támasztja alá az úgynevezett amerikai típusú önéletrajz tapasztalata is, amelynek általánossá válásához 10-15 évre volt szükség, azonban az idősebb korosztályokban még ma sem általános. Hadi László szerint az Europass szándéka nemes, a gyakorlati megvalósítás azonban nehéz lesz.
Az elterjedés egyik nagy akadálya, hogy az Europass egyes részeinek korrekt kitöltése túlságosan bonyolult s riasztó még annak is, akiben megvan a nyitottság az új dolgok iránt. Ezért nagyon fontos lenne, hogy aki első alkalommal készíti el a "csomagot", megfelelő segítséget kapjon. Később aztán ennek frissítése, kiegészítése már jóval könnyebb. E témát praktikus lenne beemelni az iskolai oktatásba, s így a felnövekvő korosztályok már automatikusan használnák, terjesztenék és népszerűsítenék e dokumentumot.
A kitöltés legkritikusabb pontja a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat meghatározása. Előbbi objektív meghatározását egyfelől nehezíti, hogy mindenki saját magát minősíti, másfelől pedig nagyon elszaporodtak a különféle nyelviskolák, azonban nem lehet tudni, hogy az ott szerzett tudás mit ér. Köztudottan számos olyan képzőhely létezik, amely nem akkreditált intézmény. Hasonló nehézségekkel kell szembenézni a szakmai tapasztalat meghatározásakor is, hiszen ebben is sok a szubjektivitás.
Munkaadói szempontból értékelve az Europasst, Hadi László kifejtette: bár a cégek fontos információkat kapnak, azonban a szakmai útlevél nem számol az egyes államok, országcsoportok sajátos kultúrájával s ennek következtében a különféle értelmezésekkel. Ugyanakkor komoly veszély az Europass standardizálási szándéka, ugyanis – mivel megfelelő informatikai alapon működik – fennáll az "elgépiesedés" veszélye. Azaz eltűnhet az egyéniség.
