Egyéni védőeszközök a munkahelyeken

A munkavállalók munkahelyi egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza. Ezt a jogszabályt kell alkalmaznia minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A rendeletet természetesen nemcsak a munkaadóknak, hanem a munkavállalóknak is be kell tartaniuk – ideértve azokat is, akiket közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatnak.

A rendelet általános érvénnyel kötelezi a munkaadókat arra, hogy egyéni védőeszközzel lássák el a dolgozóikat, amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg. Az egyéni védőeszköz használatának célja, hogy a dolgozót érintő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Erre figyelemmel az egyéni védőeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy védelmet nyújtson a dolgozók számára mindazokkal a kockázatokkal szemben, amelyekkel a munkavégzés során számolniuk kell. Amunkáltatónak rendszeresen ellenőriznie is kell az egyéni védőeszközök használatát.

A munkáltató kötelezettségei

A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy az – figyelemmel a védőeszköz elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan rendelkezésre álljon. Ugyanez igaz a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszközcsomagra is. (Ez a csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.)

A munkáltató – munkahelyenként és munkakörönként – köteles írásban meghatározni:

– a védőeszköz juttatásának rendjét,

– a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

A védőeszköz juttatásának rendje

A védőeszköz juttatásának rendje magában foglalja azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése.

A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározza a kockázatok jellegét és mértékét. Ugyanígy jár el, ha a fent említett tényezők bármelyike megváltozik.

A védőeszköz-juttatás rendjének biztosítania kell, hogy a dolgozók

– a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá

– a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő

védőeszközt kapjanak, amelyet a munkáltató a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki.

A munkáltatónak figyelembe kell vennie a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

Munkavédelmi képviselő

A védőeszköz-juttatás rendjének meghatározásába a munkáltatónak be kell vonnia a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. Az említettek javaslatot tehetnek a védőeszköz kiválasztására.

A munkavédelmi képviselőt tájékoztatni kell a védőeszköz biztosításáról és használatáról. A munkavédelmi képviselő az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet.

A védőeszköz kiválasztása

A megfelelő védőeszköz kiválasztásánál a munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a védőeszköz

– úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;

– feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;

– megfeleljen az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának;

– a megfelelő igazítás elvégzése után illeszkedjen a viselőjére.

Amennyiben egyszerre több kockázat áll fenn, és emiatt szükség van arra, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

Felmérés

A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti követelményeknek.

A felmérésnek tartalmaznia kell

– azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;

– azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;

– a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását az előzőekben írt jellemzőkkel.

A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a felmérés bármelyik elemét tekintve változás következett be.

A védőeszköz-használat feltételeinek kidolgozása

A védőeszköz használatának feltételeit -különösen viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.

A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

Szakértő igénybevétele

A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltatónak szükség esetén szakértőt kell igénybe vennie.

Nyilvántartás

A munkáltatónak naprakészen kell nyilvántartania a kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat. Ezeket az ellenőrzést végző hatóság kérelmére be kell mutatnia.

Karbantartás, tisztítás, csere

A munkáltató felelőssége, hogy a védőeszköz mindig használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Ehhez szükség szerint karban kell tartani, tisztítani, javítani, illetve cserélni kell a védőeszközöket. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként kell kezelni.

Tájékoztatás, képzés

A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. Szükség esetén gyakorlati képzéssel gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját.

A munkáltató a védőeszközzel együtt magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani.

A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell, és azt a munkavállalóval alá kell íratni. A dokumentációt – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére is be kell mutatni.

A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.

A dolgozó kötelezettségei

A munkavállaló érvényesen nem mondhat le a védőeszköz használatáról. Haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben

– a munkavégzés helye változó, és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,

– a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

Az egyéni védőeszközök jegyzéke

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet egyik melléklete útmutatásul közli az egyéni védőeszközök nem teljes jegyzékét, amelyet az alábbiakban tekintünk át.

A fej védelme

A fej védelmére szolgálnak

– az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok,

– a könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül),

– általában a fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).

Hallásvédelem

A hallásvédelmet biztosítják

– a fültokok, füldugók és hasonló eszközök,

– a hangvédő sisakok,

– az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők,

– az alacsony frekvenciás indukált áramköri vevővel ellátott fülvédők,

– a távközlési berendezéssel felszerelt fülvédők.

Szem- és arcvédelem

A dolgozók szemét és arcát védik

– a szemüvegek,

– a búvárszemüvegek,

– a röntgensugár-védőszemüvegek, a lézersugár-védőszemüvegek, az ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás elleni védőszemüvegek,

– az arcvédő maszkok,

–az ívhegesztő maszkok és sisakok (kézimaszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

A légutak védelme

A légutak védelmére szolgálnak

– a porszűrők, gázszűrők és radioaktívpor-szűrők,

– a légellátóval felszerelt izolációs készülékek,

– a levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek,

– a búvárfelszerelések,

– a búváröltözetek.

A kéz és a kar védelme

A kéz és a kar védelmére használhatók

– a védőkesztyűk (mechanikai hatások -szúrás, vágás, vibrálás stb. – ellen, vegyszerek ellen), a villanyszerelő- és a hővédő kesztyűk,

– az egyujjas kesztyűk,

– az ujjvédők,

– a könyökvédők,

– a nehéz munkához való csuklóvédők,

– az ujjatlan kesztyűk.

A lábfej és a lábszár védelme

A lábfej és a lábszár védelmét látják el a különféle

– félcipők, magas szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák,

– gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők,

– lábujjvédő betéttel kiegészített cipők,

– cipőre felvett hőellenálló talpú csizmák,

– hőellenálló cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– fűzhető cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felsőcsizmák,

– antisztatikus cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– szigetelő cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– láncfűrésszel dolgozók számára készült védőcsizmák,

– fatalpú cipők,

– térdvédők,

– levehető lábfejvédők,

– lábszárvédők,

– levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak,

– eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).

A bőr védelme

A bőr védelmét különféle krémekkel és kenőcsökkel lehet biztosítani.

A törzs és a has védelme

A törzs és a has védelmére szolgálnak

– a mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenése stb.), illetve a vegyszerek ellen védő mellények, kabátok és kötények,

– a fűtött mellények, mentőmellények,

–a röntgensugárzás elleni védőkötények,

– a védőövek.

Az egész test védelme

Az egész test védelmére szolgáló eszközöknek három csoportja van. Az egyik csoportba tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a mozgási energia elnyerésére alkalmas fékezőszerkezetek, a testet tartó eszközök (védőövek). A másik csoportba a védőruházat tartozik. Idesorolhatók

– a "biztonsági" munkaruhák (kétrészesek és overallok),

– a mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,

– a vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,

– az olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,

– a hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,

– a radioaktív szennyezés elleni védőruhák,

– a porálló védőruhák,

– a gázbiztos védőruhák,

–a fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

A harmadik csoportot a különféle védőborítások alkotják.

Az egyéni védőeszközt igénylő tevékenységek

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet másik melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeknél a munkáltatónak egyéni védőeszközzel kell ellátnia a dolgozóit. A felsorolás természetesen nem teljes, de útmutatóul szolgálhat. Vízhatlan öltözéket kell biztosítani például az esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkáknál. Az olyan munkák során, amikor a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie, fényvisszaverő ruhát kell használni. Biztonsági övekre van szükség

– az állványon végzett munkáknál,

– az előre gyártott elemek szerelésekor,

– a vezetékoszlopon végzett munkáknál.

Biztonsági köteleket kell használni

– a toronydaru fülkéjében,

–a raktározó- és tárolóberendezések magasban mozgó fülkéjében,

– a fúrótorony felső részein,

–az aknában és csatornában végzett munkáknál.

A bőr védelmét igénylő tevékenységek

A bőr védelmét igénylik a következő munkák:

– burkolóanyagok előállítása,

– bőrcserzés,

– építőipari munkák,

– maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.

A fej védelmét igénylő tevékenységek

Védősisakok használatát igényelhetik

– az építkezésen, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; a zsaluzás vagy annak lebontása, a szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák,

– az acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken,öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagyméretű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák,

– a tárnákban, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák,

– a földmunkák és a kőfejtés,

– a föld alatti munkák; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák,

– a szegecselőgéppel végzett munkák,

– az öntésnél végzett munkák,

– a lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.

– az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, a kovácsolás, az ejtőkalapáccsal végzett kovácsolás és öntés,

– az ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák,

– a hajóépítés,

– a vasúti tolatás,

– a vágóhídi munkák.

A lábfej védelmét igénylő tevékenységek

Átfúrásmentes talpú biztonsági cipők lehetnek szükségesek

– a vázszerkezeti, alapozási, közúti munkákhoz, a vázszerkezet bontásához,

– az állványozási munkákhoz,

– a betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkákhoz, beleértve a zsaluzást és annak lebontását is,

– az építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkákhoz,

– a tetőn végzett munkákhoz.

Átfúródásmentes talpú biztonsági cipőkre lehet szükség

– az acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy csővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkáknál,

–a kemencék építésénél, fűtő- és szellőztetőberendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkáknál,

– az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtőkalapácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkáknál,

– a kőfejtőben és nyílt színi fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkáknál,

– a síküveg és öblösüveg gyártása és feldolgozása során,

–a kerámiaiparban az öntőformákkal végzett munkánál, a kemencék kibélelésénél,

– a formázási munkánál a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban,

– a szállítás és raktározás során,

– a fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkáknál,

– a vasúti tolatásnál.

Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródásmentes talpú biztonsági cipők alkalmazhatók a különféle tetőn végzett munkák során.

Szigetelő talpú védőcipőkre lehet szükség a rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkáknál.

Könnyen levethető védőcipőt kell adni a dolgozónak, amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.

A szem és az arc védelmét igénylő tevékenységek

Védőszemüvegeket, arcvédő maszkokat vagy ernyőket kell alkalmazni

– a hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkákhoz,

– a fúráshoz és véséshez,

– a kőfejtés és -feldolgozás során,

– a szegecselőgéppel végzett munkánál,

– a forgácsológépen végzett munkánál, az ejtőkalapácsos kovácsoláshoz,

– a törmelék eltávolításához és aprításához, a csiszolóanyagok szóródásakor,

– a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkákhoz,

– a folyadéksugárral végzett munkákhoz,

– a megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkákhoz,

– a sugárzó hő mellett végzett munkákhoz,

– a lézerrel végzett munkákhoz.

A légutak védelmét igénylő tevékenységek

Légzésvédő készülékkel kell ellátni

– a tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben (ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén),

– a nagykohó adagolójánál,

– a gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében,

–a nagykohó csapjai közelében (ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő)

munkát végző dolgozót.

Ilyen készüléket kell alkalmazni továbbá

– a kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkáknál, ahol por képződhet,

– a szórással végzett festésnél, amennyiben az elszívás nem megfelelő,

– az aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkáknál,

–a hűtőházban végzett munkáknál, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.

A hallás védelmét igénylő tevékenységek

Hallásvédőkre van szükség

– a fémprésgépen,

– a pneumatikus fúróval

végzett munka során. Ugyancsak hallásvédővel kell ellátni

– a repülőtéri földi személyzetet,

– a cölöpverést, illetve

– a famegmunkálást és textilipari munkákat végző dolgozókat.

A test, a kar és a kéz védelmét igénylő tevékenységek

Védőruhákra van szükség

– a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkáknál,

– a forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkáknál, amennyiben a hőhatás érezhető,

– a síküveggyártás termékeivel végzett munkáknál,

– a homokfúvásos munkáknál,

– a hűtőteremben végzett munkáknál.

Tűzálló (lángmentesített) védőruhákat kell használni

– hegesztésnél zárt térben,

– az üveggyártásnál, a kohászatnál.

Átfúródásmentes kötényeket igényelnek

– a kicsontozási és darabolási munkák,

– a kézikéssel végzett munkák, amenynyiben a kés a test irányában is mozog.

Bőrkötényekre lehet szükség a hegesztésnél, a kovácsolásnál, illetve az öntésnél.

Az alkart kell védeni kicsontozásnál és darabolásnál.

Kesztyűkre van szükség

– hegesztésnél,

– a nem gépszerű, éles tárgyakkal való tevékenységnél, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye,

– a savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkáknál.

Fémszálas kesztyűket igényel

– a kicsontozás és darabolás,

– a kézikéssel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka,

– a vágógépek késeinek cseréje.

Hatósági ellenőrzés

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek saját hatáskörükben ellenőrzik.

Szervezett munkavégzés Szervezett munkavégzésnek minősül a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében, a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ebből a szempontból szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

 

Fogalmak Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Egyéni védőeszköznek minősül továbbá az előbb említett eszköz bármely kiegészítése vagy az egyéb segédeszköz, amelynek a feladata, hogy biztosítsa az egyéni védőeszköz céljának elérését. Nem minősül védőeszköznek: – a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelés; – a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; – a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; – a sportfelszerelés és sporteszköz; – az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; – a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. Expozíció Expozíció a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).

 

Különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok Az alábbi táblázat a veszély típusait tekinti át az egyéni védőeszköz használatához. Fizikai eredetű veszélyek 1. Mechanikai veszélyek: – leesés magasból; – ütés, vágás, becsapódás, zúzódás; – szúrás, vágás, horzsolás; – rezgés; – elcsúszás, elesés. 2. Hőmérséklet okozta veszélyek: – láng; – kontakt és sugárzó hő; – hideg. 3. Elektromosság okozta veszélyek. 4. Sugárveszély: – nem ionizáló; – ionizáló. 5. Zajártalom. Vegyi eredetű veszélyek 1. Légszennyeződés: – por, rost; – füst; – gőz. 2. Folyadékok: – merülés; – fröccsenés, kilövellés. 3. Gázok, gőzök. Biológiai eredetű veszélyek – a 2-4. csoportba sorolt baktériumok; – a 2-4. csoportba sorolt vírusok; – 2-4. csoportba sorolt gombák; – egyéb biológiai kóroki tényezők