Áfaváltozások

Adóalanyisággal kapcsolatos változások

Bővülő adóalanyi kör

A korábbi szabályozás szerint nem minősültek adóalanynak az Áfa-tv. 4/A §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző szervek, személyek akkor sem, ha gazdasági tevékenységükből – ideértve a törvény 8. számú mellékletében felsorolt tevékenységeket is – származó bevételük jelentéktelen volt.

Ez a szabály változatlan, azonban az idei évtől kiegészült a következőkkel: az előzőekkel szemben az Áfa-tv. 8. számú mellékletének 7. pontja szerinti tevékenységet végző szervek, személyek (mezőgazdasági intervenciós szervezetek olyan mezőgazdasági termék értékesítése esetén, amelyet az e termékek közös piacszervezéséről szóló rendeletek alapján végeznek) azonban az említett tevékenységből származó bevételüktől -annak mértékétől – függetlenül alanyai az általános forgalmi adónak.

Csoportos adóalanyiság

Az adóalanyiság alapja

A csoportos adóalanyiság meghatározása az Áfa-tv.-ben nem változott, azonban az idei évtől a csoportos adóalanyiság kizárólag a csoport tagjainak egymás közötti (azaz csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (Korábban a termékértékesítés vonatkozásában is beszélhettünk csoportos adóalanyiságról.)

Csoportos adóalanyiság választása

A csoportos adóalanyiság választására -az Áfa-tv. értelmében – korábban és a jelenlegi szabályok szerint is, a törvényben meghatározott együttes feltételek teljesülése esetén nyílik lehetőség. Efeltételek közül az idei évre vonatkozó módosítás két változást iktatott csupán be. Eszerint a csoport valamennyi tagjának – egyebek mellett – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személynek kell lennie (ez a korábbi szabályozásban is ekként szerepelt), vagy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó fióktelepnek kell minősülnie (ez új elem a korábbi előírásokhoz képest).

A jövőben a csoportos adóalanyiság választásának feltétele az is, hogy az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére nem állapított meg jogerősen összesen 5 millió forint feletti általánosforgalmiadó-hiányt, mégpedig elévülési időn belül. Megjegyezzük, hogy a korábbi rendelkezés nem tartalmazott időhatárt, és csupán 5 millió forint összegről szólt.

Önálló adóalanyiság

A csoport tagjainak önálló adóalanyisága 2005-től a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, továbbá – új elemként – a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Tehát az önálló adóalanyiság köre bővült, amely összhangban áll az adóalanyiság választásának feltételeinél már ismertetett szűkítő szabályozással. Végül ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszűnik. (Korábban bármely tevékenység csoporton belüli végzése az önálló adóalanyiság megszűnését eredményezte.)

Termékértékesítéssel kapcsolatos szabályok változása

A termékértékesítés egyéb esetei

Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése sorolja fel a termékértékesítés úgynevezett egyéb eseteit. Az említett jogszabályhely tartalma 2005-től változott. Ennek megfelelően a jelenlegi előírások szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

– az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve a 7. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket, amely szakasz azokat a tevékenységeket sorolja fel, amelyek nem minősülnek termékértékesítésnek;

– olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra;

–saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra, valamint

–üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja, feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülről történő beszerzéséhez, importálásához (azaz együttesen beszerzéséhez), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(Lényegében a fentiekben ismertetettek között egyetlen változás az utolsó bekezdés kiegészítése a Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel, azonban a könnyebb áttekinthetőség kedvéért ismertettük az Áfa-tv. vonatkozó részét.)

Termékértékesítéssel egy tekintet alá eső értékesítés

A termékértékesítéssel egy tekintet alá eső értékesítésekkel kapcsolatban változott az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdésének bevezető szövege a következők szerint: a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik -egyebek mellett –, ha az adóalany a tulajdonában lévő – értve ezalatt a bizományosi konstrukcióban átvett terméket is –, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket belföldről másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja, vagy más egyéb módon juttatja el azt. Bizonyos, a fenti jogszabályhelyben található felsorolás szerinti célok azonban az értékesítést kivonják a termékértékesítéssel egy tekintet alá eső értékesítések köréből. Az ott korábban meghatározott célok változatlanok, azonban kibővültek további egy esettel, mégpedig az Áfa-tv. 14. §-ának (7) bekezdésében meghatározott értékesítéssel, amelyet úgyszintén a 2004. év végi módosítás léptetett életbe. Az említett ügylet az adóalany kereskedő részére földgázelosztó-hálózaton át történő gázértékesítés, valamint villamos energia értékesítése.

Ami nem minősül termékértékesítésnek

A jövőben a közcélú adományozáson, a vállalkozási célból ingyenesen adott termékátadáson – ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadást –, a kis értékű ajándékon, a sajtótermék köteles példányként történő rendelkezésre bocsátásán – ha az jogszabályi kötelezettségen alapul –, valamint a terméknek más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadásán – ha az ellenérték nélküli átadás kötelezettségét törvény írja elő – túlmenően úgyszintén nem minősül termékértékesítésnek a külön jogszabály szerint többcélú kistérségi társulásnak minősülő szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetőleg a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében működő társulások tulajdonában lévő, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén pedig annak térítésmentes visszajuttatása.

Termékbeszerzéssel kapcsolatos szabályok változása

Az Áfa-tv. 7/A §-ának (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy mi nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek. Ezt a rendelkezést a módosítás anynyiban érinti, hogy 2005. január 1-jétől ehhez feltételt rendel. Eszerint nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre, feltéve, hogy a termék másik tagállamba vevői készlet céljából történő továbbítását a termék feladásának, elfuvarozásának megkezdése szerinti tagállamban nem tekintik termékértékesítésnek, vagy ahhoz a feltételhez kötik, hogy a vevői készlet helye szerinti tagállamban alkalmazhatóak a vevői készlethez kapcsolódó rendelkezések.

Szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabályok változása

A szolgáltatásnyújtás meghatározása

Az Áfa-tv. 8. §-ának (1) bekezdése határozza meg a szolgáltatásnyújtás fogalmát, amely szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely az Áfa-tv. értelmében nem minősül termékértékesítésnek. Az említett jogszabályhely (6) bekezdését érintette a törvény módosítása azzal, hogy beiktatott egy további – nyilvántartáshoz kötődő – feltételt ahhoz, hogy a bekezdésben meghatározott esetben szolgáltatásnyújtásról beszélhessünk. Ennek megfelelően az idei évtől – egyebek mellett – változatlanul szolgáltatásnyújtásnak minősül az adóalany adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, az Áfa-tv. szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve, hogy az ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az adóalany saját tevékenységéhez végzett olyan szolgáltatás is, amelyet külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás szerint vezetett nyilvántartásában immateriális (azaz nem anyagi) javak között köteles szerepeltetni, és amely az adóalanyt – ha azt ellenérték fejében szerezte volna be – adólevonásra nem jogosította volna.

Termékexporttal egy tekintet alá eső szolgáltatások

Az Áfa-tv. 11/A §-a tételesen felsorolja a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítéseket, valamint szolgáltatásnyújtásokat. A felsorolás i) pontja módosult csupán olyan tartalommal, hogy míg korábban a termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások tartoztak ebbe a csoportba, addig a jelenlegi szabályozás értelmében a vámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat sorolja ebbe a körbe a jogalkotó – így különösen a teherközlekedés és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat –, kivéve – a korábbi szabályozással azonosan – az Áfa-tv. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatásokat (ezek az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerinti tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtások).

Nemzetközi közlekedés, termékek nemzetközi forgalma

Az Áfa-tv. korábbi, 12. §-ának f) pontja alapján a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősült – más egyéb mellett – annak a terméknek az értékesítése, amely a Közösség vámterületének, de az Áfa-tv. értelmében harmadik ország területének minősülő területről történő behozatal miatt külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt állt. Jelenleg ilyennek tekintjük azt az értékesítést, amelynél a termék ún. belső közösségi árutovábbítási eljárás alatt áll.

Termékértékesítés-fajták

Módosult az említett jogszabályhely j) és k) pontja is, továbbá a törvényalkotó a törvény 12. §-át egy további, l) ponttal is kiegészítette. Ennek megfelelően a fentiek szerinti kategóriába tartoznak akövetkező termékértékesítések is:

–a Közösségen belüli, illetve harmadik országba irányuló repülő-, illetve hajójáratokon az utasok részére elfogyasztásra szánt termékek értékesítése;

–az a termékértékesítés, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet által végső úti céllal harmadik országba utazó, az Európai Unió tagállamaiban állandó lakóhellyel nem rendelkező utasok részére történik, amennyiben az utasok beszállókártyájuk számának dokumentálása alapján – átszálló utasok esetén ezen túlmenően a repülőjegy másolatával – igazolják a Közösség területe elhagyásának tényét;

–azoknak a termékeknek a közösségen belülről történő beszerzése, amely az Áfa-tv. 12. §-ának c)-f) pontjaiban meghatározott eljárások valamelyike alatt áll (kiléptetés közvámraktárba, betárolás vámszabad területre vagy vámszabad raktárba, vámraktározás, illetve aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás alá vonással, termékértékesítés, amelynek eredményeként a termék továbbra is az előzőekben felsorolt eljárások valamelyike alatt áll, vagy kiléptetés végleges rendeltetéssel harmadik ország területére, közösségi árutovábbítási eljárás, ideiglenes behozatali eljárás teljes vámmentességgel, külső közösségi árutovábbítási eljárás).

Teljesítési hely gáz- és villamosenergia-értékesítésnél

Az Áfa-tv. 14. §-a határozza meg a teljesítés helyét a termékértékesítések vonatkozásában, értékesítésfajtánként. A módosítás új elemként emeli be azt az esetet, amikor adóalany kereskedő részére földgázelosztó hálózaton keresztül értékesítenek gázt, illetve nevesíti a villamosenergia-értékesítést. Ilyenkor a teljesítés helye az a hely, ahol azon adóalany kereskedő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye található, aki (amely) részére a gázt, villamos energiát értékesítik, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye található. Az ismertetett rendelkezés szempontjából adóalany kereskedőnek kell tekinteni azt az adóalanyt, akinek (amelynek) főtevékenysége a gáz- vagy villamos energia beszerzése tekintetében azok továbbértékesítése, és akinek (amelynek) saját célra történő fogyasztása az előzőek szerinti termékekből elhanyagolható mértékű.

Teljesítési hely gáz- és villamosenergia-szolgáltatásnál

A módosítás értelmében, a fentiekben ismertetettek alá nem tartozó esetben, a földgázelosztó hálózaton keresztül történő gázszolgáltatás, valamint villamosenergia-szolgáltatás esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő ezt ténylegesen felhasználja, avagy elfogyasztja. Amennyiben pedig az igénybe vett gáz, illetve villamos energia egészét vagy részét az igénybevevő ténylegesen nem használja fel, úgy kell tekinteni, hogy a fel nem használt szolgáltatást az igénybevevő gazdasági tevékenységének székhelyén, illetve állandó telephelyén, ezek hiányában állandó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén használta fel, fogyasztotta el.

A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál

A módosítás érintette a teljesítési helylyel kapcsolatos rendelkezéseket szolgáltatásnyújtás esetén is. Az előzőekben ismertetettekkel összefüggésben – az egyéb, lényegében kisebb terjedelmű változások mellett – a törvény 15. §-ának (5) bekezdése kiegészült. Az említett rendelkezés alapján a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ott felsorolt esetekben a szolgáltatást saját nevében megrendelő személy gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg. A módosítás szerint ezt a szabályt kell alkalmazni a korábbiakon túl a földgáz és villamosenergia-elosztási rendszerekhez való hozzáférés biztosításánál, valamint ezekben a rendszerekben történő földgáz szállításánál is, illetőleg a villamos energia átvitelénél, továbbá más, ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtásánál is.

Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás

A Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások teljesítési helyével kapcsolatos szabályozás egyetlen ponton módosult a korábbi rendelkezésekhez képest, nevezetesen a törvény 15/A §-ának (14) bekezdése változott.

Az új rendelkezés értelmében, amennyiben a teljesítés helyét a fentiek szerinti §-ban meghatározott szolgáltatásokat (teherközlekedés, kapcsolódó szolgáltatások, ezek közvetítése) saját nevében igénybe vevő személyt, szervezetet adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam területe határozza meg, és a szolgáltatást megrendelő személy, szervezet egyszerre több tagállamban is nyilvántartásba vett adóalany, úgy a teljesítés helyének azt a tagállamot kell tekinteni, amelyik tagállam adóhatósága által kiadott adószám alatt a 15/A §-ban meghatározott szolgáltatásokat igénybe vette. A korábbi előírás csak a több állam területén belüli adóalanyiságot kívánta meg, ezzel szemben az új szabály az adóalanyiságot már nyilvántartásba vételhez köti. Emellett kimondja, hogy az adóalany köteles azon tagállam által kiadott adószám alatt igénybe venni a szóban forgó jogszabályhely szerinti szolgáltatást, amelyben az adóalanyiságot eredményező tevékenységet folytatja, amelynek érdekében az említett § szerinti szolgáltatást igénybe vette.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés levonási joggal

A levonási joggal történő, Közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályai is változtak – Áfa-tv. 29/A §-a –, akként, hogy az említett jogszabályhely a) pontja helyébe új rendelkezést iktatott be a jogalkotó, illetve az adómentesség eseteit egy további esettel kiegészítette.

Mentesség, igazolással

A módosítás következtében az Áfa-tv. 29/A §-ának a) pontja értelmében mentes az adó alól az a termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldről igazoltan más tagállamba, de még az Áfa-tv. értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, vagy egyéb módon juttatják el.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik az alanyi adómentes adóalany által teljesített termékértékesítésekre – kivéve az új közlekedési eszköz értékesítését –, valamint arra a termékértékesítésre, amelyet olyan, a 7/A § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy (azaz: kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, nem adóalany jogi személy, alanyi adómentességet választott adóalany) számára teljesítenek, akire a 7/A § (3) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak (e rendelkezés meghatározza, hogy melyek azok a beszerzések, amely nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek). Figyelemmel arra, hogy a korábbi szabályozás nem kívánta meg a fuvarozás tényének igazolását, az ismertetett rendelkezés az igazolás módja tekintetében kiegészült. Eszerint a termék más tagállamba fuvarozásának, eljuttatásának ténye elsődlegesen fuvarokmánnyal vagy más, hitelt érdemlő módon igazolható.

Értékesítés diplomáciai képviselet részére

Mint korábban említettük, az adómentesség esetei kiegészültek. Így a jövőben mentes az adó alól az a termékértékesítés is, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban, mint fogadó államban ilyenként elismert diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai (azaz a diplomáciai képviseletek) számára teljesítenek, amennyiben a terméket értékesítő rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy az adott terméket diplomáciai képviselet részére értékesítették, valamint hitelt érdemlően (különösen fuvarozási okmányokkal) képes bizonyítani azt, hogy a terméket belföldről más tagállamba, azonban még az Áfa-tv. értelmében vett Közösség területére elfuvarozták, illetve egyéb módon eljuttatták.

Tárgyi adómentesség termékimportnál

Az Áfa-tv. 31. §-a határozza meg a tárgyi adómentesség eseteit a termékimport vonatkozásában. A korábbi rendelkezések változatlanok, azonban az adómentes termékimport köre a módosítás következtében kiszélesedett. Így mentes az adó alól

–a földgázelosztó hálózaton keresztül történő gáz-, valamint villamosenergia-import,

–annak a terméknek az importja, amelyet az import közvetlen következményeként adóraktárba tárolnak be, továbbá

–annak a terméknek az importja is, amelynek belföldi értékesítése adómentes.

Adólevonási jog

Az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban a módosítás több rendelkezést is érintett. Ezek közül a következőkre hívjuk fel a figyelmet:

Amennyiben az adóalany részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége céljára szerezte be a terméket, illetve vette igénybe a szolgáltatást (ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is), akkor az Áfa-tv. 38. §-ának szabályai szerint élhet adólevonási jogával (az említett jogszabályhely az előzetesen felszámított adó megosztására tartalmaz előírásokat). Csoportos adóalanyiság esetén a csoport tagjának a csoporton belülre nyújtott szolgáltatása a tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtásokkal esik egy tekintet alá, és a 38. § tekintetében nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értékével kell tárgyi adómentes bevételként számításba venni. A módosítás a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos rendelkezést érinttette akként, hogy míg korábban valamennyi, a csoporton belülre végzett tevékenység értéke bevételt képezett, addig az új szabály alapján kizárólag a csoporton belülre nyújtott szolgáltatás ellenértéke vehető figyelembe – tehát a termékértékesítésből származó bevétel nem. A módosítás egyébként összhangban áll a csoportos adóalanyiság vonatkozásában korábban már ismertetett változásokkal.

Az adólevonási tilalmak körében fontos változás – amely az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének h) pontját érinti –, hogy a jövőben nem vonható le az előzetesen felszámított adó parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése esetén, kivéve ez alól a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű gépjárművel (értve ezalatt az autóbuszt is) történő parkolási szolgáltatás igénybevételét, illetve úthasználati díj fizetését -feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási, vagy az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti céllal történik –, azaz amikor az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg. (A korábbi szabályozás általános levonási tilalmat tartalmazott a parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetőleg az úthasználati díj fizetése esetében.)

A helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 50 százaléka nem vonható le – a korábbi 30 százalékkal szemben. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a korábban ismertetett, az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számlázza tovább – megjegyezzük, hogy korábban ez az arány ugyancsak 30 százalék volt.

Vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás

Új jogintézmény az Áfa-tv.-ben az ún. vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás, amelyet a módosítás 46/A § jelöléssel iktatott be a joganyagba.

Az új előírások szerint az az adóalany, aki az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése c) pontjának 7. alpontja szerint másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljából továbbít terméket, köteles a másik tagállamban fenntartott vevői készletéről – mégpedig készletenként – folyamatos nyilvántartás vezetésére.

A nyilvántartás részei

A nyilvántartást a következő bontásban kell elkészíteni:

–nyitókészlet;

–a vevői készlet növelése céljából beraktározott termék;

–a vevői készletből belföldre visszafuvarozott termék;

–a vevői készletből értékesített termék;

–másik vevői készlet növelése céljából átfuvarozott termék;

–megsemmisült, hiányzó termék;

– zárókészlet.

Adó-visszaigénylési kérelem teljesítése

Az Áfa-tv. 48. §-ának (4) bekezdése vagylagosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek valamelyikének teljesülése esetén az adóhatóság teljesíti az adóalany visszaigénylési kérelmét. A szabályozásban egy ponton történt módosítás, az említett bekezdés bb) pontja változott. E szerint az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet – egyéb eseteken túlmenően – akkor teljesíti, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban viszsza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések – ide nem értve az Áfa-tv. 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti beszerzést, azaz a termék nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként való átengedését (apportálását) – adóval növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta. (Korábban a beszerzések között szerepelt a módosítással kiemelt apportálás is.)

Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany termékértékesítése

Az Áfa-tv. módosított 56. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít, úgy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti kompenzációs felár érvényesítése érdekében köteles aláírásával hitelesített írásos nyilatkozatban a következő adatokat megadni a terméket átvevőnek, illetőleg a szolgáltatást igénybe vevőnek:

–az adóalany neve;

–az adóalany címe;

– az adóalany adóigazgatási azonosító száma.

Korábban kizárólag a termékértékesítés vonatkozásában állt fenn az ismertetett kötelezettség. Ennek megfelelően változott az említett jogszabályhely második bekezdése is. E szerint az előzőekben említett átvevő a részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bizonylatot bocsát ki, amelyet a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany köteles a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatként megőrizni. Tehát az átvevőnek értelemszerűen szolgáltatás nyújtása esetén a bizonylatot erről a tevékenységről kell kibocsátania.

Idegenforgalom

A módosítás egy ponton érinti az idegenforgalommal kapcsolatos áfaszabályokat, az árrés tekintetében. Az Áfa-tv. 66. §-ának (7) bekezdése értelmében az árrés az utazási iroda választásától függően adómegállapítási időszakra is számítható. Az adómegállapítási időszak árrése az utas felé kiszámlázott összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az utazási iroda által saját nevében az utas javára beszerzett – és a bevallás benyújtásáig beérkezett számlákban szereplő – termékek és szolgáltatások adóval növelt ellenértékének különbözete, de legfeljebb nulla. (A korábbi szabályozás ez utóbbi mértéket nem tartalmazta.)

Az áfaraktár fogalmai Áfaraktár: Áfaraktár a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áru korlátlan ideig történő tárolása céljából létesített raktár, melyet olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltet – ide nem értve azt az adóalanyt, aki termelő tevékenységet végez belföldön –, aki (amely) rendelkezik a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92 (EGK) számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93 (EGK) számú Bizottsági Rendelete 525. cikkében meghatározott A típusú vámraktári engedéllyel. Az áfaraktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az A típusú vámraktáréval. Az áfaraktárban tárolt termékek a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: vámhatóság) közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt állnak. Közösségi áru: Közösségi áru a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92 (EGK) Tanácsi Rendelet 4. cikk 7. pontjában meghatározott termék. Beraktározó: Beraktározó a beraktározandó terméket értékesítő adóalany, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beraktározandó terméket beszerző adóalany (a módosítás egyedül a beraktározó fogalmát érintette). Kiraktározást kérő: Kiraktározást kérő a kiraktározandó termék feletti rendelkezési joggal bíró személy, szervezet. Be- és kiraktározási okmány: Beraktározási és kiraktározási okmány az erre a célra rendszeresített okmány, amely az alábbi adatokat tartalmazza: –raktár-nyilvántartási szám; –beraktározó/kiraktározó személy neve, címe, adószáma; –beraktározott/kiraktározott termék megnevezése; –a beraktározott/kiraktározott termék értékesítéséről kiállított számla sorszáma, kivéve, ha a beraktározás terméket kísérő okmány másolatával, illetve ha a kiraktározás EV-vel történik; –a beraktározott/kiraktározott termék mennyisége; –a beraktározott/kiraktározott termék tárolási helye (engedélyezett raktár pontos címe) –kiraktározás esetén annak időpontja; –áruvizsgálat eredménye, helye, dátum, aláírás. Hatályba léptető rendelkezések –Mezőgazdasági intervenciós szervezetekre vonatkozó szabályok: 2004. október 1. –Kistérségi társulásokra vonatkozó szabály hatálya: a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény hatályba lépése. –Sportlétesítmények rendeltetésszerű használatának fogalma: 2004. január 1. –Gyakorított elszámolásra vonatkozó rendelkezések hatálytalanok: 2005. július 1.

 

A számla tartalma A számla adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: –a számla sorszáma, –a számla kibocsátásának kelte, –a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, –a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett (a számlatartalom ezen eleme változott), –Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevőközösségi adószáma (a számlatartalom ezen eleme változott), –a teljesítés időpontja, –a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, –a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége, –a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adó nélkül számított egységára, –a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen, –a felszámított adó százalékos mértéke, –az áthárított adó összege összesen, –a számla végösszege, –a fizetés módja és határideje, – új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma, –amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy kötelezett, annak neve, címe és adószáma (a számlatartalom ezen eleme változott, a módosítás a Jöt. szerinti képviselőt kiemelte a tartalmi elemek közül, egységesen kezelve pénzügyi képviselőként, összhangban az adózás rendjéről szóló törvény ilyen irányú változásával), valamint –az Áfa-tv. 29. §-a (adómentesség-levonási joggal), 29/A §-a (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés-levonási joggal), 30. §-ának (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások (tárgyi adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén erre az adózási módra történő hivatkozás (a számlatartalom ezen eleme változott, a visszautalási kötelezettség bővült).

 

Egyszerűsített számla Egyszerűsített számla az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: –a számla sorszáma, –a számla kibocsátásának kelte, –a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, –a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adófizetésre kötelezett (a számlatartalom ezen eleme változott, hasonlóan a számlánál írtakhoz), –Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma (a számlatartalom ezen eleme változott, hasonlóan a számlánál írtakhoz), –a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, –a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége, –a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adóval együtt számított egységára, –a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen, –az Áfa-tv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott százalékérték, –új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma, –amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy kötelezett, annak neve, címe és adószáma (a számlatartalom ezen eleme változott, a módosítás a Jöt. szerinti képviselőt kiemelte a tartalmi elemek közül, egységesen kezelve pénzügyi képviselőként, összhangban az adózás rendjéről szóló törvény ilyen irányú változásával), valamint –az Áfa-tv. 29. §-a (adómentesség-levonási joggal), 29/A §-a (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés-levonási joggal), a 30. §-ának (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások (tárgyi adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén erre az adózási módra történő hivatkozás (a számlatartalom ezen eleme változott, a visszautalási kötelezettség bővült)