Változások a személyi jövedelemadóban
Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok változása szerint a "főállású" egyéni vállalkozónak a külön adózó jövedelmei után saját maga által megállapított adót negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adófizetési kötelezettség keletkezésétől függően havi vagy negyedéves bontásban kell bevallania.
Az a magánszemély, aki külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkezik, már a 2005. évre sem kérheti az adóhatóságtól az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítást.
Ugyancsak nem választhatja az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását a magánszemély a végkielégítés "megosztásos" adózása esetén sem.
Munkába járás költségei
A munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme kiszámításakor nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a magánszemély a munkáltatótól az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap.
Az összevont adóalap és annak adója
A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítés az összevont adóalap részét képezi. A munkaviszony megszűnésével összefüggésben végkielégítésben részesülő magánszemély írásos nyilatkozatban dönthet, hogy a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg az állami végkielégítés összegét megosztja az adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évének jövedelmeként adózik.
Adótábla, adójóváírás
A 2006. évben a személyi jövedelem adótáblája továbbra is kétkulcsos marad. Az adótábla sávhatára évi 1 millió 550 ezer forint lesz, eddig az adó mértéke 18 százalék, felette pedig 36 százalék lesz 2006-ban.
Az adójóváírás 2006-ban 63 ezer forint havi bérjövedelmet mentesít az adó alól, ezzel összefüggésben az Szja-tv. meghatározza az alap-adójóváírást. Az adójóváírás az alap-adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összege. Az alap-adójóváírás megegyezik a havibér 18 százalékával, de jogosultsági hónaponként (ez évente legfeljebb 12 lehet) 9 ezer forintnál nem lehet több. Az alap-adójóváírás akkor vehető teljesen igénybe, ha az éves jövedelem nem haladja meg az 1,5 millió forintot. A jogosultsági határ felett az alap-adójóváírás összege folyamatosan csökken, 2,1 millió forint éves jövedelem felett pedig már nem érvényesíthető. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a jogosultsági határt meghaladja, az adójóváírást csökkenteni kell az éves öszszes jövedelemnek a jogosultsági határt meghaladó része 18 százalékával.
Biztosító-pénztári, családi kedvezmények
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények a pénztári számlán a magánszemély rendelkezése alapján megjelenő jóváírássá alakulnak.
A családi kedvezmény 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében megszűnik. Az egy és két gyermeket nevelő családok családi kedvezményt a jövő évtől már egyáltalán nem érvényesíthetnek, míg a három vagy több gyermeket nevelő magánszemélyek továbbra is érvényesíthetnek családi kedvezményt. A családi kedvezmény igénybevétele a 2006. évben is jövedelemkorláthoz kötött.
A 6 millió forint feletti éves összes jövedelem esetén az adókedvezmény fokozatosan megszűnik, és a 6,5 millió forinton felüli éves jövedelemnél e korlátozás alá vont adókedvezmények már egyáltalán nem érvényesíthetők.
Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése
A munkáltató a törvényben rögzített feltételek alapján határozza meg, hogy az adott hónapra a magánszemélyt a magasabb mértékű, (havonta legfeljebb 11 340 forint összegű) vagy az alapmértékű (havi 9000 forint összegű) adójóváírás illeti-e meg. Az általános mértékű havi adójóváírás sem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőleg-alapjainak összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – a jogosultsági határt, azaz az 1 millió 500 ezer forintot meghaladja. A havi adójóváírás mindezek mellett továbbra is csak a bérjövedelem után, legfeljebb a bér 18 százaléka mértékéig vehető igénybe.
Természetbeni juttatások és más engedmények
Egyes munkahelyi adómentes béren kívüli juttatások esetében 2006. január 1-jétől adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az egyes juttatások együttes értékéből a 400 ezer forintot meghaladó rész. Az adóköteles béren kívüli juttatásra vonatkozó adó mértéke 44 százalék.
Az eddigi gyakorlattól eltérően ezentúl az APEH havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig teszi közzé az egyszerűsített elszámoláshoz alkalmazható üzemanyagárat.
Az étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében a munkáltató által adómentesen adható juttatás (utalvány) értéke havi 8 ezer forintról 9 ezer forintra, míg a kizárólag fogyasztásra, készétel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevétel adómentes része havi 4000 forintról 4500 forintra nő.
A munkáltató által adómentesen adható iskolakezdési támogatás mértéke 17 ezer forintról 19 ezer forintra emelkedik.
A munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel a jövő évtől teljes egészében adómentes. Az új szabályok értelmében az adómentesség a munkavállaló által részben megtérített bérletjuttatásra is vonatkozik.
A 2006. évtől a reprezentáció adómentes mértéke az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint.
A társasági adó változásai
2006. augusztus 18-ai hatállyal lehetővé válik európai szövetkezet alapítása.
2006. január 1-jétől belföldi illetőségűnek minősül az a külföldi személy, akinek üzletvezetési helye belföld, és amely külföldi személy állama és Magyarország között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről.
Adóalapot érintő módosítások
Növekszik a tanulószerződés alapján szakképző-iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez kapcsolódó kedvezmény. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés idején az adózó az adózás előtti eredményét az ily módon foglalkoztatott minden tanuló után havonként az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százalékával csökkentheti.
A 2006. évtől a kis- és középvállalkozások nemcsak a szabadalom, a használati- és formatervezésiminta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségével csökkenthetik az adózás előtti eredményüket, hanem a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségeivel is.
2006-tól az adózás előtti eredmény a ráfordításként elszámolt iparűzési adó 100 százalékával csökkenthető.
A társasági adó mértéke
A társasági adó mértéke továbbra is 16 százalék. A 2006. évtől egyes esetekben az adózó választása szerint lehetőség van az adó ettől eltérő, sávos megállapítására. A sávos adómérték az 5 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalap 10 százaléka, azt meghaladóan a fizetendő adót a normál, 16 százalékos adómérték szerint kell meghatározni.
Osztalékadó változása
2006. január 1-jével megszűnik a társaságoknak fizetett osztalék adókötelezettsége. Átmeneti szabály alapján azonban ezt követően is keletkezhet osztalékadó-kötelezettsége az osztalékban részesülőnek.
Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai
2006. január 1-jétől a közösségi adószámmal rendelkező adózóknak is lehetőségük lesz az egyszerűsített vállalkozói adó választására, illetőleg alkalmazására, így közösségi adószám birtokában nem kell azt visszaadni az eva választása előtt.
Amennyiben az evaalany az Európai Unió bármely más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, akkor az adóalanynak negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon összesítő nyilatkozatot kell tennie a vevő közösségi adószámáról, valamint a termékértékesítés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről.
Az új adó- és járulék-nyilvántartási rendszer bevezetéséhez igazodva az evaalanynak a negyedévente fizetendő adóelőlegéről a megfizetéssel egyidejűleg bevallást is be kell nyújtania. A vállalkozói járulékot az egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig forintban fizeti meg és az evabevalláson forintpontossággal vallja be. A társas vállalkozó a vállalkozói járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg és vallja be.
Az általános forgalmi adót érintő módosítások
2006. január 1-jétől tárgyi adómentesként kezelendő az ideiglenesen kivitt és visszahozott termék importja is, amennyiben az a kivitelt kérő adóalany részére és változatlan állapotban érkezik vissza, illetve vámmentesség vonatkozik rá. A jövő év elejétől a törvény bevezeti a hulladékkereskedelemben a fordított adózást, amelynek következtében a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot saját nevében beszerző belföldi vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
2007. évtől a munkáltatók adóadminisztrációs terheinek mérséklése érdekében megszűnik a munkáltatói adómegállapítás. Ebből következően az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében önadózás, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget adókötelezettségének.
Az exporttevékenységet végző kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében a módosítás – a 15 napos elszámolás kivételével – ismét szabályozza a gyakorított általánosforgalmiadó-elszámolás és -bevallás rendjét. Ennek értelmében az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti.
