Az ekho választásának feltételei
Az ekho-választásnak személyi és tevékenységi feltételei vannak.
Személyi feltételek
Az ekho-t az a személy választhatja, aki az ekho alapjául szolgáló jövedelemszerző tevékenysége mellett:
– az adott évben legalább 183 napot nyugdíjas, (nyugdíjas: aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt), vagy
– olyan jövedelemmel rendelkezik – munkaviszony, egyéni vállalkozói kivét, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként –, amely után a közteher-viselési kötelezettségeit az általános szabályok szerint (Szja-tv., Tbj-tv.) teljesíti.
Tárgyi feltételek
Az ekho-t a következő FEOR-számú és elnevezésű tevékenységek esetében lehet választani:
2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2616 Újságíró
2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
2621 Író (újságíró nélkül)
2622 Műfordító
2623 Képzőművész
2624 Iparművész
2625 Zeneszerző
2626 Rendező
2627 Operatőr, fotóművész
2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)
2631 Színész, előadóművész, bábművész
2632 Zenész, énekes
2633 Koreográfus, táncművész
3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
3721 Segédszínész
3722 Segédrendező
3723 Népzenész
3725 Cirkuszművész
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
5341 Fényképész, fotó- és mozgófilm-laboráns
5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, a képszerkesztő, a művészeti vezető, a hangmérnök.
A jelzett tevékenységek esetében a közterhek egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással történő megfizetését a magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében
– munkaviszonyban,
– vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg – feltéve hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat – és/vagy
– a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási szerződés (felhasználási szerződés)
alapján illeti meg.
Az ekho választásának felső összeghatára
A fent említett bevételek külön-külön vagy együtt sem haladhatják meg az adóévben a jogszabályban meghatározott összeghatárt.
Ez évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély ekho-n kívüli tevékenysége révén szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. E feltétel hiányában az összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.
Nyugdíjas esetében – az előző pontban foglaltaktól függetlenül – a határ évi 25 millió forint azzal, hogy ha az érintett áfa fizetésére kötelezett, akkor az öszszeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő.
Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat
Az ekho választásáról a magánszemély a kifizetőnek írásban nyilatkozik, meghatározva azt is, hogy a tevékenysége alapján a számára kifizetett bevételnek milyen része után kíván ilyen módon adózni.
Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a 25 millió forint bevételi határt már elérte.
Az ekho alapja
Az ekho alapja: a munkavállaló azon bevétele – csökkentve az áfával –, mely vonatkozásában ekho-ra vonatkozó nyilatkozatot tett.
A bevételi összeghatárt csökkenti az a bevétel:
– amelyet az eva hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie,
– amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut.
Az ekho mértéke
Az ekho mértéke:
– a kifizető esetében 20 százalék, míg
– a magánszemély 15 százalékot fizet, melyet a kifizető levon tőle.
A fent említett 15 százaléktól eltérően 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki
– nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas,
– vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték.
Az ekho révén teljesített közterhek
Az ekho révén teljesített közterhek a következők:
– a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék,
– a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj),
– a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó.
Az ekho megoszlása
Az ekho-ból
– 11 százaléka személyi jövedelemadónak,
– 4 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – nyugdíjjáruléknak; magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak
minősül.
A kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap
– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
– 9 százaléka pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak
tekintendő.
Az ekho és a társadalombiztosítás
A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult.
A nyugdíj megállapításánál keresetként kell figyelembe venni az ekho-alap 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék.
Az ekho és az szja
Az Szja-tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek.
A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.
Az ekho-alapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja-tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál beszámítja.
A kifizető az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekho-ról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad.
Felelősségi szabályok
Amennyiben a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult az ekho választására:
– a bevétel ekho-alapnak tekintett részét a személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításánál – a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen - figyelembe kell venni azzal, hogy a bevétel ekho-alapnak tekintett része 11 százalékát kifizető által levont személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint
– a bevétele ekho-alapnak tekintett része 9 százalékát ekho-különadóként köteles adóbevallásában feltüntetni, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.
A magánszemély fentiektől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekho-alap után,
– amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy
– amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.
