A szerzői jog alkalmazása
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény többféle szempontból korszerűsítette a szerzői jog szabályozását. Alkalmazkodott a piacgazdasági követelményekhez, figyelembe vette a műszaki fejlődés sajátosságait, és igazodott az Európai Uniónak a szerzői jogra és a hozzá kapcsolódó jogokra vonatkozó irányelveihez is. A 2003. évi CII. törvény még inkább megteremtette az irányelvekkel való összhangot. A törvény alapján újjáalakított Szerzői Jogi Szakértő Testület mindig fontos feladatának tekintette az új szabályok magyarázatát, a jogalkalmazási kérdések tisztázását, melyek gyűjteményét e kiadvány is tartalmazza.
A szakértői vélemények érdekes és bonyolult kérdésekben – megkeresések alapján – arra adnak választ, hogy egyes alkotások (videofelvételek, újságcikkek, hírügynökségi közlemények, műszaki tervek, játékok, oktatási programok stb.) részesíthetők-e szerzői jogi oltalomban. Atestület megvizsgálta a televíziós és rádiós műsorformátumok szerzői jogi védelmének a kérdését és foglalkozott a szerzői jogi oltalomból kizárt alkotásokkal (hivatalos iratokkal, szabványokkal, népművészeti motívumokkal), valamint az átdolgozások, fordítások szerzői jogi megítélésével is.
A testületnek gyakran kellett szakértői véleményt adnia a gyűjtemények, művek, adatbázisok jogi minősítéséről és a másolás, a szolgai átvétel (plágium) megállapításáról. A szakvélemények közt a továbbiakban a szerzők személyes jogairól, a vagyoni jogok átruházásáról és megsértéséről, a kapcsolódó jogokról is szó van a könyvben.
d. dr. Ficsor Mihály-Dr. Kiss Zoltán- Dr. Kulcsár Eszter: A szerzői jog a gyakorlatban
KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004., 298 oldal. Ára: 4000 Ft + áfa
Szakmák érdekképviselete
A magyar vállalkozások az uniós csatlakozással számos új lehetőséghez jutottak. Ezek kihasználásához elengedhetetlen számukra az információ, nemegyszer az érdekérvényesítés, melyeket leginkább szakmai tömörüléseik, érdek-képviseleti szervezeteik tudnak garantálni számukra. Szabóné Molnár Márta kézikönyve a hazai és az európai érdek-képviseleti, érdekvédelmi kérdésekről és szervezetekről nyújt tájékoztatást.
A szerző az EU és hazánk kapcsolatainak, az integrációra való felkészülésünk folyamatának az áttekintése után a fejlett EU-tagországok vállalkozásainak szakmai érdek-képviseleti rendszerét ismerteti.
Megismerjük a hazai kamarák, a vállalkozói szövetségek, valamint a többi érdek-képviseleti szervezet szolgáltatásait. Olvashatunk az EU-országokban a munkáltatók és a szakszervezetek közti kétoldalú (a kormány részvételével háromoldalú) társadalmi párbeszéd gyakorlatáról, majd Magyarország részvételét ismerjük meg az EU intézményeiben.
A továbbiakban megismerjük az 1997. évi luxemburgi foglalkoztatási csúcson az Európai Tanács által elfogadott prioritásokat és a 2000. évi lisszaboni csúcs célkitűzéseit. Tájékozódhatunk a tagállamokban dolgozó magyar munkavállalókra vonatkozó szabályokról, a franciaországi kollektív szerződésekről, a skandináv országok munka- és egészségvédelmi szabályairól.
A Mellékletek a különböző hazai kamarák, a szakszervezetek, a gazdasági egyesületek, intézmények és szervezetek adatainak részletes felsorolását tartalmazzák a sok hasznos ismeretet nyújtó összeállításban.
zabóné Molnár Márta: A vállalkozások érdekképviselete az Európai Unióban
SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2004., 104 oldal. Ára: 1500 Ft.
Európai kifejezések tára
Az uniós tagságra készülés során a jogharmonizáció folyamatában minden, Magyarország számára fontos dokumentumot le kellett fordítani. Az eredmény százezer oldalnyi jogszabály, megannyi sajátos kifejezés, ami még azoknak is meglepetést jelentett, akik a hivatalosnak tekintett angol, francia vagy német nyelvet bírták, hiszen egy új bürokrácia új terminológiát teremt. E kifejezéstár átvétele nélkül nem igazán tudjuk megérteni és megértetni magunkat az uniós hivatalnokokkal.
Az Igazságügyi Minisztérium mellett működő fordításkoordináló részleg a fordítások során kigyűjtötte azokat a szócikkeket, amelyek az uniós jogszabályok részei, ilyenformán a hivatalos jogszabályi terminológiának tekinthetők.
E gyűjtemény – ma már nem is annyira formabontó módon – a közelmúltban egyszerre jelent meg nyomtatott és elektronikus formában a MorphoLogic és a Szak Kiadó jóvoltából. Az írott változat tulajdonképpen négy szótárt tartalmaz: angol-magyar-francia-német, magyar- angol-francia-német, francia-angol- magyar, valamint német-angol-magyar, hogy a rendelkezésre álló forrás nyelvének megfelelően legyenek kereshetők a kifejezések. A címszavak mellett utalás található az uniós jogforrásra, a jellemző tárgykörre, majd három nyelven megtalálható a kifejezés hivatalos fordítása.
A kiadvány egy CD-ROM-ot is tartalmaz. A CD-szótárban a MoBiMouse Plus rendszer segít az egyes kifejezések megtalálásában.
z Európai Unió hivatalos kifejezéstára
MorphoLogic-Szak Kiadó, Budapest, 2004., 1859 oldal + CD-ROM, Ára: 22 000 Ft áfával.
